Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-12 / 130. szám
4 Ä’III. ÉVF. 130. SZAU. «*• UJJ IWJ ffiHWWn *: vkszs»p «a»j nţ A... ii.~'.Z. 2.-.fr^A.—.^..'.-W4.lt .AA* .-/.A... J'iV. wtA dóst ajánlva' fel és kfecm őket, hogy minden politikai meggyőződésre és származásra való tekintet nélkül, velem ecryiitt munkálkodjanak <& haza boldogságán és fejlődésén.” A vasárnapi napon, történt meg a helyőrségek felesketése, délután félhat-órakor pedig .1(V'W''-- — ■ Mironescu átmeneti kormánya benyújtotta lemondását a királynak. Károly király nyomban megkezdte tárgyalásait a politikusokkal és a késő éjjeli órákba- be- nyulóan folytatta megbeszéléseit, elsősorban Maniu Mária királyné üdvözlő táviratot küldött és hazaíndul A vasárnap krónikája Károly herceg királlyá prokla> málása — A Mironescu-kormany lemondása A Keleti Újság a megszokott újságírói fürgeséggel igyekezett a» utóbbi napok izgalmas krónikájának minden fázisáról értesíteni olvasóit. Sajnos, technikai nehézségek és a postajáratok késedelmessége miatt, amely különösen az uj vasúti menetrend életbelépése óba sok-sok akadályt gördít a lapok expediálása elé, nem voltunk abban a helyzetben, hogy vasárnap déli és hétfő reggeli rendkívüli kiadásainkat előfizetőinkhez eljuttassuk. Az események folytonossága és történelmi jelentősége megköveteli, hogy előfizetőink és olyan olvasóink számára, akik külön kiadásainkhoz nem juthattak hozzá, a vasárnapi nap krónikáját ismét lerögzítsük. * Vasárnap nagy napra virradt Bukarest közönsége. Erre a napra tűzték ugyanis ki a nemzetgyűlést, amelynek egyetlen tárgya az alkotmányjogi kérdés elintézése és Károly herceg királlyá való proklamálása volt. A nanízetgyülés előtt a kamara és szenátus tartott együttes ülést és két törvényjavaslatot szavazott: meg. Az első törvény megsemmisítette a január ncgyediki aktust, Károly trónörököst visz- szahelyozto régi jogaiba, a másik törvény pedig Mihály királyt trónörökössé és „Gyulafehérvár nagy vajdájává” deklarálja. Mindkét javaslatot Manoilescu nyújtotta be. A'zi első törvényjavaslat szövege a következő: „Az 192(1 január 4-iki 13. és 14-es királyi dokré- (uniók által szentesített törvények, amelyek a román trón örökségét Mihály hercegre és nagykorúságáig a királyi jogok gyakorlását a régenstamácsra bizták és ennek következtében az alkotmánytörvény 77-ik paragrafusa alapján a nemzetgyűlés megállapítja, hogy Románia trónja Károly királyi herceg Őfenségét illeti, mint Ferdinand király egyemcságu, elsőszülött férfi leszármazottját.” A kamara As szenátus ülése után ® nemzetgyűlés elé kerültek a törvényjavaslatok, Iunian volt igazságügyimán isziter előa d úsában. A pártok szónokainak sorát Maniu Gyula nyitotta meg, akit óriási tapssal fogadtak. A Magyar Párt nevében Bethlen Görgy gróf jelentette ki, hogy a magyarság, amely nőm vett részt a január 4-iki aktus előkészítésében, készséggel szavazza meg az előterjesztett törvényjavaslatokat. Szavait II. Károly király éltetésével fejezi be. Lupu, Jorga, Goga szólaltak fel ezután, majd a zsidók, bolgárok, ukránok és törökök szónokai. A liberálisok nem jelentek meg a nemzetgyűlésen. Névszerinti titkos szavazást rendeltek el, amely 485 szavazattal egy ellenében járult hozzá , a törvényjavaslathoz. A szavazás után Iunian mondott nagy beszedet. Ezután Károly király után ünnepi delegáció ment. A Calea Victoriein százezerre tehető tömeg sorfala között vonult fel Károly király katonai disz.kiséret mellett a parlamentbe. Riadó tapsorkán fogadta, majd Pop Cicio elnök jelentette be Őfelsége megérkezését1. Pop Cicio felhívta az uj királyt királyi esküjének letételére, ami csakhamar meg ' is történt. Károly király egyik kezét a