Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-23 / 140. szám
sehe, am «o. szxH. 15 Mi\Haggon- és Gépgyár Rt. ezelőtt Heitzer János grAz — Austria — BÉCS Spázi bétatemD dieselmoM 8 lóerőtől felfelé. Grázi négyütemű dieselmotorok a legnagyobb teljesítményekkel. RomAnlal képviselet; BUCUREŞTI: Jacques Pauker, Str, Smărdan 27. TIMIŞOARA: Jacques Pauker, Str. I. C. Bratianu 6. CHIŞINĂU. Kérdezősködéseknél szíveskedjen a lapra hivatkozni. Kerületi képviselők kerestetnek. Erdélyiek a Mecsek alján A orsonyhól Pécsre helyezett egyetem székely diák- kolóniája — Az egyetem tanári karában is vannak erdélyiek — Délmagyar országot is meghódította az erdélyi könyv A Maasek hegység tövében félig a hegynek emelkedve húzódik meg Pécs, Magyarország egyik legrégibb városa. A város magánhordja még a középkori egyházi építkezések később restaurált és stilizált maradványát, a négy tornya román székesegyházat. Ennek közelében fedezték fel a közel kétezeréves keresztény sírhelyeket, melyeknek normális temperatarája mellett még máig is láthatók a freskók. A városnak a török hódoltsága idejéig való terjeszkedése és építkezése agyszólván nyom nélkül tönt el s az a kép, ami leginkább kapja meg az embert, magán hordozza a legszembeötlőbb török hatásokat. Keskeny, zeg-zogos uccák, melyekben minden közlekedést elzárva vonal át az egyetlen sínpáron oda- vissza közlekedő villamos, a piactéren nagy mecset van B a mai személyzeti klinika kápolnája külső formájában még ma is változatlan török imaház égfelé nyaló karcsú minarettel. A török hódoltság után kevés idővel «ős katholikus reakoió következett s a Beccsel és Rómával való kontaktus a város külsejére nézve, a renaisance és barokk stílusban való építkezésnek kedvézett. Ezért van ez, hogy 3—400 esztendős kanonoki lakások, püspöki rezidencia és plébánia épület a város egyik perifáriájába azt a benyomást keltik, hogy időktől soha nem bántott régi városba értünk. Pécsre költözik a pozsonyi egyetem Pécsnek a XIV. században volt már egyeteme, Nagy Lajos király alapította, az egyetem azonban a király halála után még a Mátyás budai egyetemének alapítása előtt megszűnt. A mult század folyamán jogi líceuma volt a városnak, melyet a püspökség tartott fenn s mikor a magyarországi városok a negyedik magyarországi egyetemért versenyeztek, Pécs ugyszólva egyáltalán nem lépett akcióba, hogy magát egyetemi várossá deklaráltassa. Gazdaságilag nem is igen volt rászorulva a város olyan anyagi injekcióra, melyet egy egyetem jelent, hiszen ott voltak a Mecsek mélyében lévő hatalmas szénbányák, a Zsolnay-gyár, melyek a város lakősságának egyharmadát kenyérhez juttatták. A Macsek oldalán sűrűn sorakoztak a szöllőtövek, melyek között bőven termett Pécs egyik különös gyümölcs speciálitása, a júniusban már érett őszibarack, tnelyet francia baracknak neveztek. Amióta Pécs határszéli város lett, rohamosan hanyatlott a gazdagsága s a pesti Szegényegyház nccában ideiglenesen elhelyezett pozsonyi Erzsébet Tudomány Egyetem Pécsre hozatala érdekében a végsőkig ment. Az egyetem átköltöztetését az akkori rektor, Pékár Mihály dr. és Tóth Lajos államtitkár rendezték. Az egyetem központja az újonnan épült és átalakított reáliskola itt foglaltak helyet a jogi és bölcsészeti fakultás, a dékánátusok és a rektorátus, kémiai és fizikai intézetek. A különböző klinikai intézetek a régi közkórházakban, bábaképző intézetekben és régi iskolákban kaptak elhelyezést, a reáliskola pedig az egyetem által bekebelezett jogi lyceum épületébe költözködött át. Az egyetem hallgatósága 1923-ban rendezkedett he végkép az uj egyetem. Hallgatósága azonban minimális volt. A Felvidékről alig követte az uj egyetemet 30 diák s az ország különböző részéből alig jelentkezett valaki. A vezetőség különböző intézkedésekkel tette látogatottabbá az egyetemet. Az egyetemi hallgatók internátusa a Nagy Lajos-kollégium, egv újonnan épült elemi iskola lett, melynek tantermeiben 12—14 en is laktak de a lakbér minimális volt, 