Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-12 / 130. szám
Till WWW, 930. 821AM. 7 A Népllga-uniőban a kisantant államok klsabbség-algfines terek- késeikkel egyedül maradtak Maijf hordáréin kérdések kerültek napirendre a genii aeropag közgyűlésén — Apponyl és Angkeiescu iskolatörvénye Centben — Kiküldött munkatársunktól — (Genf, junius 10.) A háború előtt a nemzetközi összejövetelek rondkiviili események voltak. Olyasvalami, mint valamikor a tanuló életében a vizsga, hol egyetlen jőlaikerült felelettel „javítani“ lehetett, de. rontani is sokat. A háború után ezek a nemzetközi találkozások általános gyakorlattá váltak. Egyre szélesebb köröket ölelnek fel. A nemzetközi életnek lassanként egészen szabályos rendje alakult ki, dátumokhoz kötött találkozások, melyeket a közvélemény már számontart és figyelemmel vár. Az elsők között áll ezen a téren a Népliga Unió közgyűlése, melyet alapszabályai szerint minden év júniusában kell megtartani, az évenkint előre meghatározott helyen. A tavalyi madridi közgyűlés Genfet jelölte ki erre a célra, hogy a Nemzetek Szövetségének l tetve a fennállását itt a székhelyén ünnepelhessék azok az egyesületek, melyek világszerte ennek a nagy békegondolatnak támogatásában és terjesztésében látják egyetlen feladatukat. Ez a rendkívüli alkalom, ha különleges ünnepségekben nem is talált kifojezést, azt mindenesetre elérte, hogy 24 országból még a szokottnál is sokkal nagyobb számban gyűltek össze a tagegyesületek delegátusai. A Salle Centrale, melyet a kisebbségi kongresszusok beszámolóiból már jól ismer az olvasóközönség, zsúfolásig megtelt küldöttségekkel, amikor 5-én délután Limburg holland delegátus megnyitotta a Népliga Unió XIV. rendes közgyűlését. Az első ülést természetesen a szokásos ünnepélyes megnyitás foglalta le. Ez azonban ezúttal különösen ünnepélyes volt, mert a vendéglátó állam képviselőjén kívül megjelent a Nemzetek Szövetségének megbízásából Sir Erik Drummond főtitkár is s igen tisztelettel jósén beszélt arról a segítségről, melyet a hivatalos nemzetközi szerv ettől a szabad ét független, meggyőződésből fakadó társadalmi munkától kap. Ennek « munkának igen fontos része — n szembenálló véloményok kicserélődése — « megnyitó ülés lezajlása után tüstént kezdetét is vette: a bizottságokban, hol minden fontos kerdés-komplexumnak külön szerv áll rendelkezésére. A legtöbb érdeklődésre e bizottságok tevékenysége közül a kisebbségi bizottság tarthat számot: a szőnye- gonforgó kérdéseket itt tárgyalják a legközvetlenebbül, mert hiszen jelen van maga a tárgy is — « kisebbségek, melyeknek mcgvauuak a maguk külön népligaegyesüla- toik. kát jelent, mert a nyugat közvéleményének tájékozottságát és rokonszenvét jelenti. A hontalanok kérdése A csehszlovákiai német népligaegyesület tűzte ki ezt a kérdést napirendre igen érdekes javaslattal, mely ezeket az áldatlan és kegyetlen állampolgársági vitákat végső fokon újonnan megalakítandó nemzetközi bírósággal kívánja eldöntetni, A javaslat erőteljes támogatót kapott Sir Walter Napier, az augol delegáció al- eluökének, volt indiai fó'áilamügyésznek szomélyében. Sir Waiter már évek óta harcol minden fórumon ennek az európai szégyennek megszüntotéséért. A tiszteletreméltó öreg ur, bár nem sokat bőszéit, az egész vitának központja volt: minden másnyelvü hozzászólást le kol. lett számára fordítani s ő csak egy-két szóval nyilatkozott, hogy elfogadja-e a javasolt módosítást. Némi vél. tozással, ez az indítvány is határozattá vált. Ez a határozat, sajnos, nem jelent intézkedést még annak a sok nyomorúságnak megszüntetése érdekében, melyet azok. nnk a százezreknek kell elszenvedniük, kikkel szomszédos államok olykor már tiz esztendeje valósággal labdáznak. Erélyes és nyomatékos figyelmeztetést jelent azonban a Nemzetek Szövetségének címére a világ müveit közvéleményének nevében, hogy a hontalanok kérdésének megoldása már sokáig nem odázható el. Felhívás