Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-28 / 144. szám
X7ZZ. ÉVF. 144. SZÁM.---------------------------------— 9 Mtiniu miniszfBPBÍnöít alvlncl választóit koldusbotra juttatta az - ingyenes állami HuRorica „Ha nem fizetsz, megindítjuk a bírósági eljárást“ Ingyen állami kukorica, amelyről utóbb kiderült, bogy métermázsánként 922 lejbe került (Alvinc, junius 26.) A szegény földműves osztály nyög & súlyos adóterhek miatt. Terményeit nem tudja értékesíteni, s az sem segít semmit rajta, ligoy évek óta nem mutatkozott olyan bő termés, mint az idén. Már évek óta csak Ígéretek hangzanak el, liogy az állam a hóna alá nyúl az adósságokban fuldokló föld népének, de az Ígéreteket valóra sohasem váltják. És ha a nyomorgó földműves osztályon néha mégis segi teni próbálnak, később kiderül, hogy a segítségnyújtás mögött hallatlanul antiszociális, sőt egyenesen botrányos akciók húzódnak meg, amelyek mindenre alkalmasak, csak arra nem, hogy a nyomorban sínylődő földműveseken segítsenek. íme egy ,,kormánysegi tség ’ ’, amely egy egész vidék földművelő népét valósággal koldusbotra juttatta. Még 1927-ben, tehát a liberális rezsim idején történt, hogy Alvinc község elöljárósága rendeletet ka. pott azoknak a szegény földműveseknek összeírására, akik olcsó kukoricára vannak utalva. A rendeletet a nép körében kihirdették, ami érthető módon nagy örömet és bizakodást keltett. Az elöljáróság megkezdte az összeírásokat és szeptember 21-én megtörtént a kukorica szétosztása. A kiosztás alkalmával a hatóság emberei hangra lyozták, hogy a minisztérium rendkívül olcsón fogja felszámítani a kukoricát, tehát, a földművesek nyugodt lelkiismerettel írtak alá egy kitöltetlen váltót, amelyről azt mondták nekik, hogy fedezetül szolgál a kukorica átvételére. a nyomtatott felszólítások valóban szétmentek és ma, amidőn egy métermázsa kukorica ára Alvinc vidékén 180—200 lejbe kerül, akkor az ingyenesnek hirdetett şegelykukorica ára 922 lej 93 baniba kerül, de az is csak abban az esetben, ha a segélyezett pontosan fizet, mert ha neon, a bírósági eljárás során pár métermázsa kukorica fejében egy egész kis vagyon eluszhatik az állami támogatás nagyobb dicsőségére. Az érdekelted azonnal a bankba tohanltai, hogy bővebb információkat kérjenek. Itt azonban a legridegebb fogadtatUbán volt részük. Kijelentették, hogy ha e hó SO-ig nem fizetnek, akkor könyörtelenül megindítják a végrehajtási eljárásit. I Sem a községi elöljáróság, sem a jegyző nem akart emlékezni arra az ígéretre, hogy a kukoricát vagy nagyon olcsón, vagy teljesen ingyen kapják. Alvinc község földműves népe a legnagyobb felháborodással tárgyalja az állami kukorica ügyét. Mindez Manin miniszterelnöknek a választókerületében történt. Alvino község szegény lakossága kiált segítségért képviselőjéhez, Manin miniszterelnökhöz 6a a legnagyobb rettegés között várja, hogy közbelépésével és magas pártfogásával nyújtson támogatásit és segítséget, mert különben az egész község, sőt az egész vidék földművelő népe tönkremegy és nincs más választása, mint az országból való kivándorlás. A nyugdíjügyek elintézésének gyorsítását kérték a magyar képviselők (Bukarest, junius 26.) Csütörtökön a magy ar parlamenti csoport egy küldöttsége kereste fel Boila Romulust, a Nyugdljközpont elnökét. A küldöttség tagjai, György József dr., Paál Árpád dr., Laár