Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-20 / 137. szám
XIII. ÉVF. '137. SZÁM. 3 íegápoló házakat felállítani és az ségügyi személyzetet fizetni. A rendelkezés óriási terheket jelent a máris túlterhelt községekre. Igaz ugyan, hogy a törvény nem zárja ki a megye, vagy a minisztérium támogatását, ha a terheket a község nem bírná el. De ki Tesz hivatott arra, Maniu és Märonescu restauráció esetén Románia esetleg fegyverhez nyúlna (Paris, junius 18.) Az Echo de Paris bukaresti munkatársa intervjut közöl lapjában Maniu román miniszterelnöktől és Mironescu román külügyminisztertől. Maniu kijelentette, hogy Románia nemzetközi politikájának két célja van. Az egyik az, hogy a Népszövetség keretén belül a kisantanthoz és Magyarországhoz való kapcsolatait megerősítse, továbbá, hogy barátilag kapcsolódjék Olaszországhoz s igy szellemi és gazdasági téren hozzájáruljon a békés állapot kifejlesztéséhez. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a béke kizárólag a fennálló szerződések alapján tartható meg és aki^ a szerződések rendelkezéseihez nyúl, beláthatatlan, esetleg háborús következményeket idézhet fel. Befejezésül kijelentette, hogy Románia Magyarországhoz való viszonya az optánsügy elintézése óta lényegesen javult. Jiatármódo sitásról egyáltalában nem lehet szó. Mironescu külügyminiszter a maga nyilatkozatában hangoztatta, hogy Romániától távol áll az a szándék, hogy Magyarország beliigyéibe beavatkozzék, azonban a trianoni szerződés alapján tiltakozik minden olyan cselekmény ellen, amely a monarchia fel- támasztására vezethetne. Ilyen kísérlet megakadályozására mindent megtenne Románia, esetleg fegyverhez is nyúlna. Fi kisebbségellenes és a falvakat megnyomorító egészségügyi törvény Wilder József stagy beszéde a kamarában (Bukarest, junius 18.) A kamarában a civillista- vita után az egészségügyi törvény tárgyalására tértek nt. Az első szónok Wilier József magyarpárti képviselő. — Franciaországban, vagy Angliában ezt a tör vénytervezeíot — mondotta Wilier — minden különösebb vita nélküi elfogadták volna, esetleg azt kifogásolva csupán, bogy az egészségügyi személyzet kinevezését túlságosan centralizálták. Ezzel , a rövid bevezetéssel ugyhiszem, ki is fejeztem a törvénnyel szembeni felfogásomat. Dicséretreméltó szándék és nagy felkészültség jellemzi a törvénytervezetet, amely azon. ban hazai viszonyainknak egyáltalában nem felel meg. A javaslat nagyszerű egészségügyi intézményekkel szándékozik ellátni bennünket, de hogy az ezek fenntartásához szükséges anyagi eszközöket honnan teremti elő az ország, arról nem beszél. — Doktriner munka, amelynek elkészítésénél nem vették figyelembe a gyakorlati élet hatalmas törvényeit. — Az egészségügyi személyzetnek a jelen törvényben lefektetett rendelkezések szerint történő kiválasztása és megszervezése éles ellentétben áll az önkormányzat és a decentralizáció elvével. Az úgynevezett központi tanácsnak döntő szava lesz a kinevezések, megerősítések, előléptetések, áthelyezések és nyugdíjazások ügyénél. A tanácsnak ez a törvényben biztosi- tott hatalma addig terjed, hogy a kinevezési előterjesztéseknél a miniszter kénytelen le3z azt kinevezni, akit a tanács ajánl. — Hol van itt a miniszteri felelősségi hol maradtak a decentralizáció annyiszor hangoztatott jelszavait Nem iszem, hogy a miniszterelnök ur, vagy a belügyminiszter ismernék ezt a javaslatot, amely távolról sem nevezhető decentralizációsnak és ellentétes az uj közigazgatási törvény szellemével. Ha ez a törvényjavaslat változatlanul marad, a községek és a