Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)

1930-05-30 / 120. szám

XIII. evF. m. szám. ICéf falu véres harca a földért Agrár-rémregény csendőrökkel, megszállással, sebesültekkel és halottal — A hatóságok mindere közbenjárása rrseqhsyswlt a két harcos faluval szemben (Nagyvárad, május 28.) A cséfai járásban fekvő két szomszédos román község, Barnkonv és Román- szentmiklós között már négy esztendeje tart az alábbi agrárrémregény, amely részleteit tekintve pá­ratlanul áll a hasonló históriák között. A barakonyi község határában elterülő nyolc­száz hold káptalani földet még 1921-ben kisajátí­tották. Ebből a község igényjogosultjai, mintegy száznegyvenen ö'tszázötvcnegy hold szántót és hat­van hold legelőt kaptak. A fennmaradt száznyolc- vankilenc holdat állami rczcrvának nyilvánították ós ezt a barakonyiak a szalontai agronomtól bérbe­vették. Négy esztendeig nyugodtan is gazdálkodtak, de ekkor váratlanul beütött a baj. Tudni kell, hogy a Schwartz és Ullmann nagyváradi vaskereskedő cégnek a Barakony közelében fekvő Váradios' köz­ség halárában háromszáz hold földje van, melyet a cég, hogy mentesítsem a kisajátítástól, eladott a románszentmiklósiaknak, még a kisajátítások előtt, akik a földeket birtokba is vették és három-négy éven át zavartalanul is használták. A telekkönyvi át­írást a hatóságok azonban megtagadták azon a cí­men, hogy a terület az állam által sajátítandó ki és az állam rendelkezik vele. Ekkor következett az újabb komplikáció. A hay tárkiigazitási munkálatok befejeztével dr. Roxin György, nagyváradi ügyvédnek Méhkerék község, haltárában fekvő birtokából 96 . hold maradt vissza Romániában. Dr. Roxin, aki kincstári ügyész volt,' a váradlesi határban lévő kisajátított birtokból megmaradt harminc hold területet megvette a tu­lajdonostól. Ezután ajánlatot t.eftt az államnak, hogy a Schwartz és Ullmann-félc háromszáz holdat, ame­lyet a románszentmiklósiak vettek meg, adják el neki azon a cinre®, hogy az állam nem hagyta jóvá a magánfclek közti vásárt, mivel az kisajátítás alá esik. ő viszont a háromszáz hold földért felajánlja a méhkeréki kilencvenhat holdját és százezer lej készpénzt. Az állam csak részben fogadta el az aján­latot és százhetven holdat adott át a Schwartz és Ullmann-féle földből a felajánlott méhkeréki ki­lencvenhat holdért és százezer lejért. így aztán Roxin Györgynek a Lipták-féle harminc holdja két­száz holdra egészült ki Váradlcs- határában. A bir­tokot a vasút kétfelé szelte és ezért Roxin dr. arra törekedett, hogy egy tagban egyesítse a területet. Sikerült is megállapodnia a váradlosick delegátusai­val, hogy az ű százhetven hold földjét írják át ezek nevére, a váradlesickét pedig az ő nevére. így Roxin beljebb került a község felé, a váradlosick pedig túlestek a vasúti töltésen. Mivel a birtok a váradlesicknck messzi volt, lassanként eladogatták Roxin Györgynek, aki hét-nyolcezer lejjel negyven holdat már vissza is vásárolt.. Megindul a véres harc A románszentmiklósiak közül azok, akik a Koxinnak átadott százhetven hold föld miatt terület nélkül maradtak, kijelentették, hogy ragaszkodnak a Schwartz és Ullmanntól megvett földhöz, vagy pe­dig kapjanak ugyanannyi területet a káptalani és most a barakonyiak által bérelt földből. A román­szentmiklósiak hangoztatták, hogy a tőlük elvett százhetven hold föld az ő nevükön állott és ha már elvették, adjanak helyette mást. Állításukat igazol­ták is. A bírósághoz és a minisztériumhoz fordultak, mire elrendelte a hatóság, hogy a káptalani föld­ből rekompenzálják a románszentmiklósiakat, ame­lyet pedig a barakonyiak béreltek. Az utóbbi köz­ség lakossága az agrártörvény 