Ferenc, Fábián László, Hegedűs Nándor dr., Szabó Béni és Kreuter német képviselő voltak. Kifogást emeltek az ellen, hogy a Nyugdijközpont túl zottan bürokratikus módon kezeli a beérkezett kérvényeket. Egyre-másra olyan újabb iratokat követelnek, amelyek benyújtása sokszor legyőzhetetlen akadályokba ütközik. Boíia Romulus ígéretet tett arranézve, utasítani fogja a hivatal közegeit, hogy ne gördítsenek akadályokat a kérvények elintézése elé. A bizottság tagjai kérték Boila elnököt, hogy a magyar csendőrök nyugdíj jogosultságát is ismerje el. Rövid tárgyalás után Boila Romulus bele- egyezően nyilatkozott és igy a magyar csendőrök is meg fogják kapni nyugdijukat. Az egy óráig tartó felhőszakadás közlekedési zavarokat idézett elő Kolozsváron Egy-egy paraszt egy-két, esetleg négy-öt méter- mázsa állami kukoricát kapott. A momentán segítség mindenkinek jól fogott. Később azonban az elöljáróság utján tudatták a földművesekkel, hogy az állami1 kukorica ára nem kevesebb, mint 520 lej métermászán- ként. Ez az értesítés nagy riadalmat keltett az alvincick körében, mert joggal sokalhatta mindenki áz ,,olcsó” kukorica méregdrága árát. Az elöljáróság vezetői azonban, hogy az indokolt riadalmat eloszlassák, egész nyíltan hirdették mindenfelé, bőgj7 habár az állami kukorica árát tulmagasan taksálták, nem kell félni, meri az állam nobilis a szegény földművesekkel szemben és a kukorica árát el fogja engedni. E hónap 23-án a községi elöljáróság újabb meglepetésről gondoskodott. Levelezőlapot küldött szélt a földművesekhez, amelyben a legridegebb hangon felszólítja őket, hogy e hó 30-ig fizessék meg a tartozásukat. íme egy levél szószerinti szövege, amelyet q közigazgatási tanács nyomtatott levelezőlapon küldött az egyik államilag támogatott földművesnek; „Felszólítjuk, hogy fizessen az alsóvinci pri- máriának vagy bankunknak (a gyulafehérvári Unirea Banknak) a váltóra kölcsönvett kukoricáért 600 lej 93 bánit, mint tőkét és 302 lej kamatot 1930 junius 30-ig, továbbá 20 lej felszólítási dijait. Teljes összeg 922 lej 93 bani. Ha ön a fentjelzett időpontig legalább a kamatokat nem fizeti pontosan, akkor megindítjuk a bírósági eljárást..’(Aláírás.) Mikor a levelezőlapot elolvastuk, először nem hittünk a szemünknek, de később meg kellett győződnünk arról, hogy semmiféle misztifikációról nincs szó. Ezek 1 Egyszerű, pontos k olcsó a yöld színű „HERMES1 ZSEBMENETRENíí legújabb nyári kiadása, mely kivonatosan tartalmazza Románia összes vasútvonalait, kezelési utasítást, térképet, stb. Kis alakja miatt tárcában, noteszben hordható. Ára csak 20 lei. Kapható az összes könyv- és ujságárusiíó helyeken. (Kolozsvár, junius 26.) Régen volt Kolozsváron olyan bőséges zápor, mint csütörtök délben. Nem is lehet tulajdonképpen zápornak nevezni, hiszen az égi áldás ezt a fajtáját éppen futó, hamar eltűnő tulajdonsága jellemzi, a csütörtök déli eső pedig nem kevesebb, mint egy teljes órán keresztül tartott. Felhőszakadás volt a javából, A hatalmas felhőszakadás, ha nem is okozott komolyabb károkat, mindenesetre sok kellemetlenségnek volt előidézője. A Ferenc József ut és Széchenyi. tér kereszteződésénél az esőviz 30 __40 cm. magasra torlódott fel, úgyhogy az autóbuszok és más közlekedési eszközök kerekei szinte elvesztek benne. A közlekedés körülbelül 15 __20 percig teljesen megakadt ezen a ponton. Igen sok