Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)

1930-05-30 / 120. szám

10 ini. EVF. 120. SZÁM, A nők Intim testápolása j, Nem olyan könnyű a női intim toalett­hez megfelelő fertőtlenítőszert találni. Való­ban itt sokkal inkább szükséges. a helyi fertőtlenítés, mint bármilyen más helyen. Nemcsak a tisztaság kérdése, hanem a testi jóérzésé, az óv-higiéniáé, sőt gyakran az általános egészségé ... Másrészről hatástalan, vagy iritáló szer használata súlyos következményekkel járhat. Valóban, melyik nő ajánlhatná barát­nőinek a megfelelő szert, a szokásos bor­savon kívül, amely igaz, hogy nem izgató, de viszont teljesen hatástalan is ; vagy a hirhedt sublimáté, amelynek használata any- nyira elterjedt, helyes adagolása azonban többnyire nehéz és hatása mindenkor többé- kevésbbé maró! Ezért igyekezzünk az érdekeltek figyel­mét felhivni a Gyraldose nevű szerre, viz­űén oldható pirulák formájában, melynek mikrobaölő, szagtalanító és edző hatása va­lóban feltűnő. GYRALDOSE uj szer, amelynek főalkatrészei: az acidum thyrrücum, a trioximetilin és alumínium sul­fat. Elég, ha egy kanálnyit egy liter vizben oldunk fel és olyan kitűnő öblitőszert nye­rünk, amely nemcsak fertőtlenítő, hanem gyógyító hatásánál fogva is kitűnő. Dr. Dalché kórházi orvos (Franciaország) Gyraldose kapható minden gyógyszer- tárban és drogériában. Ne mulassza el tavaszi arcápolását, melyhez M fi Ambra krémet i használjon. Szépít, üdít, fiatalít. Kapható minden gyógylárban, drogériá- ^ ban. Főraktár: Emke drogéria, Cluj s# Mezűpzdasági Banii | és Takarékpénztár üt. Cluj«Kolozsvár, Piaţa Unîrlî 9. Fiókintézotek: Dej-Dés, Beciean-Bcthlen, Jibou-Zsibó, Zälau-Zilah. Affíllált intézetek: A Nagyenyedi Kisegítő Takarék* pénztár R. T., Aiud-Nagyenyed és ennek Uioara-Marosujvári fiókintézete. Saját tőkék: 60,000.000 lei. Foglalkozik a banküzlet min­den ágazatával. Átutalásokat bel- és külföldre legelőnyöseb­ben és legpontosabban eszközöl, Engedélyezett devizahely. A Magyar Párt newéhen Abrudbányai Ede dr. országgyűlési képviseld tilta­kozott a kamarában az uj szesztörvény allen A törvény megöli Erdély szesziparát és a mezőgazdasági termelés világkrizíse idején hozzájárul a válság helyi arányainak növeléséhez (Bukarest, május 28. Saját tud.) A kamara leg­utóbbi ülésen — mint megírtuk — Abrudbányai Ede dr., az Országos Magyar Párt képviselője alapos és részletekre kiterjedő kritikát mondott az uj szesztör­vényről. Abrudbányai Ede dr. beszédében a regionális protekcionizmus ellen tiltakozott és nagy figyelemmel hallgatott beszédében többek között a következőket mondotta: — A szeszesitalok gyártásáról és clárusiításáról szóló törvénytervezet a regionális protekcionizmus je­gyében született. Hogy uj és mesterségesen megnövelt kereseti lehetőségeket biztosítson a regáti szőlőterme­lőknek, prohibitiv adótételekkel és a rcpresssiv ko;> tingentáJás rendszerével megöli a csatolt területek vi­rágzó szesziparát Ó3 a mezőgazdasági termelés világ- krizisc idején hozzájárul a válság helyi arányainak nö­veléséhez. *— A törvényjavaslat, ismerve a fekete szesz meg- semmisitő konkurenciáját, mégis fenntartja a túlságo­san magas adótételeket és hangoztatja,- hogy végső célja a gabonaszesznek teljes és vég­leges kiszorítása a szeszesitalok gyártásá­ból. — Ezt oly módon akarja elérni, hogy a pénzügv- minisatérium mellett működő szeszesitalok bizottsága évenként megállapítja a szeszesitalok készítésére szol­gáló belföldi szcszszükségletet és ezt-úgy osztja fel a borszesz- és gabonaszeszgyárak között, hogy a szőlő­termelők igényeinek és a borszeszgyárak termelőké­pességének figyelembevételével évről-évre megadja n borszesrgyáraknak a maximális kontingenst és a gabo­naszeszgyáraknak csak az a kontingens marad, -amely a borszeszgyárak termelőképességét meghaladja. Ami­lyen arányban fog fokozódni a borszeszlcnuelcs, olyan arányban fog repressziv kontingentálassal vissza fo jtat- ni a gabonaszesz gyártása és végeredményben az ita­lok céljára szolgáló szesz gyártása r borszeszgyárak kizárólagos joga lesz. — Ez a koncepció nem az állampolgárok érdekei­nek becsületes harmóniáját keresi, hanem át akax'j.a játszani a szeszgyártást a velejáró jövedelmekkel együtt a csatolt területekről a regátba. — A szesz mai árának körülbelül négyötöd rész« a gabonaszesz adója és ezzel szemben csak egyötöd része a borszesz adója és ezért a borszcszgyárak brutto jövedelme négyszer akkora, mink a termény, szeszgyáraké. Ez a mesterségesen teremtett privilégi- zált helyzet eredményezte, bogy a legutóbbi két év alatt a regáti gyenge bor ára kétszeresére emelkedett akkor, amikor a mezőgazdasági termények ára a két év előtti árak felére csökkent. — A terményszeszre alkalmazott prohibitiv