Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-09 / 103. szám
4 mi. ÉYF. 103. SZÁM. a—WBMi'i rrr I iria«MBasB8aMimTTTT»i~ir-ngir-iiTTit"~T»TrnT-r—uTTTTitnrr-1 rr- mn^isisssij şssvm> Kétnnőfz a üilágfjádoruöati A KELETI ÚJSÁG feltünéstkeliő uj riportsorozata Eredeti cikksorozatunkat holnapi számunkban fogjuk megkezdeni A Keleti Újság nagysikerű riportsorozatai után, amelyek közül „Hollywood tündöklése és bukása“, „Marseilles Európa Csikágója“, egy „Afganisztáni hadifogoly vallomásai“, és legutóbb „Három hónap Oroszországban“ eimü cikksorozatunkat említjük meg, rendkívül érdekes uj sorozattal lepjük meg olvasóinkat. A cikksorozat cime: Kémnők a világháborúban és e sorozatunkban sorjában fel fognak vonulni azok a rendkívüli női figurák, akik ravaszságaikkal, személyes bátorságukkal a legaktívabb földalatti munkát végezték a hadviselő államok látható rontja alatt és frontja mögött. A világháború egyes részletei most kerülnek napvilágra és senkit sem lep meg, hogy a háborúban szerepelt kémek és kémnők tevékenysége, amelyet sokáig egy kétesértékü legenda ködje burkolt be, még ma sem talált megfelelő objektiv megvilágítást. A világháború eldöntésében ezek a fel- derltök ép olyan, sőt nem egy esetben, hatásosabb munkát végeztek, mint a harcoló hadseregek. Az angol kémszolgálat egyik vezetőjének közlése szerint a világháborúban 150.000 hivatásos kém- és felderítő működött, nem is szólva az óriási alkalmi kémkedésekről, . Ugyancsak e statisztikai adatok szerint, amelyet Seliger ezredes, a monarchia hírszerző irodájának főnöke is megerősít, több, mint ezer hivatásos kémnö működött, soraikban a legelőkelőbb társadalmi osztály tagjaival. Sorozatunkban annak a 18—20 markáns kémnőnek egyéniségét világítjuk meg, akik megfordultak öt kontinens országában és nem egyszer az ellenséges tüzvonalban is. Cikksorozatunk értékét növeli az a körülmény, hogy bizonyos mértékig unicum lesz a maga nemében. Munkatársunk, aki évek óta foglalkozik c kérdés tanulmányozásával, nemcsupán a már meglevő szakmunkákra, Bernsdorf, Max Ronga, az említett Seliger Nicolai, Luteto stb. adataira támaszkodik, de figyelemmel kísérte Morris amerikai őrnagy idevonatkozó kutatásait, az Intelligence Service most kiadott titkos aktatárát, az orosz, francia, olasz, angol, háborús .-anyagot és feldolgozta mindazokat a hirlapi közleményeket, amelyek évek óta a spionázs széleskörű témájával kapcsolatosan megjelentek. „Madmoiselle Docteur“ Németország legnagyobb kémnője. Jrma Staub, a „Szép Emma“, Miss Cavell, Mme Suhomlikow, az amerikai Bella Donna, Rogersky grófnő, La Belle Turque, Gaby Delys és még több spionnő tevékenységének drámai érdekességü részletei kerülnek olvasóink elé és Mata Harinak, a javai táncosnőnek szerepét is a legújabb kutatások alapján fogja megvilágítani cikksorozatunk szerzője. Mondanunk sem kell, hogy e cikksorozattal I kapcsolatosan a Keleti Újság fenntart minden jogot magának. A cikksorozat közlését holnapi í számunkban fogjuk megkezdeni. Elvi jelentőségű kérdésben foglalt állást a liunyadmegyei jegyzői kar, amely azt álHtja, hogy ötmillió lejjel károsították meg A jegyzői egyesület választmánya határozatot hozott, hogy az állam és a megye ellen beadandó perrel is kilorszirozzák az elmaradt illetmények kiutalását (Déva, május 7.) A hunyadmegyei jegyzői egyesület választmánya május 6-án Pastiu Joan zárni jegyző elnökletével Déván ülést tartott s azon a hunyadmegyei jegyzői kar speciális sérelmeivel foglalkozott. Az uj közigazgatási törvény értelmében az eddig állami jegyzőket a községi tanácsok választják s ennek értelmében az ülés azt a