Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-22 / 139. szám
w a öháa BUDAPEST V . ';kU CJaf-Koloss *4r, !990 ftmim SS. f/sséiPBiStp ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej, ______ 12 oldalas szám ára 5 lej._______ ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 094. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: l 1 évre 66 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. ______Egyes szám ára 2> fillér._______ A líberális-cuzista blokk obstnik- clóval akarta megakadályozni a kolozsvári tanács megalakulását Megnyitó botránnyaj^isebbségeífenes kirohanások Kolozsvár közgyűlésén — Térrorrál akarták elnémítani a magyar szót Mihail Tivadart ^választották a blokk szavazataival szemheia polg^Ées^rré — Mégyy alpolgármestere les^ : •• l\P ■ Kolozsvárnak (Kolozsvár, június 20.) Az impérinm változás óta inég olyan ideges érdeklődés nem előzött meg városi közgyűlést, mint éppen a m'ait. A községi választásoknál ugyanis a cuzistákból, liberálisokból és averescánu- sokból alakult román blokk tiz tagsági helyet biztosított magának. A román blokk már a választások előtt és a választások alkalmával megmutatta Kolozsvárnak, hogyan nem szabad községi politikát csinálni. A túlzó nacionalizmus jelszavával népgyüléseiken már akkor is a kisebbségek elleni gyűlölet szitását választották vezérszólamnak. A közgyűlésem sem tagadták meg eredeti programjukat. Mikor egész Európa hangos a kisebbségi védelem szükségességétől, akkor a blokk tagjai olyan tenort vittek be a törvényhatósági életbe, amit inindennek lebet nevezni, csak európainak nem. Hogy a botrány tökéletes legyen, megengedték maguknak azt a tapintatlanságot, hogy midőn az egyik magyar városatya II. Károly királynak megválaastása alkalmából magyar nyelven hűségnyilatkozatot akart tenni, azt nem hallgatták meg, fül siketitő lármát rendeztek, a padokat ver tik és a kisebbségi városatyák nyilatko aata, amely a király iránti hűséget és hó dolatot akarta kifejezésre jnttatni, elve szett az óriási zajban. A kisebbségi városatyák méltán csodálkozhattál mindezeken, mert úgy a liberálisok, mint az averescá- nusok alatt hangzottak el a kolozsvári városházán magyarnyelvű felszólalások, mig ma Catuneanu professzor és társai a kisebbségi nyelv ellen olyan terrorisztikus eszközöket használtak, ami szinte példátlanul áll. Az ódon városházai fohmsóján már 10 óra előtt hatalmas csoportokba verődve, izgatottan tárgyalták, hogy mi fog történni az alakuló közgyűlésen. A blokk tagjai már itt úgy viselkedtek, mintha egyedüli képviselői volnának a kolozsvári polgárság bizalmának. Feszüli atmoszféráiban nyitják meg a közgyűlést A kisebbségi szónok a pokoli zajban is megteszi deklarációját ' Mihail Tivadar, az állandó bizottság elnöke fél 11 Urakor nyitotta meg az ülést. Feszült várakozás és ideges atmoszféra uralkodott a zsúfolásig megtelt díszteremben. Mihail elnök hivatkozott a tartományi igazgatóság rendeletére Ó3 felkérte a jelenlevő Moldovanu tartományi igazgatót, hogy az ülést nyissa meg. Moldovaira üdvözölte a megjelenteket. Röviden vázolta a inait hét eseményeit és felhívta a közgyűlést arra, hogy megalakulása alkalmából II. Károly királyt feli- ratilag üdvözölje. Moldovanu tartományi igazgató előterjesztésiét a közgyűlés lelkesedéssel vette tudomásul. Az első botrány Ekkor a Magyar Párt kolozsvári tagozata és a megválasztott magyar városatyák nevében dr. Zágoni István, lapszerkesztő román megszólítás után magya- ral akarta megtenni II. Károly txónnalépése alkalmából a hűségnyilatkozatát. Alig mondott azonban nehány magyar szót, a blokkisták fülsiketítő sajt csaptak és tüntetni kezdtek a magyar nyelv használata ellen. r— Beszéljen románul! — üvöltötték a blokkisták és helyükről felugrálva, kezükkel a padokat, lábukkal a padlót verték, amivel olyan irtózatos zajt csaptak, hogy még a főtéren is bámulva állottak meg az emberek. Zágoni István egy ideig állt a helyén s amidőn látta, hogy a zajongás nem szűnik meg, emelt hangon folytatta magyarul a beszédét. De a zajongás nemi ült «1. — Menjen Budapestre! — üvöltöttélt kórusban és teljes erővel döngették lábaikkal a diszterem padlóját. Ez a gyerekes zajongás megdöbbentő képet nyújtott. Egy pillanatra a józan szemlélő elfeledte, hogy Erdély fővárosának, Kolozsvár törvényhatósági joggal felruházott