Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-30 / 120. szám
TUI. XV¥. ISO. SZÁM T 11 Ismerem a fold népének néma szenvedését — Román földmivelők között élek és ismerem a föld népének néma szenvedését, amellyel a me- EŐgazdasági krízis terhe alatt roskadozik. Ha egyszer valaki meg fogja magyarázni ennek a népnek, hogy miért nem vásárolják úgy mint régen terményeit a szeszgyárak, hogy miért kell ma kétszeres árat fizetnie a pálinkáért, hogy miért kell neki megfizetnie a szesizadójövedelem milliárdos deficitjét: akkor a javaslat koncepciójának igazságtalanságai olyan tömegelkeseredést fognak kiváltani, amelynek megelőzésével mimdannyiunknak érdemes volna foglalkozni. — Nem lehet a szőlőtermelők jogos kívánsága, hogy érettük megsemmisítsük a csatolt területek szesziparát a hozzáfűzöd» mezőgazdasági érdekekkel együtt. — A javaslat végzetes tévedése, hogy a bor- szesztermelés fokozását közgazdasági berendezkedésünk végső céljának tekinti. Holott a berszesz- gyártás nem egyéb, mint levezető csatornája a silány minőségű terraszborok létező mennyiségeinek. A silány borok túltermelése közgazdasági életünknek betegsége. Ezt a betegséget nem fokozni, hanem gyógyítani, megállítani és visszafcjles'zteni kell. — A fogyasztók millióinak érdeke, hogy a szesz olcsó legyen! A fiskus érdeke, hogy a szesz árából minél nagyobb százalék képezze a fiskus jövedelmét és másodsorban ugyanez az érdeke az ország összes lakosainak is, mert ha az állam jövedelmei az indirekt adókból fokozódnak, ez lehetővé teszi az egyenes adók leszállítását. — Ha a borszesztermelés fix kontingenst kapna, lehetővé válnék mezőgazdasági szeszgyáraink létminimumának a biztosítása, amihez igen fontos közgazdasági érdekeink fűződnek. A borszeszgyár- tás felkarolása az ország összlakosságának a megadóztatását jelenti olyan érdekcsoport javára, amely csak saját érdekeit szolgálja anélkül, hogy a közérdekeit bármi tekintetben előbbre vinné. »*• A mezőgazdasági szeszgyárak jelentősége — A mezőgazdasági szeszgyárak járulékát képező marhahizlalás és kövérmarhaexport lényegesen hozzájárul külkereskedelmi mérlegünk javításához. A szőlőtermelők érdekeinél nem kisebb jelentőségű a burgonyatermelők érdekeinek a felkarolása. Erdély és Bukovina jelentős területeinek klimatikus viszonyai a tengeri beérését problematikussá teszik. Ezeken a vidékeken a racionális gazdálkodás elkerülhetetlenné teszi a burgonyatermelést. — A burgonyának értékéhez viszonyított aránytalanul nagy súlya lehetetlenné tes'zi a burgonya nagyobb távolságra való szállítását, mert a szállítási költség felemésztené az értéket. Éppen ezért a burgonyatermelő vidékek burgonyatermése csak úgy értékesíthető, ha azt az ezen vidékeken decentralizáltan és szétszórtan működő kis mező- gazdasági szeszgyárak feldolgozzák. — A javaslat 16. szakasza a kisgazdák tízezreinek érdekeit lábbal tiporja, amikor eltiltja a mezőgazdasági szeszgyárakat a burgonyavásárlástól. — Adják meg a mezőgazdasági szeszgyáraknak a nyersanyag vásárlási jogát, mert az utóbbi tiz év tapasztalataiból tudom és állítom, hogyha valahol vásárlási jogában nem korlátozott szeszgyár kéménye fürtöl, az az egész vidék kisgazdáira kereseti lehetőséget és jólétet jelent. Hiszen köz- gazdasági életünket a feldolgozandó nyersanyag szempontjából éppen az érdekli, hogy a gyárak vidékének kisgazdái eladhassák azon terményeiket, amelyek nagyobb távolságra nem szállíthatók. — Közgazdasági érdek a mosléktermelés és az exportmarha hizlalása, ami csak legalább 6 hónapon át tartó üzem mellett lehetséges, aminek feltétele a napi termelés minimumának biztosítása. Ne fikciókat kergessünk, hanem a mezőgazdasági szeszgyárakhoz fűződő közgazdasági érdekeinkből konstruáljuk meg a mezőgazdasági szeszgyárak fogalmát. Ki a felelős a feketeszes&ért ? —• A javaslat végzetes hibája, hogy a Garo- flid-féle prohibitiv adótétel hatása ala'tt elszaporodott feketeszesz forgalmáért a tisztességes kereskedőket teszi felelőssé. Erdélyben évtizedes múlttal, nagyszabású berendezésekkel és kiterjedt organizációval biró szeszesitalkereskedcsek vannak. Ezeknek a nagykereskedéseknek a tulajdonosai régi