Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-30 / 120. szám
10 ini. EVF. 120. SZÁM, A nők Intim testápolása j, Nem olyan könnyű a női intim toaletthez megfelelő fertőtlenítőszert találni. Valóban itt sokkal inkább szükséges. a helyi fertőtlenítés, mint bármilyen más helyen. Nemcsak a tisztaság kérdése, hanem a testi jóérzésé, az óv-higiéniáé, sőt gyakran az általános egészségé ... Másrészről hatástalan, vagy iritáló szer használata súlyos következményekkel járhat. Valóban, melyik nő ajánlhatná barátnőinek a megfelelő szert, a szokásos borsavon kívül, amely igaz, hogy nem izgató, de viszont teljesen hatástalan is ; vagy a hirhedt sublimáté, amelynek használata any- nyira elterjedt, helyes adagolása azonban többnyire nehéz és hatása mindenkor többé- kevésbbé maró! Ezért igyekezzünk az érdekeltek figyelmét felhivni a Gyraldose nevű szerre, vizűén oldható pirulák formájában, melynek mikrobaölő, szagtalanító és edző hatása valóban feltűnő. GYRALDOSE uj szer, amelynek főalkatrészei: az acidum thyrrücum, a trioximetilin és alumínium sulfat. Elég, ha egy kanálnyit egy liter vizben oldunk fel és olyan kitűnő öblitőszert nyerünk, amely nemcsak fertőtlenítő, hanem gyógyító hatásánál fogva is kitűnő. Dr. Dalché kórházi orvos (Franciaország) Gyraldose kapható minden gyógyszer- tárban és drogériában. Ne mulassza el tavaszi arcápolását, melyhez M fi Ambra krémet i használjon. Szépít, üdít, fiatalít. Kapható minden gyógylárban, drogériá- ^ ban. Főraktár: Emke drogéria, Cluj s# Mezűpzdasági Banii | és Takarékpénztár üt. Cluj«Kolozsvár, Piaţa Unîrlî 9. Fiókintézotek: Dej-Dés, Beciean-Bcthlen, Jibou-Zsibó, Zälau-Zilah. Affíllált intézetek: A Nagyenyedi Kisegítő Takarék* pénztár R. T., Aiud-Nagyenyed és ennek Uioara-Marosujvári fiókintézete. Saját tőkék: 60,000.000 lei. Foglalkozik a banküzlet minden ágazatával. Átutalásokat bel- és külföldre legelőnyösebben és legpontosabban eszközöl, Engedélyezett devizahely. A Magyar Párt newéhen Abrudbányai Ede dr. országgyűlési képviseld tiltakozott a kamarában az uj szesztörvény allen A törvény megöli Erdély szesziparát és a mezőgazdasági termelés világkrizíse idején hozzájárul a válság helyi arányainak növeléséhez (Bukarest, május 28. Saját tud.) A kamara legutóbbi ülésen — mint megírtuk — Abrudbányai Ede dr., az Országos Magyar Párt képviselője alapos és részletekre kiterjedő kritikát mondott az uj szesztörvényről. Abrudbányai Ede dr. beszédében a regionális protekcionizmus ellen tiltakozott és nagy figyelemmel hallgatott beszédében többek között a következőket mondotta: — A szeszesitalok gyártásáról és clárusiításáról szóló törvénytervezet a regionális protekcionizmus jegyében született. Hogy uj és mesterségesen megnövelt kereseti lehetőségeket biztosítson a regáti szőlőtermelőknek, prohibitiv adótételekkel és a rcpresssiv ko;> tingentáJás rendszerével megöli a csatolt területek virágzó szesziparát Ó3 a mezőgazdasági termelés világ- krizisc idején hozzájárul a válság helyi arányainak növeléséhez. *— A törvényjavaslat, ismerve a fekete szesz meg- semmisitő konkurenciáját, mégis fenntartja a túlságosan magas adótételeket és hangoztatja,- hogy végső célja a gabonaszesznek teljes és végleges kiszorítása a szeszesitalok gyártásából. — Ezt oly módon akarja elérni, hogy a pénzügv- minisatérium mellett működő szeszesitalok bizottsága évenként megállapítja a szeszesitalok készítésére szolgáló belföldi szcszszükségletet és ezt-úgy osztja fel a borszesz- és gabonaszeszgyárak között, hogy a szőlőtermelők igényeinek és a borszeszgyárak termelőképességének figyelembevételével évről-évre megadja n borszesrgyáraknak a maximális kontingenst és a gabonaszeszgyáraknak csak az a kontingens marad, -amely a borszeszgyárak termelőképességét meghaladja. Amilyen arányban fog fokozódni a borszeszlcnuelcs, olyan arányban fog repressziv kontingentálassal vissza fo jtat- ni a gabonaszesz gyártása és végeredményben az italok céljára szolgáló szesz gyártása r borszeszgyárak kizárólagos joga lesz. — Ez a koncepció nem az állampolgárok érdekeinek becsületes harmóniáját keresi, hanem át akax'j.a játszani a szeszgyártást a velejáró jövedelmekkel együtt a csatolt területekről a regátba. — A szesz mai árának körülbelül négyötöd rész« a gabonaszesz adója és ezzel szemben csak egyötöd része a borszesz adója és ezért a borszcszgyárak brutto jövedelme négyszer akkora, mink a termény, szeszgyáraké. Ez a mesterségesen teremtett privilégi- zált helyzet eredményezte, bogy a legutóbbi két év alatt a regáti gyenge bor ára kétszeresére emelkedett akkor, amikor a mezőgazdasági termények ára a két év előtti árak felére csökkent. — A terményszeszre alkalmazott