a kormányokhoz. A legnagyobb és leghosszabb vita azonban egy német javaslat fölött zajlott le. A német népligaogyesülct felhívással kívánt fordulni a Nemzetek Szövetségéhez (Csikágo, junius 10.) A Chicago Tribune rendőri riporterét, Linghert meggyilkolták. A gyilkos merényletet a csikágói alvilág bosszújának s újabb rémtettének tekintik. Az újságíró számos leleplező cikkben tárta fel a csikágói banditák gonosztetteit és hivatása teljesítése közben értő őt a halál, A lap, amelynek kötelékébe az újságíró tartozott, 30 es er dollárt tűzött ki a gyilkos kézrekeritöjének. Az újságírót egyébként a földalatti villamosvasút kijárójánál lőtték le. Egy ismeretlen férfi és az összes tagállamokhoz s figyelmeztetni Acai, hágj) a kisebbségek jogait, melyeket népszövetségi határozat nevezett a „nagy elveknek, melyek nélkül az egész emberi haladás alapjaiban meginog“ — igen sok államban nem tartják tiszteletben. Ennek a megváltoztatása érdekében fel kívánja hivnî — a javaslat szerint — az összes érdekelt államokat, határolják el pontosan a kisebbségek kulturális jogait « mondják meg egyúttal azt is, hogy mit akarnak ezekből maguk teljesíteni s minek teljesitését kívánják magukra a kisebbségekre bízni. E javaslat körül hosszú é3 szenvedelme« vita folyt. A támadást természetesen ismét a kisantantdelegátusok vezették a szinte már sablonná vált recept szerint: a kisebbségeken a sor, hogy teljesítsék kötelezettségeiket, mert us érdekelt államok a kisebbségi szersődéssket végrehajtották.- Junghan dr. a javaslat védője a vita véged valóban megrázó szavakkal fordult az indítvány éllon- zőihez: „Igazán nyugodt lélekkel állíthatják-e az uráli — mondotta — hogy a kisebbségi kérdés országaikban meg van oldva, hogy o kisebbségek ígéreteknél, szépen hangzó határozatoknál, végre nem hajtott törvényeknél egyebet kaptak?“ — Ez az egyszerűen, minden támadó hangsúly és él nélkül feltett kérdés nagy hatást ért eb Maguknál a támadóknál is, amit a legjobban mutat az, hogy válasz a kérdezettek részéről nem hangzott el. A tiz pont között az erdélyi magyar kisebbség is szerepelt. Zichy Ernő gróf mutatott be egy összehasonlítást Apponyi és Anghelescu iskola törvényei közötti melyre a román delegáció adott be választ. A kérdés bi- zonyára heves vitát eredményezett volna. Balogh Arthur, a Romániai Magyar Népliga Egyesület képviselője mát készen állott, hogy az utolsó szót a való helyzet feltárásával ki- mondja. Az utolsó pillanatban azonban az egész kérdést levették a napirendről s az állandó kisebbségi bizottság elé utalják, mely az ősz folyamán Danzig-ban tartja következő ülését. Ez azonban semmit sem változtat azon, hogy ebben a kérdésben az erdélyi magyarság képviseletében a Romániai Magyar Népliga Egyesület lesz a koronatanú, bárhol is kerüljön is az tárgyalás alá. sionlatta revolverét s többször egymásután elsütötte. A gyilkos merénylő ezután a lövésok nyomán támadt nagy csődületben koreket oldott. A rendőrség nagy apparátussal nyomoz a gyilkos merénylő után. Tegnap Thompson fegyverkereskedő ellen is merényletet követtek el. A fegyverkoroskedő óvok óta összeköttetést tartott fenn a gonosztevőkkel s több gépfegyvert is adott el nekik. A kórházban támadói személyét illtőleg félelemből megtagudott minden felvilágosítást. Állapota sulyos.( közelébe furakodott s közvetlen közelből tarkójára I)r. Sulyok István. Leleplező cikkei miatt agyonlőttek egy újságírót a csikágói banditák A kisebbségi közlöny Ti* javaslat feküdt a kisebbségi bizottság előtt, mo- lyek egy egész napra igénybe vették munkásságát. Az első érdekes és jellemző vita az Unió kisebbségi közlönye, a Les Minorit és Nationales körül bontakozott ki Különösen a jugoszlás delegátus — Csahovits belgrádi magántanár talált rajta sok minden kifogásolnivalót, főképpen azonban azt, hogy sértő kifejezéseket használ. Például a kisebbségek elnyomatását, mely egyes országokban uralkodik „brutálisnak“ nevezi, stb. kifogásolta azt is, hogy Buyssen főtitkár polémiába bocsátkozott vele a nmcedon-kérdósben. Erre a lapra igazán reáillik, hogy szálka egyesek szemében: kicsiny kék füzetecskc oldalas s csuPán negyedévenként jelenik meg, á főtitkár jelentese szerint mindössze 250 példányban. A baj azonban nyilván az, hogy minden kicsinysége mellett alkalmat ad a kisebbségi kérdésben érdektelen személyisegeknek: franciáknak, svájciaknak, angoloknak, hollandusoknak, hogy hozzászóljanak ennek a problémának gazdag változataihoz s a nyugati kultúrák tekintélyével hitelesítsék a kisebbségek panaszait. A vita végén természetesen minden maradt a régiben: a közlöny változatlanul megjelenik továbbra is. így igaza lett az egyik érdekelt felszólalónak — a lengyelnek — amikor beszédet azzal kezdte meg: csupán elvből szól hozzá a szőnyegen levő kérdéshez, mert tudja, hogy a kisebbségi bizottságban az ö véleménye kisebbségben van. Ez megjegyzésnek is jó volt, de tanulságnak sem rossz: a kisantant képviselői kisebbségellenes törekvéseikkel egyre inkább egyedül maradnak ebben a testületben s ba ennek a bizottságnak nincs is semmiféle intézkedő hatásköre, ez a helyzet mégis so hóharmat elpusztította Csikszék termését A termés teljesen lefagyott (Csíkszereda, junius 10.) Az utóbbi időben sok és súlyos katasztrófa érte Székelyföldet. Maros- torda és Udvarhely vármegyéket jégverés pusztította el nem régen, Háromszéken pedig az áradások okoztak rendkívüli károkat. Pünkösd ünnepére Csik vármegye került katasztrofális helyzetbe. Az abnormii, esős és hideg időjárás a havasok alatt fekvő vármegyében fokozottabb mértékben éreztette hatását. Pünkösdre pedig jóformán az egész vármegye területét olyan hatalmas hóharmat lepte meg, hogy a földön több centiméter magasságban állott a hódara. Emberemlékezet óta junius közepén hasonló hideg időjárás nem volt Csíkban. A hóhamat az egész termést elpusztította. A vetések, kukorica, rozs, gyümölcs stb. teljesen lefagytak, sőt még a fák fiatalabb ágai is elpusztultak. Az egyébként is súlyos anyagi helyzetben lévő csíki nép az újabb csapással mondhatni, teljesen koldusbotra jutott. Hárman fojtották vizbe rémregénybe illő módon egy dévai cselédleány újszülöttjét (Déva, junius 10.) Jordaci Valeria vormágai parasztleány bement Dévára szolgálni. Elérte a városba került falusi lányok végzete, egy csinos katona visszaélt hiszékenységével, a leány ftihöz-fához kapkodott s igy ajánlotta neki egy Osengeri Lina nevű asszony Vásárhelyi Mária özvegyasszonyt, aki segíteni tud rajta. A bajban levő leány fel is kereste Vásárhelyi Máriát, akinek ilyen esetben Béres Victoria is a segítségére szokott lenni. Május kilencedikén született meg a szerencsétlen leánycse- cKcmő Vásárhelyiné lakásán s ahogy világra jött, Béres Victoria fogta le az újszülött fejét, hogy sírásával el ne árulja őket. Ezután az újszülöttet egy veder vízbe tették, hogy megfulladjon. A kicsiben azonban szívós volt az élet, mert a vízből való kiemelés után is mozgott még és nyöszörgőit, úgy, hogy a lelketlen nők az újszülöttet újból betették a vizes vederbe s egész estig hagyták benne, amikoris már csak a hullát emelhették ki. Vásárhelyiné és Béresné ekkor a csecsemő holttestét egy ingbe csavarták s hozzá még egy súlyosabb követ téve, Béresné kivitte s a dévai Eeetgyár környékén a Cserna patakba dobta, amely 16 nap múlva, vagyis május 26-án jóval lejebb, két malom után, a partra vetette ki a kis holttestet. A rendőrség kinyomozta a bűnszövetkezet tagjait s valamennyiük ellen bűnvádi eljárást indított, — A magyar államkölcsön biztosítva van. Budapestről jelentik: Bark Péter volt cári pénzügyminiszter, aki jelenleg az Anglo Intemacional Bank elnöke, Budapestre érkezett és a sajtó képviselői előtt nyilatkozott a magyar államkölcsönről. Kijelentette, hogy a kölcsön! biztosítva van és a hágai egyezmény ratifikálása utáni a kölcsön előreláthatólag már júniusban felvehető, |
