Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-28 / 144. szám
XIII. UVF. 144. SZÁM. , íaJÍ»:' JCettős könyvvitel az emderről Egy amerikai nemzétgazdász, persze professzor, újabban azt javasolta, hogy nagyon kívánatos volna .,évente egy olyan mérleget készíteni... amely a munkabér, a munkaidő s az emberre vonatkozó egyéb munkaadalékok révén tiszta képet adna az emberről, mint üzemi tényezőről’’. Egyik nagyon elterjedt amerikai tudományos folyóirat, mely szociálpolitikával is foglalkozik, a Christian Science Monitor sietett honorálni ezt a „szellemes és eredeti gondolatot” s a professzor ötletét a következő mcgokolással egészíti ki: „Ha mér. leget csinálunk évente az emberről, úgy ez nemcsak az üzemekbe bevezetett racionalizálás ellenőrzését segítené elő, hanem a munkáét is, amelyről még ma is a leghalványabb a kiépünk a racionális felfoghatóságát illetőleg. Másrészt megnyugtató volna még egy ilyen mérleg a nagyközönség szempontjából is, mert ahogy a vállalatok kereskedelmi mérlege — a nyilvánosság felé — biztosíték és megnyugtatás és igy a gazdásági élet 'alakulásában pozitiv erő, úgy egy ilyen embennér- leg kitünően hozzájárulna annak a bizonytalanságnak bizalmatlanságnak, félelemnek és nehézségnek a leküzdésiére, mely a tőke és a munka között állandó. Határozott tájékoztatót nyújtana egy ilyen mérleg arról, hogy mitől kell tartani a legfontosabb üzemi tényező, az ember részéről, illetve milyen rendszabályokkal, vagy változtatásokkal kell élni.” Nem vonom kéltségbe: — tényleg „szellemes és eredeti gondolat ” a professzor javaslata, bár az eredetisége nem olyan bizonyos, hisz az az újabb keleti: nemzetgazdaságtani segédtudomány, amit konjunktúrakutatásnak nevezünk, többek közt ezeket az adalékokat is nyilvántartja mindenütt, ahol akár vállalatok, akár az áflam részéről konjunktúra intézetek dolgoznak. Amerikában például egy egész sereg. Viszont engem ebben az egészben nem is az érdekel, hogy a javaslat erpdcti-e, vagy sem. A különböző vállalkozások és szervezetek ezt a mérleget az emberről, ba nem is nevezik „mérleg”-nek, állandóan csinálják az amerikai professzor felszólítása nélkül is. Erre a „mérlegre” már eddig is szükség volt. Semmiféle üzemi racionalizálás például a professzor által óhajtott „mérleg” adalékai liléikül,nem lehetséges. így tehát legfeljebb csak egy uj s professzori kézjegyekké1! jóváhagyott űrlapról van szó, amiben esetleg pár újabb rubrika szerepelne. Mondom,''ebben a dologban nem maga a javaslat érdekel. A nagyvállalatok és trösztök majd elintézik ennek a javaslatnak a sorsát, — ha szükségük van rá. Amiatt 'tehát, hogy ennek a dolognak mi lesz a sorsa, egyáltalán nőm fáj a fejem. Más fitt a fontos: nevezetesen — ennek a javaslatnak a kapcsán érzem, hogy megint történik velünk valami. Érzem például, hogy közelednek felém és feléd és mindsnrtyiunk felé, akik idáig, ha nem is gondtalanul, de -mégis mindenféle mérlegekbe való rubriká- zottság nélkül, mintegy 'anarchikusán ugrándoztunk a földi térdien. Nyilvántartottak ugyan bennünket különböző űrlapokon és aktákon, de. ezeknek az adatai csak olyan nagy általánosságok voltak olyasmiről, hóból születtünk, mi a nevünk, vallásunk, állampolgárságunk. Micsoda kezdetleges „nyilvántartás” az ilyen ahoz képest, ami az amerikai professzor követelése után most jöhet!! Micsoda slendriánság és rendetlenség a régi anyakönyvi űrlap és rendőrségi bejelentő például ahoz a mérleghez képest, amelyről most máj- egész bizonyos, hogy előbb-utóbb