Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-13 / 131. szám
2 Till. 1ÍYF. 131. SZÁM flEGIMAHOTEL Vámmentes zóna. A strandfürdők közelében 150 szoba folyóvízzel, vagy fürdőszobával. — Teljes pensió 45 Urától 55 líráig. — Ugyanazon vezetés alatt, mint PALACEHOTEL. E Kunz. RMy Mraly fogadta a üíöldi ujságipókat „Elsősorban saját elhatározásomnak volt döntő szerepe visszatérésemben“ Nyilatkozott Magyarországról és a kisebbségekről is & legteljesebb mértékben helyesli magatartását. Ar- getoianu különben megjelent a királyi palotában is cs az ott felfektetett regiszterbe beirta a nevét. Tömörülnek a liberálisok az ifjú Bratianu körül Tegnap este 10 órakor kihallgatáson fogadta a király Gheorghe Bratianut. Másfél óra hosszat, fél 12-ig tartott a kihallgatás, amiről nem közöltek semmit a nyilvánosság számára. Ma Jor gát kereste fel Gheorghe Bratianu, akivel hosszas tárgyalásokat folytatott. Jorga a beszélgetés alatt kötelességének tartotta kijelenteni, hogy a nemzetgyűlés napján tartott pai'lamenti beszédében nem akarta sérteni a Bratianu apjának emlékét, Bratianu Jonelt ő nagy románnak tartotta. Gheorghe Bratianut különben nagyon sok liberálispárti vezető ember kereste fel s különösen sokan jelentek meg nála vidéki, a pártszervezetek ve- | zetői közül. így járt nála Banu volt miniszter, Valjean bukaresti pártelnök, Istrate Nitescu, a liberálisok hires parlamenti szónoka és Zigre Miklós volt biharmegyei prefektus. Zigre közölte Bratianu- val, hogy nemcsak ö, hanem az egész biharmegyei párttagozat mindenbem helyesli magatartását és támogatni fogják és biztosítják a mellette való kitartásról. Háromfelé szakadt a váradi liberális párt (Nagyvárad, junius 11.) A biharmegyei liberális pártra is nagy hatással voltak az utóbbi napok eseményei és a párt nem is két, hanem három részbe szakadt. Az egyik csoport vezetője Zigre Miklós dr. nagyváradi ügyvéd, volt kisebbségi államtitkár, aki nyíltan szembehelyezkedett Bratianu Vintilával, kilépett a pártból, sőt tegnap már kihallgatáson is jelent meg Károly királynál. Nagyváradon úgy tudják, hogy Zigrét a párt többsége fogja követni ezen az utón. A másik frakció, amelynek Negulescu ezredes a vezetője, tántoríthatatlan hive Bratianu Vintilának, a harmadik pedig, amelynek Spatár gyógyszerész és Bancilla Joan áll az élén, Bratianu György felé orientálódik. Érdekes dilemma elé került N egulescu ezredes, akinek mint a biharmegyei cserkészek főparancsnokának a napokban kell az esküt letennie Károly királynak. A biharmegyei liberálisok egyébként még nem tárgyalták meg nyílt ülésen ezeket a problémákat, de azt hiszik, hogy a végrehajtóbizottság ülésén_ a pártbomlás jelei teljes mértékben meg fognak nyilvánulni. Sauerwein Károly királynál A párisi Le Matin munkatársa, Sauerwein, kihallgatásra jelentkezett Károly királynál. A király fogadta és intervjut adott a francia lap számára. Köszönetét fejezte ki a francia népnek azért a rokonszenvért, amely megnyilvánult iránta száműzetésének ideje alatt. — 1Sajnálom — mondotta a király az újságírónak, — hogy nem látta azt az örömet, ami megnyilatkozott az országban megérkezésemnek hírére. A nemzetgyűlésen alig tudtam elmondani beszédemet, mindegyre félbeszakított a taps és az őszinte éljenzés. Meleg szavakkal emlékezett meg a király Miklós hercegről, a hű testvérről, aki a súlyos helyzetben férfiasán és szeretetteljesen viselkedett. Elmondotta továbbá, hogy olyan kormányt kivan, amely rendbehozza az országot. A kormányzás főfeladatának tartja, hogy az ország természeti kincseit megfelelően értékesítse. Franciaországban alkalma volt sok pénzügyi és általában közgazda- sági vezető emberrel érintkezni és tárgyalni, ez alapon minden reménye meg van ahhoz, hogy sikerülni fog az ország