Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-29 / 145. szám
2 XIII. ÉVF. î'45. SZÁM. Tardieu felvetette a bizalmi kérdést, mert az ellenzék felülvizsgálását kérte a titkos pénzügyi és hadügyi alapoknak (Párizs, junius 27.) A képviselőkáz tegnapi ülésén szociáldemokrata részről javaslatot terjesztettek elő aziránt, hogy n törvény- hozás küldjön ki bizottságot a titkos pénzügyi és hadi alapok kezelésének felülvizsgálására. Az inditványt Tardieu ellenezte s méltatlankodva állapította meg, hogy a parlamenti ellenzék akciójának mér külföldön is visszhangja támadt, ami nem nagyon kívánatos. Tardieu tiltakozott az ellen, hogy Franciaország titkos fegyverkezést folytatna. Leszögezni kivánta, hogy az alapokat a parlamenti bizottság felülvizsgálta és azok múltbeli kezelését teljesen rendbenlevőnek találta és megállapította, hogy az alapok kérdése teljesen tisztázott. így az újabb felülvizsgálat szükségtelen. A miniszterelnök a szavazás elrendelése előtt felvetette a bizalmi kérdést s a képviselőház 330 szavazattal 262 ellenében el is vetette a javaslatot és a kormánynak megszavazta a bizalmat. Hdns macjxar él az Egyesült Államokban A Magyar Statisztikai Szemle legutóbbi száma érdekes kimutatást közöl az 1920. évi unióbeli népszámlálási statisztikának bennünket érdeklő adatairól. E népszámlálás szerint az Unióban 598.170 olyan egyén élt, aki mind Nagy-Magyarországomi született. Ezenkívül 472.521 volt olyan, akinek apja és anyja magyarországi születésű Völt, írtig 29.Síiknek csak apja, Í0.704-nek csak anyja volt magyaromzági születésű. Magyarországi eredetű volt tehát 1,070.691, félig magyarországi 40.214. Ezek nagyrésze magyarországi születésű nemzetiségi votti; a több mint milliónyi magyarországiból 473.538 vallotta magát magyar anyanyelvűnek. Valószínű, hogy ezenkívül jókora a száma azoknak, akik 1920-ban még tudtak magyarul, de már inkább az angol volt a társalgási nyelvük, vagyis eb jeűkisédték. A 473.538 magyar anyanyelvű között viszont, aa Unió statisztikája szerint, 56.6 százalék volt Magyar- országon született, mig 43.4 százalék már az Unióban született. Ölyamit azonban,, akinek apja-ítliyja Amerikában született s őmaga még magyarnak vallaná magát, az Unió statisztikája egyetlen egyet se tüntet fel, ( atoi azt bizonyítja, hogy a magyarság eJnemzetietlefie- dése — talán csekély, be nem vallott kivételekből eltekintve — Amerikában két nemzedék alatt már telA „Dél csillagát" Ünnepük Newyorkban Az oceánrepiilők eimsn^aLák, hogy üljük nagyon veszeij^es woît és többé nem vallaikostnánalK óceán nyugsBüi irányban tfaló átrepiifiésére (Newyork, junius 27.) A Dél csillaga' óceánrepülőgép átrepült Newyork irányában a nézőkkel zsúfolt rooseweltfieldi repülőtér felett és 12 amerikai repülőgéptől kisérve, körrepiilést végzett Newyork Manhattan negyede felett, ahol az emberek lelkesen ken- dőlobogtatással üdvözölték az üjabb óceánrepülés hősét, Kingsford Smithet. Több kör után a Dél csillaga visszatért a rooseweltfieldi repülőtérre és nagy tömeg lelkes óvá- ciózása közben simán leszállóit. A fogadtatás! ünnepségeken részt vett az amerikai légügyi miniszter, az angol nagykövet és az ir követ s más közéleti előkelőségek is. (Newyork, junius 27.) A Southern Cross óceánrepülőgép a rooseweltfieldi repülőtér fölé érkezve, légi akrobata-mutatványokat végzett, melyeket három hangos filmvállalat operatőrjei filmre vettek fel. A repülőtéren egybegyiilt óriási sokaság bámulattal szemlélte a nyaktörő mutatványokat. Leszállás után a