határozatot hozta, hogy kérni fogja a felettes hatóságokat, hogy a már állásban lévő jegyzőket más állami tisztviselőkhöz hasonlóan a törvény értelmében erősítse meg, illetve véglegesítse, továbbá az 1925 _1929. évek alatt (amikor is a jegyzők állami tisztviselők voltak s mint ilyenek el is helyezhetők) áthelyezett jegyzőket eredeti helyükre helyezzék vissza s ugyancsak ezeket is erősítsék meg régi állásukban. Határozatot hoztak továbbá az indemnizaţie speciale után járó fizetés kiutalása tekintetében is. Éppen a Keleti Újság irta meg, hogy a hunyadmegyei megyei tisztviselőknek ezen a cimen több, mint 3 millió lejt utalt ki a megye, azonban a jegyzőkről elfeledkeztek. Ugyanez a fizetésdifferencia 1921-től 1929-ig a jegyzői karnak is jár és pedig részben az államtól és részben a megyétől, mivel 1921-től 1925-ig a megye s azontúl az KATZ és FIA Férfi- és fluruha áruház, külön mérték szerinti osztály. — Szabott árak. — Kolozsvár, Főtér 10 szám. Interurban telefon: 835. állam köteles ezt a differenciát fizetni. A határozat szerint a választmány beadja a kérést az egyes fórumokhoz, azonban, ha. konkrét eredményre ez nem vezetne, felhatalmazza tagjait, hogy az állam s a megye ellen beadandó per utján forszírozzák ki a fizetést, annál is inkább, mivel a semmit őszéknek több döntése ismeri el a jegyzői kar, illetve a közigazgatási tisztviselőknek ebhez való jogát. A jegyzői karnak és speciálisan a hunyadmegyei karnak harmadik sérelme az állami munkáért, járó fizetés ki nem utalása. A jegyzők ugyanis, mint községi tisztviselők nem kötelesek az állam bevételeit kezelni, mivel az állam az 1925-től 1929-ig terjedő időre, amikor a jegyzők az állam emberei voltak, nem fizette ki a havonkénti 300 lej állami javadalmazást. A választmány a dévai pénzügyigazgatósághoz küldöttséget is menesztett s mivel ez az összeg a jegyzőknek jár s más megyékben meg is kapták, kilátás van arra, hogy rövidesen kiutalják, ózonban, ha ez valami utón mégis csak meghiúsulna, a választmány elhatározta, hogy ebben az esetben is perrel él az állammal szemben s ezt annál is inkább meg kell tenniök, mert ilyenformán a hunyadmegyei jegyzői kar eddig a fenti három jogcímen mintegy 5 __6 millió lejjel károsodott, ami fejenként minimálisan 50—70.000 lejt tesz ki az elmúlt kilenc esztendő folyamán. S ez a mai nehéz világban minden jegyzőre nézve tekintélyes és megbecsülendő összeg. A szegény jegyzőknek azonban nemcsak a már meglévő sérelmekkel kell bajlódniok. Az uj közigazgatási törvény ugyanis elrendelte, bogy a jegyzőket a községeknek kell fizetniök. Sok olyan község van azonban, amely eddigi kiadásait sem tudta fedezni, most aztán igazán szét kell nézniök, hogy hogyan fogják eltartani a jegyzőt, akit a községi tanács választ és aki községi tisztviselő ugyan, de rendes állami tisztviselői jogai és pretenziói vannak. fl tiz éves török kormány * Mult héten nyitotta meg Musztafa Kemál az angorai nemzetgyűlés uj ülésszakát. Hogyan állunk ma, tiz évvel azután, hogy az első nemzetgyűlés a „Gazi“ impulzusára törvénybe iktatta Törökország forradalmi reformjait? Lelkes kemalisták szívesen elhitetnék, hogy a reformokat már teljes mértékben megvalósították és hogy a török nép vállalja is. De a műnek a nagyságát törpitenék le; ha komolyan el akarnák hitetni, hogy ez óriási horderejű reformok két- három év alatt keresztülvihetők. A törökországi forradalom természetszerűen hosszabb időt követel meg magának. Az első reformok: a szultanátus eltörlése, a fővárosnak elhelyezése Angorába, a köztársaság proklamálása, a kalifátus eltörlése, az uj alkotmány életbeléptetése, nehány