újjáépítése. A király kijelentette az újságírónak, hogy Doumer- gue francia köztársasági elnöknek trónralépése után táviratot küldött nemcsak azért, hogy uralomrajutását vele közölje, hanem hogy egyúttal megköszönje Franciaország vendégbarátságát, amelyben hosszú külföldi tartózkodása alatt részesült. Károly király hangoztatta, hogy Románia külpolitikai irányzata régi marad. A király főtörekvése, a hadsereg erősítése mellett, az ország gazdasági talpraállitása. Annak a reményének adott kifejezést, hogy uralma hozzá fog járulni a külföld bizalmának felkeltéséhez és Románia újra elfoglalhatja az európai államok sorában az őt megillető helyet. Üdvözlések érkeztek a királyhoz II. Károly király ma üdvözlő táviratot kapott Bel- grádból, a táviratban Sándor, jugoszláv király üdvözli honfoglalása alkalmából és sok szerencsét kíván. Ileana román királyi hercegnő Kairóhól üdvözlő táviratot intézett Károly királyhoz Bukarestbe. (Bukarest, junius 11.) Károly király ma dél- ! után 6 órakor fogadta a külföldi sajtó képviselőit a királyi palota könyvtár termében. A király tábornoki egyenruhában jelent meg a kihallgatáson, mosolyogva, feltűnően jókedvűen üdvözölte az újságírókat,. Azzal kezdte, hogy tisztában van a sajtó nagyjelentőségével és tudja, mit jelent a jólinformált sajtó. Az újságírók ezután megfogalmazták kérdéseiket, amelyekre a király kimerítően válaszolt. Arra a kérdésre, hogy kinek köszönheti hazatérését, a következőket mondotta: — A legnagyobb segítséget Miklós hercegtől kaptam. Elsősorban azonban a magam elhatározásának volt döntő szerepe visszatérésemben. A király ezután igy folytatta: — A külföldi tökét szívesen üdvözlöm Romániában, az ország gazdasági helyzetének megjavítása szempontjából, nagy szerep vár a külföldi tökére és elhelyezkedését minden erőmből elősegítem. — Ami az egyes államokkal való érintkezést illeti, kijelentette, hogy a legmelegebb érzelmekkel viseltetik Franciaországgal és az Egyesült Államokkal szemben. A külföldi újságírók soraiban magyarországiak is voltak, akik Magyarországgal szemben való álláspontjáról kérdezték meg. Károly király azt válaszolta erre, hogy a szomszédos államokkal való barátságos kapcsolatok megteremtése egyik fő törekvése lesz. _Ami,__mondotta__Magyarországot ületi, meggyőződésem az, hogy a két állam között sok olyan megoldásra váró pont lehet, amelyek az együttműködés megteremtését kívánatossá teszik. Elsősorban az agrárkérdés az az alap, amely az együttműködés feltételeit megteremti. Szóba került a kisebbségi kérdés is. — A kisebbségek iránt mindig szimpá- tiával viseltettem. Ügy hiszem, ezt a kisebbségek is tudják. Természetes, hogy álláspontomat nem változtatom meg a királyi székben sem. Károly király ezután barátságosan elköszönt az ujságiróktól, akiknek sorában a Keleti Újság bukaresti szerkesztője is megjelent. Mária királyné nyilatkozik a királyról (München, junius 11.) Mária királyné, aki meglátogatta Oberamergaubban a pasz- sziójátékokat, tegnap délelőtt 11 órakor érkezett Münchenbe. Az állomáson Casca román követ és Auer konzul fogadták. A királyné az Orient-expresszel azonnal tovább is utazott Bukarest felé. A Nord Amerika ^Newspaper Alliance intervjut közöl Mária királynétól, aki a lap tudósitójának kijelentette, hogy nagyon szereti fiát, Károlyt és rég el vannak feledve azok az ellentétek, amelyek a királyi családban felmerültek. — Károly érdekes ember — mondotta a királyné — és mindent el fog követni, ami csak embertől kitelik, népe érdekében. A leghatározottabban kijelentette egyébként a királyné, hogy semmit sem tudott fia terveiről és váratlanul érték az események. Arra a kérdésre, hogy lehetségesnek tartja-e a kibékülést a király és neje között, a királyné azt a választ adta, hogy erről