városnak a dísztermében van. Ilyen zajongás és az indulatoknak ilyen ellenszenves forrongása eddig ismeretlen volt a kolozsvári városházán. A blokk tagjai érthetően kihangsúlyozták, hogy városi közgyűlésen vagyunk, ahol a kisebbségi gyűlölet, a magyar nyelv elleni tüntetés a vezérszólam még akkor is, mikor egy magyar városatya Románia királya iránti hódolatát és hűségét akarja ki. fejezni. Percekig tart az irtózatos lárma. Az izgalom végigfut az egész termien. Hiába szól az elnöki csengő. Egy ideig a jelenlévő magyarság és a munkásság képviselői megdöbbenve nézik a zajos botrányt, majd el- lenlüntotésbe kezdenek. Mindenki felugrál a helyéről és attól lehet tartani, hogy a felgyújtott szenvedélyek tettlegességben robbannak ki. — Halljuk, halljuk! — süvöltik a magyar városatyák és a bábeli nyelvzavar hosszú ideig eltart. A nemzeti paraszitpárt vezető tagjai: Socol Aurel, Pop Jopel, Poruţiu Bálint és mások csillapítani próbálják a blokkistákat, de azok nem tágítanak és tovább za- jonganak. Ekkor Moldovanu tartományi igazgató emelkedik szólásra s az alábbiakat mondja: — Igaz ugyan, hogy arra még nincs törvény, hogy a kisebbségek a városi tanácsokban anyanyelvűket használhassák, konstatálom azonban, hogy ebben a teremben már a liberálisok alatt is a magyar tanácsosok magyarul beszéltek, tehát mi sem lehetünk; *o- vlc-nebbek, mint a liberálisok voltak. Megadom tehát a jogot arra, hogy a közgyűlésen a magyar nyelvet. i» lehessen használni. Zágoni István e következőket mondotta, a folytonos zajban: — Ha an elhangzott iménti beszédnek a szavai és a korona fényének az idevetitése, őszinteséget várhatnak azok részéről, akik Kolozsvár nem román lakosságának a képviseletiében állanak itt ezen a helyen, mi akkor lehetünk a legőszintébbek, akkor mutathatjuk meg az őszinteségnek a teljességét, ha szivünkkel forte lünk ahoz, aki hozzánk szólott és as elé, akinek törvényes hatalma tiszteletet kivan. A spontán megnvi- atkozás nem keresi a szavakat, hanem megragadja zt a kifejezési módot, ami a szívnek legédesebb es a ni lelkűnkből, a mi édes anyanyelvűnkön kel fel a visszhang: Éljen a király. A kisebbségek és a nemzetipártiak errs felállót, talt és hosszasan tapsolnak, éljeneztek. A liberális-cuzista blokk ülve maradt ás nem vott részt a király éljenzésében. Zágoni István ismét folytatta, a zaj ismét kezdődött s ebben a zajban a következőket mondotta: — Ezek az urak nincsenek tisztában, de mi tisztában vagyunk azzal, hogy amikor anyanyelvűnkön emeljük fel a szót, akkor nemcsak a jogaink szentségéhez ragaszkodásunknak adunk kifejezést, hanem emeljük annak a- trónusnak a nagyságát, szimbolizáljuk hatalmi körének a szélességét, amely íölénk is kiterjesztette uralkodási jogainak gyakorlását. A liberális-cuzísta. blokkisták felugróinak, az elnöki asztalhoz mennek, asztalokat csapkodnak, dobognak és süvítenek, ahogyan a torkukból kifér és a- magyar szónok további szavai nem voltak érthetők. Viszont a másik oldalon ia egyre erősödik a felháborodásnak es megbotránkozásnak a kifejezése. Moldovanu tartományi igazgató egymá3 után többször kéri Zágoni Istvánt, hogy hagyja abba a beszédét. Zágoni István nem ült le, hanem megvárta, amig egy kis csend áll be s akkor ezt mondta: — Befejezem pedig azzal, hogy magyar nyelv- használati jogunkról sohasem fogunk lemondani. A kisebbségek és szociáldemokraták ezt a kijelentést éljenezték, tapsolták. Az egész teremben hatalma« visszhangként Jiallat- szik, hogy éljen a király. Ebben a pillanatban a többségben lévő kisebbségek hangja elnyomja a blokkisták lármáját. Ekkor kínos megdöbbenés fut végig a termén. Hogy Zágoni István a magyarság nevében hűségnyilatkozatot akart tenni, ez őket nem érdekelte. A magyar szó ellen tüntettek és az óriási zsivajjal, botránnyal akarták megakadályozni, hogy a magyarság nyilatkozata magyarul elhangozzék. Uj botrány a korelnökválasztásnál A hatalmas botrány lezajlása után Moldovanu tartományi igazgató indítványt tesz arra, hogy a közgyűlés levezetésére korelnököt válasszanak meg. — Éljen Mihali Tivadar! — hangzik minden oldalról. A blokkisták azonban nem ismerik el Mihail kor- elnöksségét. Azt állítják, hogy Rión bizottsági tag idősebb. Mihali Tivadar a közbizalom megnyilvánulása után. az elnöki széket el akarja foglalni. A blokk fcagMai számunk 12 oldal
