Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-26 / 142. szám

Till. ÉYF. U2. SZÁM. A kolozsvári orvosi kar soviniz­musa megbuktatta a kisebbségi orvosok továbbképző tanfolya­mának tervét A mlniszísrium nem engedélyezte, hogy magyarországi orwos« tanárok eiőüdás’í tasrtkassaaak Erdélyben az orvosi tudomány ujabis HaiadásáróE — Kuliurbatrány, amelyről még sokat fogunk hallani — Az Erdélyi Myieum igyesiílét marosvasárhelyi vándor- gyűlése rendezi meg siükeblb keretek közölt az orvosi tovább­képző tafíffoSyamo? (Kolozsvár, junius 24.) Újabb kulturbotrány. El­mélkedhetünk rajta valamennyien, akik még mindig abban az illúzióban ringatjuk magunkat, hogy a tudo­mány vívmányai az emberiség közkincse és hogy az általános jövő fejlődését szolgáló törekvések nem is­merik a szellemi határzárt. Mult esztendőben történt, hogy az erdélyi magyar orvosok mindinkább sürgető kérésére az Erdélyi Mu­zeum Egyesület vezetősége elhatározta, bogy ez év jú­niusának első hetében orvosi továbbképző tanfolyamot létesít. Erre a tanfolyamra azért volt szükség, mert a kisebbségi orvosok szellemi tovább­képzése elmaradt, klinikai gyakorlatot nem folytathatnak, értékes ta­pasztalatokat ennek következtében nem szerezhetnek, anyagi helyzetük pedig nem olyan, hogy szakfolyóira­tokat vásároljanak. Különösen a vidéki orvosok érez­ték e hiányt. Magától értetődő természetesen, hogy or­vosainknak újabb ismeretgyarapodása a közönség ja ­vát is szolgálta volna, mert az újabb orvosi gyógyítási módok bevezetése nálunk valóságos áldás minden gyó­gyulást kereső emer számára. A román o'rvosi kainak megvannak a lehetőségei, hogy évről-évre közeledhessenek a nyugati államok or­vosi karának színvonalához. Miután a szászok is évi61- évre megrendezhették orvosi továbbképző tanfolyamu­kat, igy ők is lépést tarthattak a kor szükségleteivel A magyar kisebbségnek azonban ez nem adatott meg. Az Erdélyi Muzeurn Egyesület mindent elkövetett, hogy ezt az orvosi tanfolyamot létrehozza. Szinte drámai az a küzdelem, amelyet a to­vábbképző tanfolyam létesítéséért folyta­tott, Elleneseit a bukaresti közegészségügyi minisztérium ban, a külügyminisztériumban. Egyik helyről a másik helyre küldték a vezetőséget, Ígéreteket tettek, meg- gondolási időket kértek, húzták-halasztották a dolgot, különböző ürügyeket vontattak elő, különböző alibik­kel igazolták magukat, a‘vége az: meghiúsult, dugába dőlt a szép terv. Pr. Veress Ferenc nyilatkozata Munkatársunk beszélgetést folytatott dr. Veress Ferenccel, az EME orvosi szakosztályának elnökével, aki a következőket mondotta': — Vezetőségünk a budapesti egyetem legkiválóbb orvosprofesszorait kérte fel, hogy az orvosi tudomány legutóbbi években töi'tént haladását, különösen a gya korlat szempontjából, ismertessék meg az erdélyi ma­gyar orvosokkal. A továbbképző tanfolyam előadásai­ra vállalkoztak: Verebély Tibor dr„ báró Korányi Sán­dor, Bokay János, Illés Géza. Tóth István, Winternitz Arnold, Gross Emil, Bakay Lajos, Kelemen Béla, B'as- kovits László, Benedek László, Maininger Vilmos. Kre puska Géza, Buday Kálmán, Lénárd Zoltán, Vámnssy Zoltán professzorok. Egyidejűleg jelentkeztek tömege­sen az erdélyi orvosok is a részvételre és giy eleve biz tositva volt a kurzus tudományos sikere. A professzo­rok