hónap alatt megsemmisítették mindazt, amit évszázadok kifejlesztettek. De a szultán-rezsimnek ázsiai se- rail módszereivel pusztulnia kellett. Elképzelhetetlen, hogy valaha is visszatérjen. Az első reformperiódusra esik a hét évvel ezelőtt elhatározott általános iskolakötelezettség. E fontos reformot még nem valósíthatták meg teljesen, mert, nem áll elegendő iskola és tanító a török ifjúság számára. A helyzet azonban egyre javul. Néhány éven belül ez a reform is lehetségessé válik. E reformot követte azoknak a törvényeknél komplekszuma, amellyel a hajdani Törökország ból egy „világi“ államot csináltak. A legcls< jelentős lökést az 1924. áprilisában keresztülvih eltörlése a papi „seriat“ — bíróságoknak ad1» meg, amelyeket európai mintaszerű igazságügy- reformmal helyettesítettek. Még ez év októberé ben érvénybe lépett az uj polgári perrendtai tás és törvénykönyv. E törvénykönyvtől lehet számítani a török forradalom legfontosabb dátumát. Az uj családjog, amely többek között eltörli a soknejüséget és fölszabadítja az asszonyt a régi béklyókból, minden reform között a legmélyebben vág belé a népi életbe. Világos, hogy egy nép ilyen átalakulásokhoz csak lassan szokik hozzá. Senkit sem lep meg az sem, hogy vegyes házasságok, anélkül, hogy a nem mohamedán hitü átlépjen a mohamedán vallásra, csak szórványosan fordulnak elő. Hiszen a vallás Európában is gyakran szerepel házasságot kizáró ok gyanánt. Ennek dacára az uj jogot, végérvényesen be kellett vezetni és a visszatérés a régi kiélt bíráskodási rendszerhez elképzelhetetlen. A dervis kolostorokat egy 1925. évi törvény zárta be, de a tiltott rendek itt-ott. ismét felélénkülni kezdenek. A török köztársaság vezetőinek azonban nincs oka ezt tragikusan venni. Egy sereg olyan közösség alakult, amelynek tanai sok pontban egyeznek a kemalista reformokkal. Az 1925-ben bevezetett európai időszámítást is véglegesnek kell tekinteni. v A külföld főképpen a fez és a fátyol eltörlése iránt érdeklődik, amelynek hadjáratát Musztafa Kemál hires imeboli beszédében kezdette meg 1925-ben. Ez a reform is végleges. Kizártnak tetszik, hogy müveit törökök még egyszer fezt vegyenek a fejükre. A nép körében természetesen nincsenek elragadtatva a kalap viseléstől. Stambulban gyakran látni fanatikusokat, akik provokálóan úgy viselik-a, sapkát, hogy homlokuk az imádkozásra szabadon maradjon. A kormány okosan cselekszik, ha ezekből az emberekből nem csinál mártírokat. A női viselkedésre néhány helyi szerencsétlen kísérlettől eltekintve nincsenek előírások. Á müveit török nők kényszer nélkül vették fel a kalapot és esti összejöveteleknél fedetlen fejjel jelennek meg. Takarékossági okokból számos nő még az olcsóbb fejkendőhöz, a turbánhoz köti magát. A nép asszonyai még viselik a régi fátyol ruhát, a csarcsafot, mert nincsen pénzük uj ruhára. E tekintetben falvakban nem változott a női viselet. Ott különben nem is divott, a városokon szokásos fátyolviselet. 1928. november 3-án vezették be a latin írást, a latin számokkal együtt. Ez a reform is végleges, csak azáltal, hogy tulhamar küszöböli ki az arab Írást, nehézségeket okoz. Arab nyomtatvány ma már nem létezik, de a levélforgalomban az uj betűket még nem lehetett keresztülvinni. Aki ir, rendesen arabul ir, ritka kivételektől eltekintve. E tekintetben nem változtattak a szép vizsgaeredmények. Majd csak az uj generáció veszi teljesen birtokába a reformot. Sokat elért Törökország tiz év alatt, de mind e reformok nem alakítanak ki modern államot, ameddig keresztül nem viszik azt a törvényt, hogy az összes török állampolgárok a törvény előtt egyenlők.
