Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-23 / 140. szám

16 un. SVF. 140. SZÁM. ■4 egy nélkülözhetetlen eszköze a könyvelésnek Ajánlatok REMINGTON központi lerakathoz, Timişoara, Bui. f^eg. Ferdinand 9 Telefonszám: 13—69, cimzendők. nmwRM» Kánikula Nem bírva ki, míg hüs friss est lett kertek zöld köntöse kifestett: felhők nagy-lomhán szállanak, sziklák szikkadtan mállanak. Állhat a vad, nincs ki szalassza, a levegő kocsonyás massza s hiába várjuk: „Majd a tó!” az is forró s fojtogató. A jó szellők hol kóborolnak? az Idő is megállt: nincs holna, s ma minden oly sok s oly kér föld és lélek száz tompa rés. Mozdulni nem lehet: a krízis kitört. Poshadt a legjobb viz is; a madárka is szállva ott bizonnyal nem él, rég halott. Az agyvelönek célja nincsen és ablakán hogy kitekintsen a gondolat oly réveteg, fáradtabb, mint egy rég-beteg. S már ők se, ők se ugrálhatnak: fáj a feje a szöcske-hadnak: horkol a nyúl. nem nyargalász. Végtelen van s buzakalász. \ Bárd Oszkár RÉGI JÓ IDŐKBŐL * A krasznaí főszolgabíró Irta: Dózsa Endre II. Zilahon vagy Szilágysomlyón az Astra nagygyűlé­se volt. Baritiu, Moldovanu és más előkelő román urak jöttek kocsikkal át Krasznára Csúcsa felé tartva. Dél­idő volt éppen, mikor Krasznára értek. A község ele­jén csendőrpatrul tartóztatta fel az egész díszes tár­saságot. Eleget protostáltak az urak a jogtalan feltar­tóztatás ellen. A csendőrőri? parancsnoka felmutatta a főszolgabíró rendeletét. Bekisérte bizony a legudvaria­sabb mentegetőzések között az összes kocsikat a ro­mán urakkal Xagy Domokos kúriájára. A főszolgabiró az irodájában fogadta az urakat. A legnagyobb tiszte­lettel hajolt meg előttük, a pipát is kivette szájából, azután mosolyogva szólott: „Önök, román urak, min­den hagyományt tiszteletben tartanak, ez az egyik leg­nagyobb erényük. Hát itt Krasznán, a Nagyék kúriájá­ban, évszázados hagyomány, hogy akiket nagyrabeosü- lünk, azokat nem engedjük át a községen, anélkül, hogy házunkat meg no tiszteljék látogatásukkal. Ezt még ősatyánktól, Attilától tanultuk, akiről vers mondja: Mert ugyan mit mondanánk, Ha csúfjára a világnak Éhen, szomjan elmennének Vendégei Etelének. „Uraim, az asszonyom azt izente, hogy elfő a leves, a hajdú jelentette, hogy tálalva van. A román urak is mosolygásra fogták a dolgot és együtt mentek át a nagy ebédre az ősi kúriába. Ott az a -kellemes megle­petés érte őket, hogy egy nehány ismerős magyar ur is volt a vendégek között. Ezek az újonnan jöttékét nagy éljenzéssel és să trăiascaval fogadták. így könnyen ment a főszolgabíróval az összemelegedés. Annál is in­kább, mert neki is több barátja volt a társaságban. Hát bizony ott volt minden, ami szem, szájnak ingere. A házigazdának tizennégy hold pompás szellő­je ontotta a pompásnál pompásabb szilágysági borokat. A krasznai cigány is kitett magáéit. Egyre húzta a magyar és román dalokat. Beledudolt az egész társa­ság. A-z ebéd estig tartott. Este aztán rákászni mentek. Másnap rákleves, rákmevidom, váltakozva erdélyi éte­lekkel, közben egy kis álom selyem paplanok alatt a vendégszobákban, de egyébként három napon át foly­ton folyt a mulatság. Előkerült a harminckét levelű biblia is. A nótázás azonban alig szünetelt, a fiatal szolgabiró és a két szlép házikisasszony nagy örömére, akik szívesen állapították meg, hogy milyen kedvesek tudnak lenni ezek a román urak. A harmadik nap, hogy -mégis a dolognak formája legyen, a helység Csú­csa felőli részénél ott állott a csendőrszakasz, előttük a főszolgabiró, tisztelegve a román uraknak. Hát bizony, ez akkor úgy volt. Del ugyancsak ilyen vendéglátás a németekkel egészen máskép ütött ki. Mappirozó osztrák tiszteket szintén ilyen módon vite­tett csendőrökkel maga elé a főszolgabiró. Ezek