rádiótársaságok megbízottai elöl rendbőröknek kellett megvédeniük Kingsford Smithet és utasait. Számos rádióelőadásra vonatkozó ajánlatot tettek a bátor óceánrepülőnek és közben inajdhogy össze nem préselték a gépből nagy frisseséggel kiszökkenő pilótát. Az üdvözlések után Kingsford Smithet és társait a virágokkal ékesített Koosewelt- szállóba kisérték. Az óceánrepülő az újságírók előtt kijelentette, hogy ütjük nagyon veszélyes volt. Még mindig annyira az élmények hatása alatt van, hogy nem tehet más kijelentést, minthogy még egyszer nem vállalkoznék az Atlanti óceán északi részének nyugati irány- báni átrepülésire. Kingsford Smith hangoztatta még, hogy egyelőre újabb óceánrepülésre nem gondol és a legközelebbi veszélyes vállalkozása az lesz, hogy megnősül. Ma a newyorki városházán szükebbkörü fogadást rendeznek az óceánrepülő tiszteletére, míg a nagy nyilvános ünneplés esetleg csak napok múlva lesz. jesffu végbemegy. Alinál is könnyebben megy végbe ez a folyamat, mivel az unióbeli magyarság 80 százaléka Városlakó. A magyarokkal legnépesebb unióbeli városok a következők: Newyork 76.57Ő (magyarral, Cleveland 42.134-gyel, Chicago 19.405 és Detroit 16.240 magyarral. Elhelyezkedése révén könnyebben, megtarthatja magyarságát Kanadában mintegy 30—40.000 főnyi magyarság, , mert ezek nagy része magánosa«, éló' farmer, vagyis tanyás, akiknek itt—ott tanya Csoportokba is sikerült Összeverődnie, JeÍAjW Sift CUNlVEPi SÁL ) alrAiiiTtocl/t Hantái kúizo&pcirtua Orkán a Regény Mas KERTÉSZ JoZSEF (43) Mária felnyitotta a szemét és felült az ágyban. Pillanatokig hideg, idegen, szemekkel nézett körül, mint aki nem tudja, hol van. Az öreg odaugrott melléje. — Hogy vagy, arany virágom ? — kérdezte félős szeretettel. — Megismersz 7 — Meg. Te vagy Beppó apó. Hogy kerültem idei — kérdezte megriadom a leány. — Nem emlékszel ? Elájultál, szegénykém és én hoztalak le Giaccominnal. Ő aztán fel menit, én pedig itt maradtam ügyelni rád— felelte az öreg halász. Mária agyára hirtelen visszatért az emlékezés. Az utolsó, rettenetes pililanafcok ismét elébe állottak. Ismét érezte a rettegést Pieró életéért, melyet akkor ér- zctlti, mikor ott küzdött vele a kormánynál és az ereje elhagyta. — Mi történt azóta, oh Istenem, él-e -? — sikpltott belé a gondolat. A rémes víziók, melyek eszméletlenségében rátámadlcak, belevágatk az agyába, mint megtörtént dolgok. Látta, amint egy borzasztó hullám bevágódott a fedélzetre és elragadta Picrót mellőle. Látta, amint magával hurcolta, belegörgette a fedélzet mélyén hömpölygő piszkos vízbe. A rohanó viz odacsapta az árbochoz a drága testét, majd továbbrohant vele, átzuhogott az átellenes korlát falán és magával hurcolta az ágaskodó vad hullámok közé, az élő, vo-nagló tengerbe. Látta, amiut elmerülő teste fel-felbukott újra és újra a hullámokomi, kapkodó, vergődő karja feléje fenyegetett, szemrehányó tekintete feléje fordult s fuldakló ajkai feléje kiáltották: — Gyilkos, gyilkos! Aztán a festőt látta a kormány mellett Peró helyén, amint'gúnyos, vigyorgó arccal Vezette a hajót, mely előtt rettenetes, nagy fekete szirtiek merednek. A festő átkarolta őt egyik karjával, úgy mint Pieró, Ő előtte és hiába vergődött, nem tort szabadulni a táljából. — Itt a helyed, Mária, itt a helyed — kiáltotta a fülébe kacagva, s a hajó óriási sebességgel rohant a fekete szirtek felé. A valóban megtörténi! dolgok és a képzelet víziói1 egybefolytak előtte, nem tudta megkülönböztetni, hogy mi volt a való és mi volífc a rettenetes álom. Az ébredése