Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-19 / 136. szám
4 XIII. tiVF. 136. SZÁM. A mai magyarság őshazája - a Duna-Tisza Köze Az elméletet egy fiatal magyar-archeológus, Marjalaki Kiss Lajos állította fel a Nyugat legutóbbi számában. Az ilyenféle elméletek nehezen nevezhetők napi aktualitásoknak. A magyar őstörténelemre vonatkozó kutatásokat azonban ez az u j elmélet olyan átalakító erővel érinti, amelyről felfogásunk szerint minden müveit magyar olvasónak tudomást kell vennie. Mit tanított eddig a magyar történettudomány a magyar őshazáról? Tanította azt, amit Körösi Csorna Sándor s hét évszázaddal előtte Julian barát kutatásai után valószínűnek látszott, nevezetesen, hogy volt valahol Keleten, Ázsiában egy őshazának vehető terület, ahol a magyarságnak, mint fajnak és államiságot kialakító népnek a bölcsője ringott. Ezt az őshazát Julian barát, Körösi Csorna Sándortól kezdve, napjainkig minden magyar őshaza-kereső különböző ázsiai tájra lokalizálta, a legnemesebb hevülettel törekedve a bizonyosság után. Ezt a bizonyosságot százszázalékos érvényességgel egyetlenegy kutató sem érte. el eddig s igy a magyar őshazára vonatkozó kutatások kérdése nyitott kérdés maradt, amelyet a generációról generációra következő nyelvészek, történészek, archeológusok és antropológusok újból és újból revízió alá vettek... Ilyen revíziót végez Marjalaki Kiss Lajos is, épp azok után a negativ értékű kutatások után, melyeket legújabban ebben az irányban tettek. Marjalaki Kiss Lajos elmélete, __hogy az olvasó kétségeit eloszlassuk __ abszolút tudományos. Az elméletnek még a logikájában sincs semmi, ami a következtetések valamelyik rugóját feltevésre vagy fantáziára épitené. Marjalaki Kiss Lajos elmélete szinte egzaktabb minden eddigi magyar ős- történelem-kutatóénál. Mik ennek az elméletnek a főbb pontjai ? Állítja és bizonyítja Marjalaki Kiss Lajos, hogy Magyarország Árpád honfoglalása idején nem volt üres és lakatlan terület, hanem az akkori európai viszonyokhoz mérten elég sűrűn lakták, még pedig nem, mintahogy eddig tanultuk, szláv és más a magyarságtól fajilag és nyelvileg eltérő népek, hanem igenis egy magyarul beszélő, ugor fajú földművelő népség, akiket az Árpáddal bejövő nyolc törzs meghóditott s azokkal négy vagy öt generáció folyamán asszimilálódott. A történeti Magyarország ezer év előtti kezdeteiben tehát ennek azt itt élt ugor-faju, magyarul beszélő földmivelő népségnek s a török eredetű s Árpád vezérlete alatt valahonnan a Fekete-tenger partjáról jött turániaknak a közösségéből alakult. Az ugor elem, amelyik Árpádék török nyelvétől eltérően magyarul beszélt, itt élt már a Krisztus előtti első évezred közepe óta s ezek az őstörténelem tanúságai szerint nem mások, mint az a nép, amelyiket a krisztus utáni századokban szarmatáknak ismer és nevez a világtörténelem. Mire alapítja Marjalaki Kiss Lajos elméletének ezt a legfontosabb pontját ? Bizonyítékait a legrégibb magyar oklevelekből, illetve a legrégibb magyar oklevelekben előforduló földrajzi és személynevek etimológiájára alapitja. Azt állítja Marjalaki Kiss Lajos, hogy az összes magyarországi vizi nevek, pl. csekély százalék kivételével Árpád bejövetele idején ugyanazok a magyar nevek voltak, mint ma. Magyarország folyóinak, hegyeinek, dűlőinek s legrégibb telephelyeinek FIGYELEM! ( ( ( MEGÉRKEZETT A