bibliára, másik kezét a feszületre tette és messze hallható hangon mondotta: — Esküszöm az élő Istenre, hogy uralkodásom alat t minden ténykedésemmel betartom ez alkotmányt, a román törvényekéit és megőrzőm az ország területi integritását. Az eskü elhangzása után Károly király beszédet intézett a nemzetgyűléshez, amelyben hangoztatta, Imgy nem táplál haragot azok ellen, akik elválasztották őt népétől és hazájától. Szükségesnek mondotta a modern hadsereg kiépítését és a szomszédos államokkal szemben való jóviszony fenntartását. Pop Cicio hosszas beszédet intézett az nj királyhoz, majd II. Károly megtartotta első cerclejót. Vasárnap délután kiadta Károly király proklamációját, amelyben ezeket mondja: „Most négy éve, amikor édes atyámmal szemben előttem érthetetlen eszközöket, alkalmaztak, hogy erőszakkal elválasszanak országomtól, nem hittem egy percig sem, hogy egy olyan dicsőséges uralkodás, mint «rmilyen édes atjrémá volt, ilyen villámgyorsan érhessen véget. A szívemben nagy szeretettel jöttem közétek, azzal a tervvel, hogy a trón köré összegyűjtöm a ház« munkás és igazságszerető fiait. Lelkemben nem maradt gyűlölet azok iránt, akik azt hitték, hogy szavaikkal kitörölhetik emlékemet >a- nép szivéből. Ezekben a súlyos pillanatokban, amelyeket az ország átél, felhívást intézek az ország fiaihoz, őszinte együttmükö(München* június 10.) A Münchener Neueste Nachrichten közli, hogy Mária román királyné Károly király trónralcpcse alkalmából üdvözlő táviratot intézett fiához, melyre meleghangú választáviratot kapott. A királyné a jövő hét folyamán visszatér Romániába, ahol a király óhajára ünnepélyes fogadtatásban fogják részesíteni. Mária királyné a Newyork Times munkatársa előtt cáfolta azokat a híreket, hogy azért távozott volna Romániából, mert Ká(Kolozsvár, junius 10.) Kolozsmcgye állandó választmánya kedden délután 5 órakor a vármegye- házán rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen Gherman alispán elnökölt és azon jelen volt dr. Popa Adám prefektus és a megyei törvényhatósági bizottság összes tagjai. A gyűlésen egyhangú lelkesedéssel elhatározták, hogy a megye Kolozsvár határában azokat a helyeket, ahol Károly király száműzetéséből hazai földre lépett, emlékművekkel fogja megörökíteni. A díszközgyűlés határozata általános lelkesedéssel találkozott és. arról a következő táviratot, küldötték: őfelsége II. Károly királynak, , Bukarest, Királyi palota. Kolozsmcgye megyei bizottsága 1930 junius 10-cn roly visszatért. A királyné kijelentette, hogy fia trónralcpése a legnagv ) örömmel tölti el és a királlyá proklamilás után nyomban szerencsét kívánó táviratot küldött a királynak, aki erre meleghangú táviratban válaszolt. — A híreszteléseknek legeklatánsabb cáfolata lesz — mondotta Mária királyné — jövőheti visszatérésem Romániába. Berlinből jelentik: Mária királyné Obe- ramergauból elutazott. a megyei perfektus jelem!étében megtartott diszülésén az összes megye és községi hatóságok, valamint az egész megye lakossága nevében Felséged trónja elé helyezi teljes hódolatát és tántoríthatatlan hitét. Kolozsmcgye lakosságát boldoggá teszi az égi Atyának az az ajándéka, hogy Felségednek drága hazánkban tett első lépésével szentelte meg ennek a megyének a földjét és ezt a momentumot tisztelettel fogjuk megőrizni a megye történetiében. Kolozsmegye delegációja elhatározta, hogy meg fogja örökíteni azt a helyet, ahol Felséged a szeretett haza földjére ßtama és Szamos falva községekben először szállott le. Kolozsmcgye. prefektusa: dr. Adam Popa és a kolozsmegyei delegáció elnöke dr. Ioe Ghorman. Emlékművel örökítik meg Kolozsvár határában azt a helyet* ahol 1L Károly király Erdély földjére lépett