megyék még afelől sem intézkedhetnek, hogy ők maguk nevezzék ki orvosaikat, ami pedig kisebbségektől lakott területekre nézve azt jelenti, hogy olyan orvosok kerülnek oda, akik a lakosság nyelvét nem értik. — A központi bizottság működése arra fog irányulni, hogy a kisebbségi elemeket kitelepítse az egészségügyi testületből, s nekünk pedig még csak az a lehetőségünk sem marad meg, hogy ezekért a minisztertől jogorvoslatot kérjünk. Az iskoláink körül folyó gyászos küzdelem ki fog terjedni eire a területre is s a központi egészség- ügyi tanácsnak olyan szerepe lesz, mint a közoktatásügyi minisztériumban az iskoláink megnyomoritására felállított állandó bizottságnak. Wilier ezután sorra vette a törvényjavaslat egyes rendelkezéseit. Különösen kifogásolta a 70—77. szakaszokat, amelyek előírják, hogy a községek kötelesek menházakat és behogy elbírálja egy község anyagi teherviselőképességét és a döntés ilyen normák alapján fog megtörténni. Alapos aggodalommal nézhetünk a törvény végrehajtása elé, mert hiába dicséretreméltó a törekvés és szép a szándék, ezek a rendelkezések állandó kellemetlenségeket fognak okozni. Fognak jönni kormányok, amelyeknek kormányozható lelkiismerete, visszaélve a törvény lehetőségeivel, azokat politikai célokra fogja felhasználni. Beszéde további részén a munkások gyógyszerrel való ellátásával, a betegsegélyző és orvosi gyógyszer, tárak kérdésével foglalkozott. A munkás a betegsegélyzőnél nem azt a gyógyszert kapja, amire szüksége van, hanem ami éppen momentán található. A járási orvosok is kötelesek ilyen kis kézi gyógyszertárakat tartani maguknál s azok igen sok esetben nem egyebek egy kis ládában egymásra dobált gyógyszer- halmaznál, amelyben az egyes anyagokat inkább csak a szaguk után lehet megismerni. Elgondolható, hogy az orvos indiszpoziciója, vagy náthája milyen kellemetlenségeknek lehet a forrása. Teljesen helytelen, hogy a nyilvános gyógyszertárak igénybevételétől a munkásokat eltiltják, eltekintve átlói, hogy a betegsegélyző gyógyszertárak fenntartása nagy kiadásokat is jelent. Hivatkozik Franciaország példájára. Itt ezt a kérdést már régen rendezték, a munkások szabadon szerezhetik be gyógyszereiket, bármely szindikátusi orvos segítségét igénybe vehetik és a helyzettel teljesen meg vannak elégedve. A törvényjavaslat foglalkozik a jótékonysági egyesületek szövetségbe tömörülésével. Az erről szóló szakasz első része fakultative vau tartva, mig a második része kötelezőleg Írja elő az Unióba való tömörülést, úgyhogy a jótékonysági egyesületek nem tudják, hogy mihez tartsák magukat. A 473-ik szakasz a gyűjtések napját szabályozza B arra 1—10 napig terjedő időt engedélyez. Félő, hogy ez a rendelkezés nem lesz jóhatásu s csupán a közönség kimerülését fogja előidézni. Beszéde végén kijelentette!, hogy a törvényjavaslatot nem szavazhatja meg, mivel az a túlságos centralizáció szellemében készült és nagy anyagi terheket ró a községekre. A szesztíhn/émty vitája a szenátusban A szenátusban a szesztörvény vitáját folytatták. Mayer Ebner szenátor az alkohol káros hatására mutat rá. Legelőnyösebbnek találná a szesztermelés íhonopoli- zálását. Ezután Graur előadó tartott hosszú beszédet, amelyet a szenátorok minduntalan tréfás megjegyzésekkel szakítottak félbe. Utána Madgearu emelkedik szólásra és beszéde legnagyobb részében Garofliddal polemizál. A üaroflicitele törvény a bortermelők védelmét szolgálta és pedig nagyon helytelen irányban. Garoílid, mint a bortermelők szövetségének elnöke egyéb politikai szempontoktól vezetve folytatja és folytatta a