szokás szerint maguk a szeszgyárosok. Ezek a kereskedések nagyszámú alkalmazóijaikra való tekintettel sem lehetnek terjesztői a feketeszesznek, hiszen a csalások ési visszaélések csak titokban követhetők el, a titok elrejtésére a sok alkalmazottal dolgozó nagy üzemek inem alkalmasak. — A javaslat a feketeszesz elleni harc nevében a törvény kihirdetésének napjával megsemmisíti a szeszgyárosok italmérési engedélyét és a szerzett jogokkal nem törődve, megsemmisíti becsületes tisztviselők és alkalmazottak ezreinek egzisztenciáját és kártérítési perek özönének teszi ki az államot, amint erre a Consiliul legislativ is reámuta- totft a maga véleményében. Kényszeregyezségei kért a nagyváradi Bihoreana Nagyváradi tudósítónk jeleníti: A nagyváradi Bihoreana Takarék- és Hitelintezet kényszeregyezségi kérését nyújtotta be a nagyváradi törvényszékhez. A pénzintézet már pár évvel ezelőtt is nagy válsággal küzdött és iákkor, — amint megírtuk — a Banca Romaneasca és a Nemzeti Bank folyósítottak számára nagyobb hiteleket, amelyek segítségével megindult a szanálás. Az utóbbi időben fölmerült az a terv, hogy a temesvári Timişiana, az a nádi Victoria és a nagyváradi Bihoreana pénzintézetek fuzionáljanak, amire — Amíg a túl magas adótétel óriási jövedelemmel kecsegteti a csempészést, a feketeszesszel való üzérkedés virágozni fog és minél több olyan kereskedést szüntetünk be, amelyek a szülőkről örökölt évtizedes tradíciók erkölcsbástyáin nyugodtak, annál tágabb tért nyitunk a hirtelen gazdagodás vágyából fakadó visszaéléseknek. — Sokat lehetne a szeszkereskedelemről rendelkező főrész hibás rendelkezéseiről beszélni, azonban röviden csak annyit jegyzek meg, hogy ezen ’ hibák mind egyetlen elvi okra vezethetők vissza és ez: a magánjogok abszolút negligálása. — Ismerem azt a ki nem mondott indokot, hogy a szeszkereskedőket állandóan nyugtalanítani kell, hogy a szeszfogyasztás csökkenjen. De ne felejtsük el, hogyha a legális kereskedelmet nyugtalanítjuk, annál jobb üzletet csinálnak a feketeszeszt csern- pészó'k titkos bandái. Végül bejelentette dr. Abrudbányai Ede, hogy a javaslatot pártja nevében nem. szavazza meg. intézet már megkérte a kényszeregyezséget, nem na-1 gyón volt hajlandó. I Kényszeregyezségi kérelmével együtt memorandumot is nyújtott be, amelyben megállapítja, hogy erre a lépésre a fúziós terv kényszeríti, mivel a betétesek érdekeit csak bírósági döntés alapján látja biztosítottnak. A bank passzíváinak összege körülbelül negyvenmillió lej, státust nem terjesztett elő. Ötvenszázalékos kamatnélküli kvótát ajánl az egyezségtől számított három éven belül való fizetésre. A Bihoreana kényszer- egyezségi kérése nem jött váratlanul, mivel köztudomású volt, hogy a fúziós elgondolás magúban foglalja eat a következményt. melyben a nyaralóhely teljes leírását a penziók felsorolását kapja árakkal és az összes tudnivalókkal együtt* Egyegy kötet magyar nyelven, számos képpel m léi. Eddig megjelentek a következő könyvek: Î. Karlsbad és környéke. 2. Dalmácia és a jugoszláv fürdők. 3. Prága és környéke. 4. Abbázia és az olasz Quarneró, 5. Wien és környéke, Vidéki rendelésnél lOlei küldendő portóra. Szállítja a K iéli Újság könyvosztálya. îLegff«fe8» Kondora BÖSEHDOBFEB Vezérképviselet: LEPAGE €LÜJ Kényelmes részletözetés 1 Kérjen prospektust, árajánlatot! a Bihoreana tekintettel arra, hogy az előző két pénzDevizák Valutapiac 1930 május 28. Zürich nyitás | zárlat | utó Bérűn Bükarsst Budapest 3033 Prága London ía'mnit Zürich — SI 085 3260 1107125 13708 65245 251110 3261 Newyork 51665 51670 41895 lt 810 57210 70850 337087 4S597 16820 London 251150 251125 20361 8173/b 278050 344387 16383 — 119 Paris 202650 2027 1643 650 224350 27775 13219 12394 6c 4 Milano 2707 270650 2195 88350 2996 3710 17660 9278 8S6 Prága 1533 153250 12427 49950 1697 21015 — 16385 5 Budapest 903250 l 903150 7321 2942 — 12380 58920 2782 2947 Belgrad 91250 91250 — 299 101050 1251 5953 — — Bukarest 307 367 249 — 340 420? 5 2005 818 — Becs 7290 7291 59115 2376 8070 — 47560 3445 2.380 Berlin 12332 12332 — 4019 13655 169 804425 20363 4027 Sasáas lej ácfolyama: Zürichben 307 Parisban — Budapesten 340