46—ik paragrafusára hivatkozott, amely számukra elsőbbségi jogot biz­tosit. A barakonyiak tiltakozását és kérését azon­ban nem vették figyelembe, hanem 1926 ó'szén megjelent a faluban a gazdasági felügyelő és a rende­let alapján birtokba akarta helyezni a románszent­miklósiakat. Óriási izgalom keletkezett erre a kis Barakooy- ban. A lakosság kitódult a földekre, szembehe­lyezkedett a hatóság kiküldötteivel és nem engedte meg a földosztást. A románszentmiklósiak szintén kivonultak,, de a barakonyiak megtámadták lassították. megsza­Csendőrség erre mind a kát falu lakosságát haza- zavarta. Következett erre mind a két falu részéről a do- putációzás, de eredménytelenül. A liberálisok alatt Lobonţiu prefektus elrendelte, hogy a földet adják át a szentmiklósiaknak. Huszonnégy csendőrt ve­zényeltek ki az aktushoz. A felmérést megcsinálták és az igényjogosultak 2500 lejt, a magánvevők pe­dig 5000 lejt fizettek lioldankint érte. A barakonyiakat bántotta a dolog. 1928 tavaszán, mikor',ia. szentmiklósiak kimentek a 'földre, hogy meg­műveljék, a barakonyiak vasvillákkal, karókkal, bo­tokkal,, fegyverekkel fogadták és nem engedték őket munkához láltni. , Eredménytelen kártérítési kísérletek Érfe újabb intervenció következett,, aminek az lett ;\z eredménye, hogy Bukarestből egy miniszteri kiküldött;/szállott ki, aki a szentmiklósiafoa-t a cséfai Schwartz-icle birtokból akarta kielégíteni, akiknek azonban nem kellett ez a terület. A veszekedés tovább tartott, Az eset tudomására jutott Csiszár bukaresti mm. kát. érseknek is, aki a magyar határ mentén fekvő Körösszeg község határában lévő Besenyő-pusztát kap­ta az államtól. Az érsek felajánlotta ezt a román- szepitM’iklósiaknak, akik azonban ragaszkodtak eredeti kívánságukhoz. A békítési kísérlet, tehát, nem sike­rült. Az ellenségeskedés a két falu lakosai között nap- ról-napra nőtt A verekedések, fejbéverések napirenden voltak. Egv ilyen alkalommal öt; szontmiklósi legény megtá­madta Rtrsz János b’árakönyi legényt, aki a kezében lévő bottal védekezett és támadói közül egyet agyonütött. A bíróság azonban jogos önvédelem címén később fel­mentette. A véres verekedések tovább folytak, mert a 4 4 ◄ 4 4 4 4 4 4 ◄ 4 A vil33 hvilobö íelJcemény galleria: Minden jobb uriciivatozletben kapható. barakonyiak továbbhasználják a földet és fizetik is utána az adót. Az elmúlt évben Mioreséu volt prefektus megkí­sérelte a szentmiklósiakait birtokbahelyezni, de ez nem sikei-ült. Erre értekezletre hivta össze a két köz­ség delegátusait, amelynek eredménye az lett, hogy a szentmiklósiak jegyzőkönyvileg jelentették ki, hogy' elfogadnak földet a cséfai, lesi, vagy a gyapjúi határ­ban. A prefektus felterjesztette ezt a jegyzőkönyvet a minisztériumhoz, azzal a kéréssel, hogy a szentmikló- siakai: helyezzék vissza a Roxin által megvett várad­lesi birtokba, Roxinnak pedig adjanak más földet. A javaslat azonban eredménytelen maradt. A miniszté­rium úgy döntött, hogy a barakonyiakat ki kell elégí­teni olyképen, hogy vissza kell venni a földet Roxin. tói és át kell adni a szenitmiklósiaknak. Az ügy a parlament elé is került. A földmivelésügyi államtitkár a Leon képviselő inter­pellációjára adott válaszában kijelentette, hogy a ba rakonyiaknak van igazuk és Ígérte iá megnyugtató el­intézést. A szentmiklósiak sem hagyták azonban magukat, hanem a birói ítélet és miniszteri döntés alapján sür­gették birtokba való helyezésüket. Március 19-én ki­szállott a bírósági végrehajtó és egy csendőrfőhadnagy vezetése alatt tizennégy csendőr. A barakonyiak szin­tén kivonultak a mezőre és véresre verték a szent- miklósiakali. A csendőrség állította