DREHE» HäGSENMACHER Korona-sör flf.ft PIJ.3EU Naponta friss csapolás a »FLORIDA*' (tériben!1 nevet nem a honfoglaló törzs török nyelve adott, hanem annak a magyarul beszélő népnek a nyelve, amelyik már hosszú évszázadokkal Árpádék bejövetele előtt itt élt. Ezeket a bizonyítékait a tudományosság legobjektivebb módszerével sorakoztatja fel, felemlítve természetesen azt is, hogy ezeknek a viz és egyéb neveknek a bizonyító erejére a magyar őstörténelmet kutatók eddig azért nem hivatkozhattak, mert a nyelvészeti kutatás csak napjainkban vetett világosságot ezeknek a szavaknak a magyar voltára. Az elmélet révén természetesen számos magyar őstörténeti mozzanat kerül más világításba s számos kérdés esik el, illetve komplikálódik. Tovább komplikálódik például magának az őshazának a kérdése is, mert hiszen ez az uj elmélet még nem oldja meg, hogy a honfoglaló, illetve a magyar államiságot megszervező uralkodó magyar elem honnan jött, nem is említve, hogy nem felel arra a kérdésre, vájjon az Árpádék által Magyarországon talált, magyarul beszélő, ugor fajtájú népség honnan került ide? Az uj elméletnek viszont talán nem is ez a lényeges eleme. A lényeges benne az a tisztázás, amit a honfoglalás pillanatában Magyarországon élő népekre vonatkozólag megállapít. A lényeges benne az, hogy a magyar nép két fő elemének, az ugor és török rétegeknek az összeolvadása nem a Kárpátokon túl, a Volga és az Ural táján történt, ahogy eddig tanultuk, hanem a Duna és a Tisza táján, ahová az Ural-Don közötti őshazából az ugor magyarok már a Krisztus előtti évezred második felében megérkeztek. S a lényeges ebben az uj elméletben még az, hogy Marjalaki Kiss Lajos a magyar vérben, a magyar szókincsben, nem mint ahogy eddigi tudósaink tették, részben szláv, tul- nyomólag pedig török elemek súlyát élezi ki, hanem inkább a politikailag ugyan súlytalan, de a mindenkori alapot nyújtó ugor elemet. Hogy azután a történelemkutatás Marjalaki Kiss elméletét mennyiben fogadja majd el, illetve vonja kétségbe, az természetesen az elmélet további sorsa. Mindenesetre Marjalaki Kiss beállításai és bizonyítékai nagyon valószínűen hatnak. (G. a.) Uiabb leleplezés Párisban a szovjet propaganda módszereiről (Paris, junius 17.) Krukov Angorski, szovjet követségi hivatalnokot a szovjet moszkvai központ hazarendelte. Krukov Angorski nem tett eleget a felszólításnak, kilépett a szovjet szolgálatából és most a Ma- tinben nyilatkozott a szovjet propaganda működési módszereiről.. Többek között kijelentette, hogy Kutjepov tábornok elrablása után Dovgalevszki párisi szovjet nagykövet azt az utasítást adta alkalmazottainak, igyekezzenek azt hiresztelni, hogy a tábornokot az angol kémszolgálat rabolta el. A leleplezéssel a párisi lapok nagy felháborodással foglalkoztak, egyesek követelik, hogy a szovjet nagykövet haladék nélkül kérje vissza megbízó levelét. A Dnnabánság területéi ellepték a sáskák és a fekete hernyók Temesvár vidékét is vesscélyeantetí a sáskaveszedelem — Alig van olyan járás Jugoszláviában, ahonnan ne jelentettek volna katasztrofális pusztításokat (Kolozsvár, junius 17.) Már megemlékezett a Keleti Újság arról a sáskaveszedelemről, amely a délvidéket fenyegeti. A pusztitó sáskarajok Romániából végigvonultak a Bánság és Délmagyaror- szág területén. Legújabban pedig temesvári tudósítónk jelentése szerint a Temesvár mellett