szak- ramentiroztak, tomboltak, táviratozni akartak, a posta azonban, dacára a hivatalos órának, be volt zárva. Dél­után három óra tájt mégis ráfanyalodtak a főszolga, biró ebédjére, minthogy a községben sehol enni nem kaptak. Az ebédet meg is ették derekasan. A jó borok sem maradtak kóstolaflanul, valamint enyhült is az at­moszféra. A főszolgabírót azonban mégis feljelentet­ték a közös hadügyminiszternek. Az átirt a magyar külügyminiszterhez, ca Iont a főispánhoz, a főispán azonban vállalta, hogy ő kérte meg a főszolgabírót, hogy megfelelően gondoskodjék a tisztekről. Hogy az­után a főszolgabiró ezt a módot találta megfelelőnek, abból magyarázható, hogy a it-isztek nála, mint politikai hatóság képviselőjénél, -látogatást nem tettek és igy ellátásukról csak a helyi szokás szerint tudott gondos­kodni. A főispán: parancsnak engedelmeskedni kellett, A dolog azonban állítólag valahogy a királyig is elju­tott. A király, amint mondják, bonhomiával vette tu­domásul a furcsa vendégszeretetet, mint krasznai helyi szokást. „Hátha ott az a szokás, miért nem tartották magukat a tisztek a helyi szokáshoz.” Recht habt er gnhabt.” Ezzel a dolognak vége volt. Természetes, hogy Nagy Domokos nemcsak járá­sában, nemcsak a vármegyében, hanem egész Erdély­ben közszeretetben állott. A nép édesatyját, az urak magyarok, románok egyaránt a különösen kedves ma­gyar uraknak egyikét ismerték bonne, akiknek nem az állásuk adott díszt, tekintélyt, hanem az egyénisé­gük. Ezek a magyar urak, nagyobb lelki és testi emó. ciók nélkül, mint a medrében csendesen folydogáló pa­tak élték le az életet. Az ő kedélyvi-lágukkal derűsen árasztották * *1 környezetüket. Nem csoda, hogy emlé­kezetük újra meg újra jóleső érzéssel tölti meg azok­nak a lelkét, kiket velők az élet összehozott. Ebben a csilingelő, zakatoló, lármás világban az egymás mel­lett clnyargaló embertömegek sodrába szinte jólesik egy pillanatra, belemélyedni azoknak az igaz életmii- vészeknek életfolyamába, akik nem siettek, nem küz- ködtek, mégis mindenüvé elérkeztek, akik amilyen mo­solygással érkeztek a bölcsőbe, époly mosolygással ha­ladtak át az életen egészen a koporsóig. T ulhaiffloioll rak­tárkészletét üzem- átköltözés miatt gyári áron alul kiárusítja Hecht ksfapilzem Cluj, Calea Regele Ferdinand 30 szám, a nagyhid mellett. — H a Jól és olcsón akar íöxni vegye meg az én „Szakács- könyvemet“ irta Dr. Szentpétery Lajosnó SCO kipróbált resepttel és igen sok illusztráció­val minden háztartásban nélkülözhetetlen. — Fia­tal háziasszonyok, gaz­daasszonyok é3 szakács­nők helyes útmutatója ez a könyv a konyhaművé­szet minden ágában. Tartalmazza a levesek, sültek, főzelékek, tész­ták, krémek, fagylaltok és minden ételnemüek gazdaságos, kitűnő és könnyű elkészítési mód­ját. Zöldségfélék, befőt­tek eltartási és befőzési módját is. — Kapható minden könyvkereske­désben és Tordán a ki­adónál: Füssy József könyvkereskedésében, fűzve 1Ü0 Lei, diszkötéa- ben 130 Lei. p agy praxissal bírd grafológus és cheiromanta (kézjós) fo­gad naponként d.u. 2-S-ig Str. Avram láncú í Petőfi- utca) 5 fdsz. 3. Vidékre levélben válaszok âAÂÂÂĂĂÂ HP- compound, * W condenzátoros stabilgép 50 m2 ka­zánnal kitűnő karban 90.000 Lei. Magánjá­ról^ cséplők, trakto­rok előnyösen kapha­tók. Friedrich Testvé­rek, Timişoara. sj*gy vászonra festett Madonnakép eladó. Értekezhetni Lovag u. 1. Tanítók háza megett. Ivókúrák Hydrotherapia Természetes szénsavas meleg fürdők Ssemorijolofc és várszegőasség s&étán 250 szoba Éttermek — Tennis Brassótól 24 km. Autóbusz­éi legboídszsabb. járatok. SlrdSidéag jón. 13—szepí. 15. Élőpatak gyógyfürdő A palackokban forgalomba hozott Ü é] »alaki via SSfőgyluaSása mellett a legkitűnőbb asztaüviz

Next

/
Thumbnails
Contents