felveszik rólunk az érvényben levő könyvelési szabályok legteljesebb hoz- zánkidormitásával. A mindenben rendet óhajtó racionalizálás korában igazán csoda, hogy eddig még nem könyveltek bennünket, külön-külön valami fő Főkönyvi Hivatalban s igy csoda az is, hogy nincs még a zsebünkben a pontos „könyvkivonalt” egész vérből és húsból, idegekből, munkaképességből, egészségi és lelkiFIA Férfi- és fiuruha áruház, külön mérték szerinti osztály. — Szabott árak. —. Kolozsvár, Főtér 10 szám. Interurban telefon: 835. állapotokból, agyból, gondolatokból, világnézetből, leélt múltból és előttünk álló jövő ©ventualitásaiból összeszőtt valónkról, a pozitiv és negativ oldalakkal, terhekkel és követelésekkel, hasznokkal és egyebekkel, év- ről-évre kiállítva, lezárva és hitelesítve... Ha több helyem volna itt s a rubrikák számára vonalakat húzogathatnék, úgy egész részletesen közölném például a saját mérlegemet, mintául, melynek alapján nemcsak a munkaadó, de a barátaim és az ellenségeim is, tehát még a nők iis pontos kepei, kapná- nak arról a törpe-üzemről, ami pontosan az én individualitásom, azaz személyiségem, amiről annyi leneket olvastam hajdani költőktől, filozófoktól' e© mindazoktól, akik ezt a valamit még azért becsülték, mert rubri kázhatatlan.. Most már egészen biztosan látható, hogy nem az. Sőt elkövetkezik a nap, amikor az ember könyvkivona- itának a készítése megkezdődik. Az az amerikai professzor már félig kimondta, holnap tehát felléphet az, aki egészen kimondja. Addig is ezt a dolgot társasjátéknak ajánlom. Állítsa össze mindenki a főkönyvi lapját. Beletartozik minden plusz és minden, mínusz. Minden boldog szerelem és minden boldogtalanul likvidált. üzlet. Minden elmúlt év hannincon felül mint negatívum, harmincon alul, mint pozitívum és igy tovább. Nagyon érdekes az egész dolog, — az érdekesség pedig hova-tovább az egyetlen értéke életünknek... (G. G.) Bolíviában állandósul a forradalom I^a Pazban a katonaság: sortiizet adott le a tömegrekre (Newyork, junius 26.) Buenos Ayresből jelentik, hogy a boliviai határvidékről érkezett jelentések szerint Boliviában a helyzet egyre súlyosbodik. A tüntetések országszerte napirenden vannak és nem ritkák az igen komoly összeütközések sem a forradalmárok és a karhatalom emberei között. La Pazban » rendbontók megtámadták a miliciát, úgy, Tízmilliós útépítés indul meg néhány heten belül Kolozsmegyéhen Az országutak maradnak a régiek, mert az állam hitel hiányában nem hagyta jóvá a terveket Ezer ember jut keresethez a megyében hogy a karhatalom szorongatott helyzetében kénytelen volt fegyvereit használni. A tömeg ellen leadott sortüz következtében 30 ember életét vesztette és több mint százan életveszélyes sebeket kaptak. A karhatalomnak is vannak veszteségei. A letartóztatások állandósultak. Nyugaton az utazás élmény azok számára, akik először kerülnek ki Erdélyből. Aszfaltból és makadamkőből épitik az utakat, olajjal pormentesitik, igy a jármüvek simán, zökkenés nélkül közlekednek. Nálunk a legforgalmasabb országutak is használhatatlan állapotban vannak; gödrösek, emiatt eső után napokig tócsákkal vannak tele, máshol agyagosak, évek óta nem kövezték, a hidak gondozatlanok, rozogák, a megyei és vicinális utak pedig többnyire járhatatlanok. E sorok Írójával történt meg, hogy három községben jó fuvardíjért sem vállalkozott senki arra, hogy elszállítsa őt Magyardécsébe, any- nyira használhatatlan arra minden ut, bár ennek a községnek széles kereskedelmi összeköttetései