1924- ben az egyetem létszáam a-Sopronban elhelyezett evangélikus theológia hallgatóinak létszámával együtt, mar túlhaladta a nyolcszázat, 1925-ben túlhaladta az ezret » azóta állandóan ezer és ezerszáz közt ingadozik. Erdélyiek a pécsi egyetemen A pécsi egyetem tanári kara, minthogy az 1914-ben alakított pozsonyi egyetem tanári karának a létszáma a közbejött háború miatt nem volt végleges, nagyobbrészt a Pécsre költözködés napjaiban rekrutálódott. Mostariig a bölcsészeti karon Zolnay Gyula dr., volt kolozsvári nyelvész professzor volt az egyik előadó, aki magyar nyelvészetet és finn nyelvet adott elő. Zolnay 71 éves korában, az idén vonult nyugdíjba. A bölcsészeti karon az aradi születésű Tolnai Vilmos magyar irodalom- történeti professzoron kivül más erdélyi nem is volt. Ha csak a később magántanárrá habilitált Gálos Rezső dr.-t nem számítjuk ide, aki az Erdővidéken nevelkedett, az egyetemet Kolozsváron végezte s első irodalom- történeti húsai a kolozsvári Erdélyi Múzeumban láttak napvilágot. Az orvoskaron erdélyiségükkel mindig tüntettek, dr. Entz Béla, a kórbonötian professzora és Imre József szemészeti professzor, akik nemcsak mint szakemberek voltak kiválóak, de a művészet és irodalom iránt való érdeklődésük példaadó volt az egész városban. Imre József a mult évben került Pestre. Az orvoskari magántanárok közül Göczi dr., a szülészeti klinika magántanára mindig örült, ha erdélyi diákokkal szülővárosáról, Désről beszélhetett. A jogi karon Irk Albert dr. volt az egyedüli erdélyi, akit nemcsak Pécsen, de az egész világon kriminológiai szaktekintélynek tartanak, az utóbbi időben megjelent nemzetközi jogkörébe vágó könyvei pedig nagy feltűnést keltettek a jogi körökben. Irk Albert a hires Irk vegyésznek az öccse, aki Brassóban érettségizőit és hosszú időn át tartózkodott Kolozsváron. Erdélyi fink a pécsi egyetemen Az erdélyi diákoknak a pécsi egyetemen való élete immár Erdély tízéves történetének egy pótolhatatlan kis passzusa. Létszámuk, mely az első esztendőkben tiz- tizenöt volt!, 1926-ban negyvenre emelkedett, az utóbbi esztendőkben rohamosan fogy. A pécsi egyetemen lévő erdélyi fiuk képviselik a pécsi diákság közt az erdélyi szellemet, munkakörükbe hamar beleélték magukat s mindennapi gondjaikat a humornak és könnyedségnek oly eleven és kedves fűszerével könnyítették, hogy feltűnőek voltak a magyarországi diákok között. A pécsi egyetem hallgatósága nem vett részt az egyetemi diák- mozgalmakban oly hévvel, mint azt a másik három egyetem diáksága tette. A tanulás célja éleződött ki bennük inkább, amit a kis létszámú egyetem sokkal jobban biztosított számukra, mint a másik három nagyobb egyetem. Az erdélyi diákok nem kollektiven, hanemi egyénileg kerültek Pécsre. Annál inkább megható az a szeretőt és az a ragaszkodás, molyét egymás iránt ereztek. A Nagy Lajos kollégium nyolca? számú szobájában alkottak egy kis családi kört, aho- téli estéken tea és sültknimpli mellett emlékeztek szőkébb hazájukra, egymás anyagi dolgát mindig a szivükön viselték, a gyengébbekkel törődték s a kezdőknek felvilágosításokat adtak. Legtöbben három- székiek voltak. Valaki! megkezdte közölök a pécsi egye tem látogatását s az ott lévő csendes környezetről be szélgetetf otthon. Igv történt, hogy a Pécsen lev erdélyiek ötven százaléka Háromssékmegyéből való vei s a másik ötvon Erdély különböző részéből. Többnyié jóeszü, eleven fiuk, akik a jó tanulóik sorába léptek eh" Az orvostanhallgatók, az elméleti és klinikai intézetek ben gyakornoki és tanársegédi állásokat nyertei Kassai Endre dr. neves fül-, orr-, gége specialistája le: a városnak, Kovács Jenő a szövettani intézetben mé gyakornok korában a professzor jobb keze volt. Talán s jogászok közt volt «ideig a legkevesebb kiemelkedő tehetség. Asztaloa Miklós dr. a bölcsész doktorátus utáni az egyetemi könyvtár gyakornoka lett, ahol lassanként! megírta nagy feltűnést keltő történelmi munkáit. At erdélyi öntudatról, Kossuth és az erdélyi kérdés, Wesselényi