Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)

1930-05-30 / 120. szám

3 Ml 1BVV,. ISO. WAV wrj«i iiiwmiwiíi'iii imiiiaiw»n>j>iw Ellenőrizhetetlen hírek szerint Maniu Mihalachenak akarja átadni helyét A kisebbségi rokkantak alárendelt helyzetéről és Csikmegye nyomo­ráról beszélt László képviselő (Bak»reut, májas 28.) A kormánypárt nemzeti és parasztepárti frakciói között ugylátszik, komoly ellen­tétek Tannak. A sajtó általános értesülése az, hogy a kormánypárt erdélyi tagjai a legerélyesebben kívánják Popovicinak és D. R. Joaoiitescunak a kormányba va­ló visszatérését, viszont a parasztpártiak ezt élesen ellenzik, sőt állítólag kijelentették volna, hogy ha megtörténne, ngy fölmondják a fúziót. A Curentul szerdai száma azt a szenzációs hirt hozza, hogy Maniu megelégelve a folytonos torzsalkodást, Mihalacbe ja­vára le akar mondani. A hirt nagy rezerváltsággal kel! fogadnunk, tény az azonban, hogy a kormánypárt bel­ső helyzete igen bonyolult és a kivezető ut nem' igen látható. Állítólag az erdélyiek állásponját Vaida bel­ügyminiszter is teljes mértékben támogatja. Manin szerint a romániai antisse- mitizmns izolált jelenség A bukaresti sajtó közli Mania miniszterelnöknek egy, a Snd Est távirati iroda munkatársa előtt tett nyilatkozatát a romániai antiszemita kilengésekről. Hangoztatta a miniszterelnök, hogy a külföldön közölt pogrombirck fantáziák. A történt egyes kilengések, csak izolált jelenségek. A kormány erélyesen letör min­den antiszemita akciót. Utalt arra, hogy egy előző Averescu parlamentben tiz antiszemita képviselő volt, most pedig csak Cuza van a képviselők között s ő is liberális támogatással jött be. A zsidóknak Romániá­ban semmi hátrányuk sincs, vallásuk, vagy gazdasági elhelyezkedésük miatt. Fildermann, az ókirályságbcli zsidó szövetség el­nöke egyébként szerdán kihallgatáson jelent meg a ré genetanácsnál. A kihallgatás során Miron régenspat- riarcha kijelentette, hogy ő a legteljesebb mértékben elitéli az incidenseket. A volt francia követ bukaresti látogatása Szerdán délben fél 12-kor érkezett meg Bukarest­be Saint Aulaire, Franciaország volt bukaresti követe, akit az állomáson Mironeseu. Lugosianu, Pop Cieiö. Braitu, továbbá Cuaux francia követ fogadtak. Megje­lent Bratianu VLniila Mosoiu tábornok kíséretében. A vendéget Mironeseu üdvözölte. A pályaudvar fogadó szalonjában a vendég hosszabb ideig beszélgetett a fo­gadására összegyültekkel s közben érdekes párbeszéd volt Braitianu Vintila és Popovici volt pénzügyminisz­ter között. , —- Popovici ur, — mondotta Bratianu — jobban szerettük volna, ha ön marad « pénzügyminiszter. Popovici mosolyogva válaszolt : Vigyázzon Bratia- uu ur, ne hallja senki, mert még kompromittál engem. A kamarában napirend előtt Oniu dr, képviselő tette szóvá azt az ügyet, hogy a Nemzeti Bank a vidé­ken nehézségeket gördít az arany beváltása elé. Madgearu pénzügyminiszter Ígéri, hogy interveniál­ni fog a Nemzeti Baknál az arany sima beváltása' ér­dekében. Egyébként az uj bányatörvény végrehajtási utasítása már elkészült és ezt a kérdést is szabályozni fogja. Pop Cicio kamarai elnök a maga részéről is kéri az ügy sürgős rendezését', mivel a móqok gazdasági helyzetére annak nagy jelentősége