háznak a pincéjébe hatolt be az esőviz. ahonnan azután csak nagy fáradtsággal sikerült a lakóknak eltávolitani a hivatlan vendéget. Valóságos tavak keletkeztek a hegynek felvezető uccák alján, igy a Szent György téren, ahova a Trefort és "Majális uccák szolgáltak levezető csatornául, az esőviz számára, s a Tordai és Attila utak alsó részénél. Ez utóbbi helyen a viz egész a Deák Ferenc uccáig jutott s itt, valamint a más vizjárta helyeken vastag iszapréteg jelezte a felhőszakadás víztömegének nyugvó pontjait. Nem hiányoztak a felhőszakadás mellől a gyakori villámcsapások sem. Különösen sok rádió- tulajdonos fogja sokáig emlegetni a csütörtöki felhőszakadás villámstatisztériáját, mivel ezek belecsapva az anténnákba, könyörtelenül végeztek a lámpákkal, abban az esetben, ha a rádiótulajdonosban nem volt meg az előzetes óvatosság, hogy el- ÍÖldelje anténnáját a. fenyegető felhők láttára. A villám becsapott a Majális ucában is egy kertbe s otthagyta nyomait az egyik kerti fán s a Renner borgyár tájékán egy homokszáilitó fuvaros lovát ütötte agyon. Aa? osihodoscok a szenátusban meg akarták akadályozni a görög katholikusok bukaresti femplomépitési tervét Pímcn metropolita is állási Soglaíl a javaslat ellen — A görög keletieknek háromszáz templomuk van Bukarestben, a görög kathokkusoknak csak <-gy í mállásuk (Bukarest, junius 26.) Ä szenátusban pénteken napirend előtt Nieolaie Andrei kérte az igazságügyminisztert, hogy készítsen olyan törvényt, amely elismeri Miklós volt régenshcrceg és Sara- ţeanu volt régens jogszerinti szénát or ság át. Napirenden több kisebb törvényjavaslat után nagyobb vita fejlődött ki akörül a javaslat körül, mely Bukarest fővárost felhatalmazza arra, hogy a város központjában templomépités céljaira nagyobb telket engedjen át görög katholikus templom építésére. Otoiu erdélyi szenátor melegen pártolja a javaslatot és reámutat arra, hogy Bukarestben több mint 300 görög keleti templom van, ezzel szemben a 35 ezer lelket, számláló görög katholikus egyházközségnek csak a perifériákon van egyetlen egy kisebb temploma. Dintescu Bolintin szólalt fel ezután, aki a javaslat ellen foglalt állást. Kéri hogy a javaslatot ve- gyek le napirendről Nem tartja megfelelőnek, hogy amikor több városi hivatalt bérházakban kell elhelyezzenek, akkor a város a görög katholikus egyháznak adjon telket. Firnen moldvai görögkeleti metropolita ugyancsak a napirendről való levételt kéri. Görög katholi- kus testvérek iránti nagy tisztelete kifejezése mellett kijelenti, hogy még a görög keleti mitropolia számára sincs megfelelő hely s addig, amig ez meg niem lesz, más egyházról nem igen lehet szó. Seinescu előadó hangoztatja, hogy a mitropolia számára bármely kormány és bármely városi tánáes bizonyára készséggel enged át megfelelő helyet, ezzel az indokolással ne akarják megakadályozni, hogy a görög katolikusok templomot épit- hiessenek. A javaslatot ezután a szenátus megszavazta. A folyósón folytatott beszélgetések szerint a regáti szenátorok egy része azért ellenezte a javaslatot, mert hírek keltek szárnyra, melyek szerint a görög katolikusok propaganda központot altarnak fölállítani térítési munkának a számára. Sokan akadtak, akik az orthodoxia bukaresti hiveit féltik az erdélyi román egyházfő Az erdélyi szenátorok megnyugtatták kollégáikat, hogy ilyen szándékról szó sincs.