bejelentett előadásai között szerepeltek: Az egyé­ni konstitució tana, a tuberkolózis sebészeti gyógyí­tása újabb baladás a fertőzések elleni küzdelemben, a nőgyógyászat a Röntgen-kezeléssel kapcsolatosan, a füU-orr-gégegyógyászat njabb módszerei, a vesebeteg- ségek sebészeti gyógyítása, a gyermekgyógyászat újabb haladása, a zöldhályog stb., stb., mind olyan kérdések, amelyeknek megismertetése olyan személyiségek ajkai­ról, mint az említett európaihirü orvostanárok, igen nagy nyereség lett volna egész Erdély közönsége szá­mára, nemzetiségi különbség nélkül. A bukaresti minisztérium a kolozsvári egyetemi orvosi kar véleménye alapján el­utasította a kisebbségi orvosok kérését. A kolozsvári egyetem orvosi karának állítólag az volt a véleménye, hogy Kolozsvár egyetemi város, tehát nincs szüksége Budapestről hozott egyetemi tanárokra. A budapesti példa Ez a kijelentés is elárulja, hogy politika szivárgott be abba a problémába, amelynek minden politika fölött kell ál lani. Kolozsvár egyetemi város — nem vitás. De egyetemi .város Budapest is, ahol éppen ebben a hónapban rcn. dfigaek orvos, továbbképző taaiolyamo), amelynek ele adói külföldiek, egy Wenekebach, Sanerbruch, Frei­herr Ajselberg, Müller stb. Ez az eset is azt mutat­ja > hogy az ilyen kérdést sovén alapon nem szabad ke­zelői, mert ez teljesen kulturaellenes cselekdet. Eddig tartott dr. Veress Ferenc professzor nyilat­kozata. Más oldalról úgy értesülünk, hogy a kolozsvári román orvosi kar ülésén egyik vezető professzor kijelentette, hogy kulturbotrány lesz, ha ennek a kisebbségi orvosi kurzusnak a megtartását meghiúsít­ják. De Illába mutatott rá az orvosi kar álláspontjának tarthatatlanságára, az az álláspont győzött, amely „kulturbotrány” árán is érvényesíteni akarta a maga hatalmi fölényét. Mondanunk sem kell, hogy a kisebbségi orvosok elkeseredése rendkívüli nagy. Az Erdélyi Múzeum Egyesület, hogy valamennyire eleget tegyen a kisebb sági orvosok kívánságának, elhatározta, hogy a saját szerény eszközeivel szolgálja az orvosi továbbképzést és ezért ez év szep­(Sztanszfeo) Világhírű kénes források és iszapfürdők rsuz, köszvény, ischiás ellen. — „Tbermia Palace “ luxusszálló és fürdőkkel egybekötve, „Cyrill Udvar“ a középosztály részére, szám­talan más penzió miuden igénynek. Tennisz, golf, halászat, 10 km. strand- és parksétá­nyok, Budapesttől 4 órányira. Felvilágosítás, prosp.: POSTYÉN FÜRDŐIRODA, TIMI­ŞOARA, Strada Felre Tegle No. 2. —­temberében Marosvásárhelyen vándorgyű­lést rendez, amelyen az orvosi szakosztályt neves erdélyi professzo­rok képviselik és ők ismertetik meg az orvosi tudo­mány újabb haladását, különös tekintettel a gyakor­latra'. Az EME vándorgyűlése, amelyen a többi szakosz­tályok is előadásokat tartanak, háromnapos lesz. Az orvosi továbbképzés tanfolyamának programja megle­hetősen összezsugorodott, de fájdalom, * kisebbségi sorsban a végsőkig kell korlátoznunk minden igényt. Ferdinand bolgár királyt ma délntán várják vissza Bulgáriába (Szófia, junius 24.) A Narod c. bolgár szocialista lap szerint, Ferdinand volt bolgár királyt ma délutánra várják Várna kikötő­jébe. Jellemző, hogy a kormány nem adott ki Határozott cáfolatot azokkal a hírekkel szem­ben, hogy Ferdinand, volt bolgár király Bul­gáriába visszatérne. A