az első nemzetiségi politikus óimén, melyről Milotay István irt vezércikket a Magyarságban. A fiatal Grandpierre Emil már mint első éves bölcsésntanhallgató megnyerte a bölcsészkar francia pályázatát Paul Bourgetről, a máramarosszigeti Patkós György már egyetemi hallgató korában szerkesztője lett Pécs egyetlen heti folyóiratának és a sepsiszentgyörgyi Imreh Ferenc volt az, aki Pécsen az egyetem első vicclapját összeállította. Pécs egyetlen irodalmi társaságának, a Bacsányi-társaságnak három alapítója között is volt egy erdélyi. Mint egyéniség is maradandó emléket hagyott maga után a tordai Máthé Jenő dr., akinek a szobája gyönyörű etnográfiai muzeum volt erdélyi és magyarországi varrottasokbél, kancsókkal és faragásokkal díszítve. Máthé Jenő maga a keresztény és hindu szellem csodáitól vegyesen volt eltelve, azóta tán missziós orvosnak ment Indiába. Az elhelyezkedés problémái Az erdélyi fiuk fejlett reális érzékére mutat az a talpraesettség is, mellyel pénzkereseti lehetőségeiket kiépítették. A háromszéki6knek zenekaruk volt, melyekkel zártkörű mulatságokon pénzt kerestek, a többiek műsoros estélyeket, táncmulatságokat és kirándulásokat rendeztek, kiépítették összeköttetéseiket a városban lakó erdélyiekkel, vacsorákra jártak, tanítványokat szereztek, állást vállaltak Is ügyesen kihasználták az egyetemi segélyeket is. De céltalannak látták az életüket nosztrifikálbatatlan diplomával. Többen közülök búcsút mondtak a szép kis városnak, Kolozsvárra, vagy Bukarestre tették át tanulmányaik székhelyét, nyugat felé is vettek útjaikat páran. Olyanok is voltak, akik magyar állampolgárságot szereztek. Ilyenek azonban kevesen vannak. Az erdélyi könyv Pécsett. Pécs ipari és kereskedelmi város, kulturális szempontból az egyetem jelentett valami haladást s a pécsi közönség az utóbbi időkben fokozottabb mértékben érdeklődik az irodalom és művészet iránt. Pécs nagy szülöttei kévés számban vannak. A kiemelkedettebbek közül Váradi Antalt és Burányi Miklóst lehetne említeni, azok közül a nagyok közül pedig, akik bizonyos ideig ott tartózkodtak Munkácsy Mihály, Vas Gereben, Babits Mihály a legfontosabbak. Surányi Miklós Kantaté eimü regényében találóan jegyzi meg, hogy Pécsen a művészek közül az egyedüli zenemű az, ami iránt a közönség feltűnőbben érdeklődik. 1925-ig alig tudta Pécsen két-három embernél több azt, hogy van erdélyi irodalom s mikor az erdélyi egyetemi hallgatók műsoros estélyeiken Reményik vagy Áprily verseket szavaltak, a közönség ngy nézte ezeket a neveket, mint ismeretlen vidéki költők nevét szokás. Pár éven belül azonban, — minden túlzás nélkül mondható, — az erdélyi könyvnek és az erdélyi Íróknak fokozatos sikerei voltak Pécsen. Az erdélyi fiuk 200 kötetből álló erdélyi könyvtárát egyre többen vették igénybe s mikor Reményik Sándor 1928- ban Pécsen tartózkodott, a pécsi közönség bankettet rendezett a tiszteletére, ahol pompás aranytollat nyújtott- át neki. Az erdélyi könyvek vezietőhelyet nyertek las- sankint a pécsi könyvkereskedők kirakatában. P. Gu- lácsy Irén Fekete vőlegények-je egy könyvkereskedő mondása szerint pécsi viszonylatban rekord példányszámban fogyott el, Makkai Ördögszekere és Nyirő József Sibói bölénye egész Pécsen nagy olvasottság, nak örvendenek, társaságokban beszélnek róla, ajánlják, kölcsönzik és szétolvassák őket. Pécsett, ahol nemcsak világirodalmi, de magyarországi könyvszenzációk fölött is közömbösen siklott el eddig a közönsiég, az erdélyi irodalom közkedveltségnek örvend ma. És itt meg kell jegyeznünk, hogy az eredmény nemcsak az erdélyi fiuk és a sajtó propagandájának köszönhető, hanem a müveknek is, melyeknek egy része immár önmagukban is megállja a helyükét. Kováts József Önmagának életjáradékot, leányának hozományt, fiának tőkét gyűjtsön és biztosítson csekély havidij ellenében a magyar egyházak biztositó- társnlatánái, a „MINERVA“ BIZTOSÍTÓ , RÉSZVÉNY- TÁRSASÁGNÁL, Kolozsvár, Calea Reg. Ferdinand (Ferencz József ut) 37. Telefon 12—57.