egyszerre tárta megnyílt szemei elé a képeket, olyan természetes összefüggésben, mintha az egyik folytatása volna a másiknak. Hirtelen a homlokához kapott. — Istenem, mi történt? Mi van Picróval? — Rikoltotta. — Nem tudom angyalkám, bogaram — válaszolta az öreg halász mentegetőző, csillapító hangon —- én úti. vagyok lent, mióta idehoztunk. — Hová mész Mária? — kiáltotta megrémülve. A leány leugrott az ágyról, félrelökte és rohant fel a meredek lépcsőn, mely a fedélzetre Vezetett. Két ügráésal fenít termett a fedélzeten. A fény a szemébe Vágott. Mohó, kereső szemekkel nézett. Idegen arcokat látott. Még mindig nem tudta ébren Van, vagy a retteries látomások folytatódnak. Tántorogva haladt előre. A kormányt kereste a szeme, a lelke, az egész élete. A kormány körül emberek állottak, nagy bárha csomó. Nem láthatta tőlük, ki váu a kormánynál. Nem bírta tovább. A szivéből felsikoitott az életbe kapaszkodó kétségbeesett, jajveszéklo, Írivó, kereső kiáltás : — Pieró, Pieró! A kormány körül álló embercsoport a kiáltásra szétvált és meglátta közöttük Pieró;, — Mária — kiáltotta vissza a fiatal halász örömteli hangon. Elengedte a kezében tartóit kormányt s a lány felé közeledett. — Menj csak! kiáltotta Giaccomin apó, a ke- zébevóve az elhagyott kormányt. >— Majd én hazaviszem ezt a gályát helyetted. Neked most fontosabb dolgod van — tette hozzá mosolyogva. — Peiró, Pieró! — kiáltotta a leány boldog, kacagó sikoltással. Már mellette volt. Egy pillanatig imádkozó, csodákban hivő szemekkel nézte, aztán » karjaiba vetette magát. Ölelte, tapogatta, csókolta a igám. ruháját, a kezét. — Élsz, élsz, élsz? — ..lelkendezte a Csókok között, bizonykodó, kérdező, tanuskadó boldog kacagással. Pieró átölelve tartotta és csititó kezekkel simogaitr ta a haját. — Élek testvérkém, élek. Hiszen látod... hiszen megmondtam neked... szólt mosolyogva. — Élsz, élsz Pieró, drága szerelmem. Oh, akkor éh álmodtam. Csák álom volt. Oh, Istenem, legyén áldott a t«ú neved. Csak álom volt... Retteneteset álmodtam, Pieró... — Csak álom volft Mária — bizonygatta Pieró, magáhozölelvé a leány remegő, fonó testét, — Túl vagyunk minden veszélyen... — Mindönki él... A másik hajóról itt van minden ember... — Mit törődöm én a másik hajóval! Csak veled törődöm . . . csak veled . . . Álom volt minden és én felébredtem . . . Álom volt a másik is . . . csak te vagy valóság . . . Téged szerettelek mindig . . . Pieró, az is csak álom volt . . . egy rettenetes álom . . ; Felébresztett a vihar . . . Mikor a te életedért félteni,- azt hittem, meghalok . . . Akkor tudtam meg, hogy a te életed, az enyém is, Pieró. t Megmondta anyó . . . megmondta anyó ... Az Isten Ítélni fog . . . azt mondta . . . Nekem iáéit ide, Mária . . . Az Men beszélt hozzád a viharban ... A vihar adott nekem . . . kiesi testvérem . , . drága kicsi menyasszonyom. Magához szorította a leány fejét és hosszú, forró csókot nyomott a kiilyillott szerelmes ajkakra, Idegen utakon tévelygett, megtépett lelkűk, mint. egymásra talált két ikertestvér ölelkezett Ősze abban a csókban. A viálg eltűnt körülöttük, magukra maradtak. Ne» voltak körülöttük meghatódott, összemosolygő emberek, nem doboltak a feszülő sárga vitorlák, nem zúgott mögöttük a rohanó szél, nem harsogtak az ágaskodó hullámok, nem Volt közöttük a végtelen, fenségesen haragvö tenger, összeölelkezett- Végtelen lelkűk túlnőtt minden földi dolgon, ők Voltak i mérhetetlen mindenség, melyben a dolgok mint ész. fevehetetlen parányok benne élnek. (Folytatjuk.)