kormánykommüniké, amelyet ma reggel kiadtak, mindössze annyit mond, hogy a kormány eddig nem foglalko­zott Ferdinánd volt király visszatérésének kérdésével. BeíSiIen és Bsnes fs nf gazdasági ftisaníantszftfcségérőIn\?ilafltoznab A csorbáiéi safiókisantani központi titkárságot állít fel Becsben — A kisantant mai konferenciáján saséba került a ffabsburg*restauráciő terve is (Prága, junius 24.) A csorbatői kisantantkonferen- cia eddigi határozmányairól még nem érkeztek jelenté­sek;. A külügyminiszterek konferenciáját a kisantant sajtó reprezentánsainak konferenciája előzte meg. A sajtó kisantant plenáris gyűlésén elhatározták, hogy megalakítják a kisantant központi sajtóbizott­ságot, központját Becsbe teszik, mert informa­tív szempontból ezt a helyet tartják a legalkal­masabbnak. A gyűlés délelőtti programján szerepelt a magyaror­szági revízió és revíziós propaganda, melyet ellensú­lyozni kellene. Bécsi tiltakozás Bécsi jelentések szerint a bécsi sajtó nagy megüt­közéssel veszi tudomásul ezt a határozatot. A Deutsch- österreichische Tageszeitung ,,A kisantant kémkedési központja“ cimii cikkében támadja a tervet és kifejti, hogy az egész Benestől indul ki. Schummy belügymi­niszter közbelépését kéri a lap a terv megakadályozá­sára. A Wiener Neueste Nachrichten fölszólítja az oszt­rák hatóságokat, Iwgy feltétlenül lépjenek közbe. Újabb jelen', rí. ■■r.erint a Bécsben megalakítandó sajtó-kisantant titka J a a kisantant minden egyes nemzete egy-egy tac. ■' 1 -g delegálni. A központi iroda még ebben az évb - akarja kezdeni munkálatait. / !’;:*!-burg restauráció ellen A Temps szer.. . .» í ■-■-iitant államok szerdán kez­dődő konferenciáján n , I gják tárgyalni az intézke­déseket is, amely«' u kisantant i - y magyarországi. Habs. jJattftt&iWKtf- «.<» - -.nangji seühségessé, A lap prágai tudósítója jólinformált helyről art a köz­lést kapta, hogy Prágában sem tartják kizártalak, hogy a restauráció felmerül s ezért a kisantant államoknak már eleve foglalkozniok kell a problémával, nehogy ké­születlenül befejezett tények elé állíttassanak. Benes az együttműködésről beszél Benes, cseh külügyminiszter a Tátrában nyilatko­zott a lapok munkatársai előtt a középeurópai helyzet­ről. Kijelentette, hogy megítélése szerint;, a középeurápai államok közötti súrlódási felüle­tek csökkenést mutatnak, ami a pénzügyi és gazdasági problémák elintézettségé- nek tulajdonítható. Benes hangoztatja, hogy a ki?an­tantnak meg kell teremtenie az uj együttműködési for­mákat Ausztriával, Magyarországgal és más szomszédos államokkal is. Bethlen uj gazdasági kisantantról Párizsból jelentik: A Nana távirati iroda tudósi­tója megintervjuvolta Bethlen István miniszterelnököt, aki kijelentette, hogy a prágai és hágai tárgyalások uj problémákat adtak a kisantantnak. Egy ilyen probléma a gazdasági kisantant létesítése. Bethlen István nézete, szerint a gazdasági krízis err,In­tésének egyetlen módja az, ha Magyarország, Au atr. i és a többi szomszédos államok között barátságé. 1 ­csolat fejlődik ki. A megelőző tiz óv alatt a n'emrotkud politika rendezte Németország és Franciaország v . nyát, a most következő tiz év Középeurópa p:„ mámáit keli megoldja. . * y~f~rv « *"y v y yyf *1’ * . : I . t »

Next

/
Thumbnails
Contents