Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-30 / 120. szám
'XIII. BTF. 220. SZÁM. 3 győződött meg arról, hogy az moséselyem a Ieg< csóhb, a legszebb, 1c tökéletesebb anyag Csők J VETTE“ Travis szegélynyomással valódi A kémia legújabb vívmánya szerint fest, tisztit, ÖZEHK, CLUJ. Kssammub nut»wwi;;wiw pw i BEKÜLDÖTT HÍREK sse Kérelem és felhívás Erdély összes kisebbségi orvosaihoz! Szándékunk az 1919 jan. 1-től 1929 december hé 31-ig bezárólag megjelent kisebbségi orvosi irodalom lehető teljes és pontos bibliogra- phiáját összeállítani és közreadni, ezért tisztelettel felkérjük a csatolt részek összes kisebbségi orvos íróit, hogy a fennt megjelölt időben megjelent magyar vagy más nyelvű összes orvosi szak- és egyéb tárgyú irodalmi munkásságuk teljes jegyzékét (önálló mü, dolgozat, értekezés, stb.) pontos címmel (miinél: kiadó, év, dolgozatnál: folyóirat évf. szám és év) az „Orvosi Szemle“ szerkesztőségéhez (Cluj, Str\ Iuliu Mánia No. 23.) folyó évi aug. hó 1-ig beküldeni szíveskedjenek. Az Orvosi Szemle szerkesztősége. Katolikus Legényavató ünnepség. A „Kolozsvári Katolikus Iparosok és Kereskedők Köre“ jun. 1-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a főtéri Szent Mihály templomban legényavatást, este %9 órakor a kát. főgimnáziumban pedig diszünnepélyt rendez. (Belépődíj nincs.) Az avatást dr. Hirschler József prelátus- plébános végzi, az esti diszünnepély keretében pedig dr. Floznik György pápai kamarás és püspöki írodaigazgató, a gyulafehérvári központi legényegylet elnöke fog előadást tartani. Minden érdeklődőt meghiv a Kör elnöksége. Az Árvaleánynevelo Ottnon évi rendes1 közgyűlését f. hó 30-án délután y25 órakor tartja a ref. gimnázium dísztermében. Turistakirándulás. Az Erdélyi Kárpát Egyesület kerékpáros osztálya junius 1-én, vasárnap kirándulást rendez Tordára. Gyülekezés a Mátyás-ház előtt. Indulás vasárnap reggel fél 6 órakor. Útirány: Felek, Bányabükk, Hármas, Torda. Megtekintés 'tárgyai lesznek Torda város nevezetességei. Vezetők: Hideg Márton és Péter János. Egyesületi jelvény feltüzése tagok részére kötelező. Vendégeket szívesen lát az egyesület. Rendkívüli érdeklődés előzi meg a Székely Társaság szombati műsoros majálisát. Kolozsvár társadalmi eseménye lesz a Székely Társaság nagyarányú szombatesti műsoros majálisa, amelyet az újonnan átalakított Monostori úti Zayzon-kerthelyi- segben^ tartanak meg esti fél kilencórai kezdettel. Az estélyt bevezető műsor a következő; Magyar dalokat^ játszik: az egyetemi hallgatók zenekara. Nyíró József, a kiváló erdélyi iró novellát olvas fel. Rád László, a marosvásárhelyi úri társadalom kedvence nótákat énekel saját hegedűin sere te mellett. Demeter Balázs monológot ad elő. Csűrös Márta és Simon Gabi népies táncokat mutatnak be. Tamási Áron „Kárhozottak“ cimii jelenetét előadják: Lévay Etuska, Berki József és Incze Béla. A Székely Társaság dalárdájának éneke Után pedig Fekete Ferenc és Szöcs Pál csürdöngölőt táncolnak. A műsort reggelig tartó tanc követi. A rendezőség gondoskodott, hogy a, mulatság minden tekintetben feledhetetlen’ emlékű legyen a közönségre nézve. A maiális iránt máris rendkívüli érdeklődés mutatkozik Kolozsvár társadalmában. Áldozócsütörtökön, 29-én délután a Mariánum dísztermében ^ tartják meg a növendékek zenevizs^á- ját A vizsgálatra érdeklődőket szívesen lát az I~az- gatoság. ö Árváít szombatja. Az Erdélyi Zsidó Árvagondozc kolozsvári vezetősége a kolnaputáni szombatot választotta ki arra, hogy ezt a napot az árvák szombatjává avassa. Minden zsidó templom és imaház pad- jan és_ falain ott van az Árvagondozó figyelmeztető íetmvasa, hogy „a mai szombaton minden