nem nyilat- kozhatik, mielőtt haza nem érkezett. Mária román királyné ma délelőtt 11 óra 10 perc-kor az Orient-expresszen elutazott Münchenből Bukarestbe. A királyné holnap este érkezik Bukarestbe. Orkán a tengeren Regény Irta: KERTÉSZ JuZSEF (29) *— Gyerünk! Gyerünk! Silia többé nem akarok tengert látni se képen, sem természetben, csak már egyszer szárazon legyünk. Fordítsd meg nzt a kormányt az Istenért — kiáltotta sürgető könyörgéssel. — Te vagy a gazda. Te bérelted ki a hajót... Én azt csinálom, amit te mondasz... Haza akarsz menni?... Jó. Menjünk haza! Ne mond, hogy nem voltál ura pénzedért... A Pelfiu igaz, hogy most kezdené magát jól érezni... de hát te vagy a gazda — kiabált az öreg ravasz bőbeszédűséggel. Nagyszerű kedvében volt a vén, furfangos halász. Minden úgy sikerült, amint magában kitervezte. Az öt darab dagadó százas a vitorlavászon-zacskóba rakva, a kabátja belsőzsebében, a szive fölött jó, kellemes meleget árasztott, mint valami puha asszonyi kéz a rég elmúlt fiatal években. De nemcsak az öt darab százas derítette jó kedvre az öreget. Jó, természetes humor lakott benne s a helyzet komikuma kacagással csiklandozta meg öreg szivét. Tölcsért formálva két kezéből, ordította bele a vezényszót a harsogó szélbe: •— Helyre emberek! Készen a vitorláknál! Megyünk haza! Harsogó, kacagó, hurrán volt reá a válasz. Az ázott emberek a vitorlakötelekhez csúsztak. Két ember az orr- viioiiák köteleit bontotta- A többiek a nagy vitorla csigásomnál állottaü, készen a középre huzni, ha a vezényszó felharsan. Bustard apó lassan forgatta a kormányt, a hajó nekifordult a szélnek. — ordít ott a az öreg. — Elengedi az orrvitorlát! Húzd be a derékvitor- !át! — erciitoţt aaz öreg. A hajó orrán elengedték a matrózok az orrvitorla tartóköteleit. A meglazult vásznakat megragadta a szái és dühösen rázta, lobogtatta. A vitorlák végein a súlyos vaskarikák ide-oda vágtak s a kifeszitett vaskötél gyüürüi csilingelve verődtek össze. A hajó orra lassan átfordult a szélen s a középrehuzott derékvitorla nagyokat dobbanva vergődött a szél ágyában. — 'Váltsd át! — ordította az öreg. A két matróz átcscrélte az orrvitorla pányváját és meghúzta. A szél most lecsapott, mint egy hideg ököl. A vászon egyet dobbant. A vitorla még ki nem feszített kötele hirtelen kirándult, feszesre pattant és kettészakadt, mint valami pamutszáll. A kicsapódott vitorlát elkapta a szél, néhányat rántott rajta, aztán lehasitotta a drótkötélről és vitte magával... A hajó orra visszacsapódon. — Átkozott népség. Mi Van azzal az orrvitorlával? — ordította Bustard apó a kormánynál. Látta, hogy vége, hogy belevágta a szél a tengerbe, de kitört belőle az orditás, mint valami rettenetes káromkodás, mint valami mérges fekély. A hajó orra visszacsapódon s a Delfin erős Ívben fordult oldalt a szélnek. A középre lmzott derékvitorlába hirtelen belevágott az oldalról jövő vihar. Az öreg, nedves szászon olyant dobbant, mintha egy óriási dobra vágott volna egy roppant ököl s a következő pillanatban hosszában ketté^epedt s a repedésen, sivitva préselte át magát a rohanó szél. Mindez egy szempillantás alatt történt. — Bezárni, bezárni! — orditoltta Bustar apó. Az emberei megrohanták a keresztkötelet. Orditva, lökdösődve kapkodták ki egymás kezéből, mindenki hozzá akart jutni. Egy hullám keresztül vágott a hajón és a földre sújtotta a dolgozó embereket, mig azok íul- 4dókáivá, tikácsolva kapaszkodtak, a szélfeszült a megnyílt vászonba, feszitette, tágította, foszlányokat szakított le. róla, pagy, széles darahokat tépett le helőle és ragadta magával, keresztül a tergerporos levegőn és beleszórta a háborgó hullámtarajok közé. Mire az emberek íeltápászkodtak, az árbocon nem maradt más, csak egy rojtot»', lobogó rongykeret.