vannak. Bitumen helyett agyag borítja a felületet, amit a legkisebb eső ragacsos, undok masszává gyúr át, mig a járás- székhely felé a töltés a Szamosba omlott. Décse nem egyedülálló, saámtalan Erdélyben és az Okirályságban az uthiány miatt teljesen elszigetelt falu — különösen a Székelyföldön és a Mócvidéken — amely csak gyalog, vagy ökörszekérrel tud érintkezni a környékkel, járás- és megyeszékhelyekkel, sőt a piaccal is. Erre az állapotra az erdélyi tartományi igazgató dr. Moldovan Valér, több miniszter 5 mutatott rá évekkel ezelőtt és elismerték, hogy a kormánynak egyik legsürgősebb teendője rendbehozni az országutakat, s kiépíteni az elszigetelt községek útvonalait. Pár hét múlva már megteszik a beígért, nagyarányú építkezések első lépését, de nem a kormány, hanem az államnál szegényebb megye. Az állami technikai hivatalok terveit a minisztérium hitel hiányában nem hagyta jóvá, mndössze a Bukarest—Brassói és egykét fővonal kiépítésére van a közeljövőben kilátás, amit a Steward-cég vállalt. Az országút tehát marad a régi, Kolozsmegyében például csak egy 220.000 íejes hídmunka előkészítésén dolgoznak. Ennyi az egész! A hivatal személyi kiadása többre rúg egy évben. A megye ellenben komolyan készülődik tervbevett uj bidemelésekre, a régiek reparálására, töltésekre, kövezésekre, amelyek a 9 millió lejt is meghaladják. Emil Mănăsti- rcan főmérnök, rendelkezésünkre bocsátotta a terveket, melyek szerint Hunyad és Balcesti között 600.000 lej értékű hidat építenek, valamint Hunyad és Zombor között is. Ötmillió lejt irányzott elő a költségvetés kisebb hidakra. Útjavítás, kövezés, töltés, utalaplefektetés lesz Sármás—Méhes vonalon 330.000 Szovát—Méhes vonalon 600.000 Apahida—Kolozs vonalon 210.000 Sármás—Szentmihály von. 120.000 Kolozsvár—Páncélcseh von. 400.000 lej értékben. Berchies—Fráta—Gyalu—Rekettyó vonalon több százezer lej értékben. Ezeken kívül még sok vicinális utat fognak kijavítani. Mănăstirean mérnök a következőket mondotta munkatársunknak: — Munkára készen állunk, várjuk a költségvetés véglegesítését. Hétfőn tüzzük ki az árlejtéseket, s remélhetőleg pár héten belül megindulnak ezek a fontos, rég várt közmunkák, amelyek 800—1000 embert juttatnak keresethez a megye területén. Kolozsmegye elhatározása útmutatás az állam számára, amely gazdaságilag rendkívül sokat szenved a rossz közlekedési viszonyok miatt. A községek mintegy ki vannak kapcsolva a forgalomból, amellett a fejlődésben megállanak, az orvosi kiszállás fáradságos és költséges, igy a halálozás nagyobb az elszigetelt falvakban. Az autó-, autóbuszforgalom az utóbbi években rendkívül fellendült s állandóan zug a panasz amiatt, hogy az utak a szekérközlekedés színvonalán maradtak. Ideje már, hogy minden megye hozza jobb karba az útjait, legalább az eddig mostohán kezelt vidékeken, az állam meg tegye járhatóvá az országutakat, amelyek szégyenfoltjai voltak Romániának. Ha nem is lesznek egyenletesek, simák, könnyen száradok, pormentesek, aszfaltozottak, mint Nyugaton, legalább ne legyenek életveszélyesek és közlekedni lehessen rajtuk. Demeter János ► ► Vas- és rézbutorok, mosdók, sodronybetétek Román, angol, francia, né- I met, magyar, olasz, csehszlovák, szerb, herváf fordítások, gépbediktálás, másolás, sokszoro- 1 sitás DR. M A N D E L FORDÍTÓ. IRODÁBAN, I Cluj-Kolozsvár, Strada Memorandului No. 9. 1 nagy választékban kaphatók. FLEISCHER Testvérek vas- és rézbutorgyárában Arad Str loan Rus-u Sirianu No. 15. (Aulich Lajus ueca)"