prohibitiv taxák a legális szesz fogyasztását cirea 90%-al csökkentették, ami az államnak a felemelt taxák dacára egy- milliárd lej jövedelemapadást jelentett. Az ebből származott biány is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évben összes adóinkat 10%-al emelni kellett. — A szőlő- és gyümölcstermelők érdekeinek támogatói szeretnek arra hivatkozni, hogy érdekeik támogatásával 700.000 család egzisztenciáját biztosítjuk. A valóság viszont az, hogy a 700.000 termelő közül a túlnyomó többség csak házi szükségletének fedezésére szolgáló kis mennyiséget termel, akiket ennélfogva nem érdekel az árak alakulása. — Azonban igenis érdekli az árak alakulása az ország 10 milliónyi földművelő népét, akik a szesznek a fogyasztói és akiket a javaslat a szőlőtermelők adófizetőivé tesz, 'amikor aránylag szükkörü érdekeltség jövedelmeinek emelésére az egész ország lakosságát arra kényszeríti, hogy kétszeres áron fizesse meg a szeszt. — A kormány azért akarja a gabonaszeszt háttérbe szorítani, mert végső célja az alkoholizmus leküzdése. Azonban ezzel a célkitűzéssel ellenkező irányban cselekszik, amikor a borszesz termelését újabb gyárak felállításával is fokozni igyekszik, mert a borszesa kémiai összetételénél fogva teljesen azonos a gabona- szesszel, előállításának költségesebb volta úgy ipari, mint exportcélokra leendő felhasználását úgyszólván kizárja. A javaslat tehát az iszákosság leküzdésének a nevében mesterségesen fokozni akarja az olyan szesznek a termelését, amely kizárólag csak belföldi fo-f gyaaztásban és ital céljára használható fel. Romániában nem követhető a francia* országi példa — Hivatkozik a javaslat a franciaországi állapo-1 tokra és a francia rendszert akarja nálunk is bevezet-' ni. Azonban talán soha nem volt igazabb, mint ebben a kérdésben, bogy duó 5i faciunt idom, non est idom. Ment nem is lehet összehasonlítani Franciaország és Románia közgazdasági helyzetét. — Franciaországnak a mezőgazdaság mellett fejlett ipara vau, külkereskedelmi mérlege aktív, Franciaországban nines munkanélküliség, a. jól kereső ipari munkásság belföldön elfogyasztja a mezőgazdaság terményeit és ezért nem probléma a mezőgazdasági termények elhelyezése. Franciaország nem végezte ki diktatórikus önkénnyel a terményszeszgyárakat, mert ott ■a terményszesz- és borszcszgyártás megtalálta a maga természetes egyensúlyát és az érdekelt tcvmclőcsopor- tok közötti megegyezés eredménye volt, hogy a borszeszgyárak fedezik az italfogyasztást és a termény- szeszgyárak termelik az ipar szükségletét. — Franciaországban két, körülbelül egyenlő erős tcstvéripar az egyensúly elvének alapján ét) közös megegyezéssel felosztották maguk között a körülbelül egyenlőértékü működési területeket: nálunk azonban a 119 vagon kapacitású borszesz- ipar fel akarja falni azt a 'terményszeszipart, amely a prohibició előtt 5—6000 vagon szeszt gyártott és adott el évenként. Még ha egyensúlyion is lenne a borszcszgyártás a tcrményszeszgyártással, akkor sem utánozhatnék a francia példát, mert anrig Franciaországban az italfogyasztást cirka 15%-knl felülmúlja az ipari szesz fogyasztása, addig Romániában az ipari szesz fogyasztása cirka egy tizedét teszi csak ki az italfogyasztásnak. — A szeszexport — mint a terméuyszcsznek bizI tositott elhelyezési lehetőség — komoly tényező" I ként nem jöhet figyelembe, mert a szeszexportra törekvő államok az adómentességen felül kiviteli prémiumokkal segitik elő a szesz exportját, míg az uj javaslat a kiviteli prémiumok fedezésére szolgálható minden jövedelmet a szőlőtermelők oltárán áldoz fel. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Romániának a szőlőtermelők érdekeit jelentőségben túlszárnyaló agrárérdekei vannak, amelyeket hangoskodó kis érdekcsoport kedvéért feláldozni nem lehet. — A decentralizáltan szétszórt kis szeszgyárak az utóbbi években egész vidékek terményfeleslegét feldolgozták: ezzel szemben ma Erdélyben a gazdasági krízis nemcsak abban áll, hogy az árak minden elképzelhető mértéken alól estek, hanem abban, is, hogy még ezen a lehetetlenül alacsony áron sem vásárol senki sem, amióta a szeszgyárak üzemét a prohibició tönkretette. — Vannak vidékek, amelyeket a klimatikus viszonyaik a gazdasági vetésforgóban burgonyatermelésre kényszerítenek é3 ezeken a vidékeken a szesz- gyártás prohibiciója óta ezer vagon számra rothad cl a burgonya a szemétdombokon. — Vájjon helyes-e, hogy Erdélyben és Bukovinában az elhelyezési lehetőségek megsemmisítő ével visszafejlesztjük a burgonyatermelést! De visszafejlesztjük magát a tengeri termelést is! — Vájjon helyes-e, hógy Románia szesztermelését a protekcionizmus irreális alapjára helyezzük?