küzdelmet. Több felhívást és köriratot olvas fel, amelyben a volt föld- mivelésügyi miniszter arra hívja fel a bortermelők szövetségének vidéki tagozatait, hogy táviratilag tiltakozzanak a királynál a törvény ellen s ebből azt következteti, hogy Garoflid kétféle magatartást tanúsított, egyet, mint szenátor és egyet, mint bortermelő. A jelenlegi törvényjavaslat-igazán a földmivelők érdekeit akarja megvédem A Garoflid-féle törvényt meg kellett változtatni, mért az rossz volt egészségügyi, nemzeterkölcsi és az állam pénzügyi érdekei szempontjából. Káros volt egészségügyi szempontból, mert a legtágabb teret nyitotta a feketeszesz termelésének s igy a titokban termelt szakértelem nélkül készült pálinkák valósággal megmérgezték a lakosságot. Az ellenőrzés is majdnem lehetetlen volt. A Garoflid egész gazdasági politikája tele van elentmondásokkal és agitációja politikai célokat szolgál. Garoflid: Ez ellen tiltakozom. Madgearu ezután az uj törvény pénzügyi előnyeit fejtegeti és kijelenti, hogy az átmeneti rezsimet jelent csupán a szeszmonopo- Hum fölé, amelynek bevezetése körülbelül öt év múlva lesz lehetséges. Újból az egészségügyi szempontokra térve át, megállapítja, hogy mindig jobb garantált negyvénfokos szeszt adni, mint a lakosságra bizni a szesz termelését. A kor. mány szándéka, hogy erőteljes ellenőrző gárdát létesít. Jelenleg csak 17 inspektor áll rendelkezésre, ami rendkívül csekély szám. Végül hangoztatta a miniszter, hogy a törvényjavaslat fiz ország gazdasági és egészségügyi éidekeit szolgálja és kérte, annak megszavazását. Bratiami Víntiia meggondolta magát Belpolitikai körökben hire jár annak, hogy a liberális párt vezetőségének legutóbbi értekezletén, j amelyen Bratianu Vintila elnökölt, _ elhatározták • hogy a párt közelebbről hűségnyilatkozatot fog tenni a király előtt, s általában fölveszi a normális kapcsolatokat az uralkodóval. Erre enged következtetni az is, hogy a Viitorul legutóbbi számában cikk jelent meg, amely a király segítségét kéri a vojnik- csapatok ellen s egyben kéri a királyt, hogy bizonyod törvényeket ne szankcionáljon, ügy tudják, hogy a liberális párt állásfoglalásának ilyen megváltozásában nagy szerepe van Argetoianunak, aki hazaérkezése óta igyekezett Bratianut jobb meggondolásra birni. Ileana hercegnő hazaérkezett Ileana hercegnő szerdán reggel Alexandriábái jövet Constancába érkezett. A kiszállásnál a román tengerhajózási társaság vezérjgazagtója, és a városi hatóságok vezetői fogadták. A király nevében Du- mitrescu, Őfelsége magántitkára jelent meg Ileana hercegnő azonnal autóra ült és Balcicba ment, ahol Mária királyné tartózkodik Letették az esküt az. államtitkárok Az államtitkárok szerdán délelőtt letették az esküt a miniszterelnök kezébe. Maniu miniszterelnök valószínűleg már a jövő héten külföldre utazik s utján Lugosianu fogja elkísérni. Helyettesítését távoliétében Vaida belügyminiszter látja el. A volt régensek nyugdija A napákban törvényjavaslat kerül a kamara elé a volt régenstanács tagjainak nyugdijáról, amelyet hírek szerint havi 150.000 lejben fognak megállapítani. A Viitorul hevesen tiltakozik a törvény- javaslat intézkedése ellen, amelyet az ország mai nehéz helyzetében felesleges kiadásnak minösit. Ferdmásid bolgár király hazatér ? (Bukarest, junius 18.) A Lupta legutóbbi száma azt a szenzációs értesülést közli, hogy Ferdinand bolgár király Románián keresztül közelebbről vissza akar térni országába. Ez a hir a lap szerint annál valószínűbb, mert trónjának újra elfoglalását egyetlen nemzetközi szerződés sem tiltja.