helyre a rendet. A megszállott falta Ilyen előzmények után május 11-én nagy megle­petés érte n. barakonyiakat. Vasárnap délután egy egész század jól f elf egy vérzett csendőr érkezett a faluba egy őrnagy parancsnok­sága alatt és megszállotta a falut és kör nyékét, az ucca kijárásoknál pedig szu- ronyos csendőrposztok állottak fel. Az intézkedés nagy izgalmat váltott ki a. lakosság kö­rében. Másnap reggel tizenhét vezető ember idézést ka­pott, hogy az elöljárósággal jelenjenek: meg a szent- imiklósiak részére átadandó földön. Felkerekedett erre az egész falu, apraja, nagyja, asszony, gyermek s a romátr himnuszt énekelve kivonult a földekre. A tömeg áttörte a csendőrkordont, mire a karhatalom puskatussal szétverte őket. A viadalban sokan megsebesültek. Erre a barakonyiak megkerülték a karhatalmat és kerülő utakon megroha­mozták a szöntmiklósiakat, amiből újabb vére3 verekedés lett. A csendőrségnek sikerült a szemben álló feleket elvá­lasztani. Az őrnagy megpróbálta összebékiteni a két falut. Az intervenciónak volt is annyi eredménye, hogy a barakonyiak már tizenkétezer lejt is megígér­tek a föld holdjáért. De vissza kellett -vonulniok, mi­kor a csendőrök újból felmérték a földeket a. szent-- miklósiak javára. Ezalatt a barakonyiak egvnésze új­ból megtámadta a szentmiklósiakat és megint a csend- őrségnek kellett közbelépnie. Másnap reggel egy busz tagból álló csendőrosztag jelent meg a faluban és nyomozni kezdette a véres verekedés kezdeményezőit. Két csendőr meglátott az uccán két fiatal, alig tizenhatéves fiút akik a csend­őrök láttára megfutamodtak és mivel felszólításukra sem állottak meg, a csendőrök utánuk lőttek. Erre a lakosság félreverte a harangokat, az emberek az uccára tódultak. A két csendőrnek sikerült elfognia a fiukat. A község lakói védelmére keltek a legények­nek, de- az intervenciónak az lett a következménye, hogy csaknem valamennyit összeverték. Végül a csendőrök összeszedtek egy csomó embert és bekísérték a nagyváradi ügyészségre, hol azonban sza­badon bocsájitották őket. Az elkeseredés rendkívül nagy a két falu lakóinál és ha a kormány kellő tapin­tattal cl nem intézi a sok vérbe került agrárügyet, újabb súlyos következményekre van kilátás. ötvös Béla. A Macsck-pör lőtárgyalásáa az egycsa viharos jelenetek között megkezdte vádbeszédjét (Belgrad.., május 28.) A Macsek-pör tárgyalá­sán szerdán az ügyész megkezdte a vádbeszédet. A beszéd reggel fél 9-kor kezdődött és a délután fo­lyamán is még mindig beszelt a vád képviselője, aki megállapította, bogy a vádlottak eredeti vallo­másai megfelelnek a valóságnak es bogy azok ^vis­szavonását nem lehet komolyan venni. A rendőrség birtokában olyan levelek vannak, amelyeket a vád­lottak írtak és amelyekben közös felelősséget vál­lalnak. Hatalmas zaj tört ki. amikor a vádlottaknak a horvát emigránsokkal való összeköttetéseiről be­szélt, azt állítva, hogy ezzel az állam egységét akar­ták megbontani. Trumbics az ügyész állításait fri­voloknak minősítette. Macsek — mondotta tovább az ügyész — nem szerepelt a mozgalmak kezdemé­nyezői között, de finanszírozta azokat, mert külön­ben elvesztette volna a horvátok bizalmát. TERMÉSZETES JRANC1A ÁSVÁNYVÍZ Köszvény — Cukorbetegség — Értágulás KIKÜSZÖBÖLI A HUGYSAVAT N agy 59SV5JSÎ *».“a1bl?£ grafoléüus és cheiromanta (kézjós) io- gad naponként d.u. 2-3-ig Sír, Avram láncú [Petőfi* utca) 5 idsz. 3. Vidékre levélben Válaszol. ______ K i'lit Id! szaktudással biró filmrendező próbafilmet Készítés ren­dez. Strada Avramíaucu Petőfi-utca) 5. fsz 3. R-’oncerfxenyorn W%. bécsi gyártmány, ki­tűnő hangú eladó Csertö- rő-ucca 37.

Next

/
Thumbnails
Contents