adomány a legyengült és beteges árva gyermekek nyári üdülé- sét segíti elő“. Minél több adomány folyik be, annál több árva gyerek kerül a nyaralótelepre legyengült szervezetük megerősítése végett. FIGYELEM MEGÉRKEZETT A DREHER HAGGENMACHER © Koronakor ALA PU.SEN likow rálött Stalinra a szovjet véare- lisítá bizottsági ülésen Rykow©! beb í icBzés hc ysít az elmegyó^yíntézeibe fcsgják elhelyezni (Párizs, május 28.) A Journal des Dcbats fen- tarfással közli azt a Rigán át állítólag moszkvai beavatott forrásból származó hirt, mely szerint a szovjet politikai végrebajtóbizottságának ülésén incidens történt Rykow és Sztálin között. Rykow javaslatot terjesztett elő az ülésen, amelyben a parasztság helyzetének megjavítását sürgette. Sztálin ellene volt a javaslat napirendre tűzésének s hevesen érvelt Rykowval szemben. Rykow erre. oki közismert alkoholista s az illésen is félig alkoholmámorban vett részt, revolvert rántott és politikai ellenfele felé lőtt. A lövés nem talált. A G. P. U.-nak az ülésen jelen volt emberei azonnal Rykowra vetették magukat és sikerült gyorsan lefegyverezniök. A bizottsági tagok mindannyian Rykow bebörtönzése mellett foglaltak álltak s csak Kalinin közbenjárásának köszönhető, hogy a Kaukázusba internálás mellett döntöttek, ahol Rykowot elmegyógyintézetbe helyezik el, hogy azt állíthassák a külföldön, hogy az ön- és uzveszélyes őrült elmezavarában veszélyeztette -ztalin testi épségét. Naponta friss csapolás a „FLORIDA“ kertben Tömegesen büntették meg a dévai kisiparosokat az előbb eltörölt* aztán visszaállított forgalmi adó miatt (Déva, május 28.) Három évvel ezelőtt a kisiparosok egyszázalékos forgalmi adóját hivatalból törölték. Ez az adónem, amint, most utólag kiderült, az 1929 évben ismét életbe lépett, erről azonban egy dévai iparosnak sem volt tudomása. A dévai pénzügyigazgató a dévai kisiparosok egész itömegét büntette meg azért, mert az 1929 évi egyszázalékos adót nem fizették be. Ez a büntetés 100 lejtől 500 lejig terjedt s a dévai kisiparosok amugyis nehéz helyzetében valóságos villám- csapásként hatott. Szombaton több kisiparost idéztek be ebben az ügyben a dévai pénzügyigazgatóságlioz. Egy Leiner Sámuel nevezetű dévai cipésziparos, amikor a bizottság elnöke, a pénzügyigazgató tudomására adta, hogy az 1929 évről 300 lej forgalmi adót kell fizetnie és 195 lej büntetést, kijelentette, hogy nem tud fizetni, amire az igazgató azt mondta, hogy felebbezhet.' Erre Leiner ismét azt mondta, hogy nem felebbez, de nem is fizeti meg, mert nincs miből. Erre az igazgató kiutasította, mire Leiner elkeseredésében azt mondta, hogy „ha az emberen egy jobb kabátot látnak, már azt is le akarják huzni” s ezzel eltávozott. Amint kiment a „plăteşte dracu” szavakat ejtette ki a száján s amikor a folyosón várakozó többi iparosok, mint Rosenberg asztalos, Tavaszy asztalos és Metz lakatos a felháborodás oka felől megkérdezték, azt a kijelentést tette, hogy „a kabátomat is lehúznák.” Eddig még semmi baj sem lett volna, de mivel a igazgató azt hitte, hogy a folyosón Leiner szitkozódott, a szolgával visszahivatta. A kint hallgatók — akik ekkor már figyelemmel kisérték az eseményeket — a szobából erős hangokat hallottak mindkét részről, majd megdöbbenve látták, hogy Leinert az adóhivatalnál szolgálatot teljesítő katonával kisértették le az épület egyik földszinti szobájába, és negyedóra múlva a katona felkiserte egy emeleti terembe, ahol jegyzőkönyvet vettek fel s abban azt állították, hogy Leiner a folyosón a bizottságot; sértő szavakkal illette. Ezt' Leiner nem ismerte el s a jegyzőkönyv aláírását is megtagadta. Az eset városszerte feltűnést keltett.