fekvő Sza- kálháza község határában tűntek fel. A sáskaraj meglepetésszerüleg jött. Amerre elvonult, útjában mindent letarolt. A megyei és helyi hatóságok megtették a szükséges óvintézkedéseket, hogy a pusztításnak gátat vessenek. Azt hiszik, hogy a sáskaraj, amely hallatlan tömegben jelent meg, csak egy része a Délbánságban, illetve Jugoszlávia északi részén pusztitó sáskatömegnek. Újvidéki jelentés szerint ugyanis az egész Dunabánság területén rettentő pusztítást végeznek a sáskák. Bácskának, illetve ennek a területnek van azonban egy másik veszedelme is, a fekete hernyó. A kettős veszedelem Jugoszlávia majdnem minden járásában jelentkezett. A mezei sáskák és a fekete férgek rendkivül gyorsan vonulnak tovább és különösen a hereföldek környékén lepik el a vetéseket. A tengerit, a cukorrépát, valamint a takarmányrépát és kendert pusztítják elsősorban. A férgek újabban a régi Szerbia járásaiban is jelentkeztek. A jugoszláv kormány mindent megtesz, hogy a pusztításokat megakadályozza. A földmivelésügyi minisztérium a veszélyeztetett területekre szakképzett tisztviselőket küldött, akik a mentési munkálatokat vezetik. A sáskáktól és férgektől meglepett területet felgyújtják és igy próbálják pusztítani őket. Szabadka határában idáig 50 hold földet leptek el a feketehernyók. A hosszúkás feketehernyók hátán vékony sárga vonal húzódik, egy-két centiméter hosszúak és igen falánkok. Pusztításukra speciális vegyiszereket osztottak szét a lakosság körében, ezekkel permetezik a megtámadott területeket. A hatóságoknak az a véleménye, hogy a feketehernyók Magyarországról, Szeged környékéről özönlötték el az országot. Szegeden már 12 nappal ezelőtt jelentkeztek a feketehernyók, az úgynevezett „muszkamolyok“, melyek igen nagy kárt okoztak a termésben. A védekezési munkálatokat rendkivül megnehezíti, hogy a gazdák nem ismervén ezt a rovart, eleinte megjelenésének nem nagy jelentőséget tulajdonítottak. így aztán alkalmuk volt hihetetlen mennyiségben elszaporodni. A rovarraj napról- napra előre nyomul. Az egyes községek kétségbeesetten kérnek segítséget. A lakosság a legtöbb helyen eleinte azt hitte, hallván a sáskaveszedelcmről, hogy sáskák jelentek meg, de aztán kiderült, hogy a sokkal veszedelmesebb cirokhernyók léptek fel. Viszont a sáskák sem hagyják magukat. Lökön és Titelen bukkantak fel lagujabban és eddig hetven hold földet leptek el, óriási pusztítást okozva. Stari- becsei környékén a legveszedelmesebb a helyzet, mert itt a sáskák és a hernyók ezer hold föld termését tették tönkre A jugoszláv földmivelésügyi minisztérium 500.000 dinárt utalt ki a sáskák és a hernyók elleni küzdelem céljaira a Dunabánság részére. Az eredmény idáig kevés és félni lehet, hogy több járásban a fé- regpusztitás tökéletesen tönkreteszi az egész termést. bérbeadó Zsibón az „Unió** szálloda, étterem és kávéház, valamint ezen épülettel egy telken levő mozihelyiség. — Bérletre vonatkozó Írás. vagy szóbeli ajánlatok Somogyi István uradalmi titkárhoz Jibou, Judeţul Sălaj adandók be. kinél bérleti teltételek is megtekinthetők. MORARU VILLA GOVORA FÜRDŐBEN, gyönyörű fekvés, minden szobában folyóvíz, szobák nagyon olcsó áron MORARU VILLA Vas- és rézbutorok, mosdók, sodronybetétek nagy választékban kaphatók. FLEISCHER Testvérek vas- és rézbutorgyárában Arad Str loan Russu Sirianu No 15. (Aulich Lajos uceai