taxák a legális szesz fogyasztását cirea 90%-al csökkentet­ték, ami az államnak a felemelt taxák dacára egy- milliárd lej jövedelemapadást jelentett. Az ebből származott biány is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évben összes adóinkat 10%-al emelni kellett. — A szőlő- és gyümölcstermelők érdekeinek tá­mogatói szeretnek arra hivatkozni, hogy érdekeik tá­mogatásával 700.000 család egzisztenciáját biztosítjuk. A valóság viszont az, hogy a 700.000 termelő közül a túlnyomó többség csak házi szükségletének fedezésére szolgáló kis mennyiséget termel, akiket ennélfogva nem érdekel az árak alakulása. — Azonban igenis érdekli az árak alakulása az ország 10 milliónyi földművelő népét, akik a szesznek a fogyasztói és akiket a javaslat a szőlőtermelők adó­fizetőivé tesz, 'amikor aránylag szükkörü érdekeltség jövedelmeinek emelésére az egész ország lakosságát arra kényszeríti, hogy kétszeres áron fizesse meg a szeszt. — A kormány azért akarja a gabonaszeszt háttér­be szorítani, mert végső célja az alkoholizmus leküz­dése. Azonban ezzel a célkitűzéssel ellenkező irányban cselekszik, amikor a borszesz termelését újabb gyárak felállításával is fokozni igyekszik, mert a borszesa kémiai összetételénél fogva teljesen azonos a gabona- szesszel, előállításának költségesebb volta úgy ipari, mint exportcélokra leendő felhasználását úgyszólván kizárja. A javaslat tehát az iszákosság leküzdésének a nevében mesterségesen fokozni akarja az olyan szesz­nek a termelését, amely kizárólag csak belföldi fo-f gyaaztásban és ital céljára használható fel. Romániában nem követhető a francia* országi példa — Hivatkozik a javaslat a franciaországi állapo-1 tokra és a francia rendszert akarja nálunk is bevezet-' ni. Azonban talán soha nem volt igazabb, mint ebben a kérdésben, bogy duó 5i faciunt idom, non est idom. Ment nem is lehet összehasonlítani Franciaország és Románia közgazdasági helyzetét. — Franciaországnak a mezőgazdaság mellett fej­lett ipara vau, külkereskedelmi mérlege aktív, Fran­ciaországban nines munkanélküliség, a. jól kereső ipari munkásság belföldön elfogyasztja a mezőgazdaság ter­ményeit és ezért nem probléma a mezőgazdasági ter­mények elhelyezése. Franciaország nem végezte ki dik­tatórikus önkénnyel a terményszeszgyárakat, mert ott ■a terményszesz- és borszcszgyártás megtalálta a maga természetes egyensúlyát és az érdekelt tcvmclőcsopor- tok közötti megegyezés eredménye volt, hogy a bor­szeszgyárak fedezik az italfogyasztást és a termény- szeszgyárak termelik az ipar szükségletét. — Franciaországban két, körülbelül egyenlő erős tcstvéripar az egyensúly elvének alapján ét) közös megegyezéssel felosztották maguk között a körülbelül egyenlőértékü működési területeket: nálunk azonban a 119 vagon kapacitású borszesz- ipar fel akarja falni azt a 'terményszeszipart, amely a prohibició előtt 5—6000 vagon szeszt gyártott és adott el évenként. Még ha egyensúlyion is lenne a borszcszgyártás a tcrményszeszgyártással, akkor sem utánozhatnék a francia példát, mert anrig Franciaországban az italfogyasztást cirka 15%-knl felülmúlja az ipari szesz fogyasztása, addig Ro­mániában az ipari szesz fogyasztása cirka egy ti­zedét teszi csak ki az italfogyasztásnak. — A szeszexport — mint a terméuyszcsznek biz­I tositott elhelyezési lehetőség — komoly tényező" I ként nem jöhet figyelembe, mert a szeszexportra törekvő államok az adómentességen felül kiviteli prémiumokkal segitik elő a szesz exportját, míg az uj javaslat a kiviteli prémiumok fedezésére szol­gálható minden jövedelmet a szőlőtermelők oltá­rán áldoz fel. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Romániának a szőlőtermelők érdekeit jelentőségben túlszárnyaló agrárérdekei vannak, amelyeket han­goskodó kis érdekcsoport kedvéért feláldozni nem lehet. — A decentralizáltan szétszórt kis szeszgyá­rak az utóbbi években egész vidékek terményfeles­legét feldolgozták: ezzel szemben ma Erdélyben a gazdasági krízis nemcsak abban áll, hogy az árak minden elképzelhető mértéken alól estek, hanem abban, is, hogy még ezen a lehetetlenül alacsony áron sem vásárol senki sem, amióta a szeszgyárak üzemét a prohibició tönkretette. — Vannak vidékek, amelyeket a kli­matikus viszonyaik a gazdasági vetés­forgóban burgonyatermelésre kénysze­rítenek é3 ezeken a vidékeken a szesz- gyártás prohibiciója óta ezer vagon számra rothad cl a burgonya a szemét­dombokon. — Vájjon helyes-e, hogy Erdélyben és Buko­vinában az elhelyezési lehetőségek megsemmisí­tő ével visszafejlesztjük a burgonyatermelést! De visszafejlesztjük magát a tengeri termelést is! — Vájjon helyes-e, hógy Románia szeszter­melését a protekcionizmus irreális alapjára he­lyezzük?

Next

/
Thumbnails
Contents