van. A mócok pedig eddig ígéreteknél alig kaptak többet. László Dezső magyarpárti képviselő két interpel­lációt' is terjesztett elő. Az egyikben arra kérte a pénz­ügyminisztert, hogy az állatexport megállása miatt | nyomorbajutott csikvármegyei lakosságnál az adóbe­hajtást az összes mezőgazdák és iparosokra nézve őszig függesszék fel. Másik interpellációját az erdélyi hadirokkantak ügyében a hadügyminiszterhez intézte László képviselő. — A badirokkantak ügye — mondta, — az ország­ban nincsen egységesen rendezve. A hadirokkantat kö­zött különbséget tesznek, aszerint, hogy román, vagy kisebbségi, illetve, hogy mint a román hadseregben lett rokkant, vágj1, pedig nem. Annyira megy ez a különb­ség, hogy a kisebbségi rokkantak egytizedét kapják annak az összegnek, amelyet a román hadseregbe tar­tozók kapnak. A rokkantság megállapításánál, illetve a' felülvizsgálásnál is a kisebbségi rokkantak mindig ér­zik azt, hogy nem a román hadseregben jutottak ebbe a helyzetbe. Teljesen vak hadirokkantak járandósága havi negyven lej és ennek fizetését is évek óta be­szüntették. A hadirokkantuk közötti megkülönbözte­tést fenntartani nem lehet ,s. rajtuk egyformán kell segíteni. Az 1920-ban hozott törvény a regáti rokkan­takról szól és ezt 1929-ben a besszarábiai területe rok- kantjaira is kiterjesztették, mig az erdélyi rokkantak ügye máig sincs egységesen rendezve. Addig is, amíg a Iörvény rendezi az ügyet, kő:i, hogy az ország összes rokkantjai egyforma kulcs szerint megállapított nyug­dijat kapjanak. Ezután E,aducanu miniszter válaszol Rotar Ilada- eeanu szocialista képviselő egy régebbi interpelláció­jára. Bejelentette, hogy a mnnkásbiztositás egységesí­téséről szóló törvény tsljesen készen van. Azt ia< mi­nisztertanács is elfogadta, a törvényelőkészítő bizott­ság véleményezte s közelebbről a parlamenti elé kerül. Munkában van az újságírók nyugdijáról szóló tör­vény is. Napirenden a szesztörvény szerepelt * Hét esztendő óta élnek állati sorban egy Téglás uccai nyomortanyán a vak nagyanya, az őrült leány és a gyengeelméjű unoka A hatósági bizottságra baltával támadt az elmebeteg koldusasszony Megrázó kép a külváros borzalmas titkaiból (Kolozsvár, május 28.) Zentai Oszkár, a ül. ke­rülete iskolaköteles gyerekeit felülvizsgáló bizottság tagja, Nana Aurél iskolaigazgatóval a napokban a Téglás ucca végén levő uj telepen irta össze az isko­lába beíratandó gyermekeket, mikor a Fridmann— Pinkász telepen lakó emberek figyelmeztették őket egy titokzatos tanyára, ahol egy hatévesnek látszó gyermek él anyjával és nagyanyjával. Az ott lakó emberek közül senki sem tudott bővebb felvilágosítás­sal szolgálni a gyermekről és az öregasszonyról, akiket közel hat éve nem Iáittak kijönni a kunyhóból, csak onnan tudják, hogy élnek, hogy mikor valamelyik a tanya deszkaajtójának a közelébe megy. hangos kiál­tozások és durva szitkok, éles kutyaugatások fogadták őket. A titokzatos lakók közül mindössze egy negyven év körüli, rendetlenül öltözött asszonyt látnak néha éjfél után kimenni az ajtón, akit mint koldusasszonyt is­mertek. De körülbelül két hónapja őt sem látták. Zentai Oszkár jelentést tett a titokzatos esetről a ül. kerületi rendőrségen, ahol Nemes rendőrkapitány vett# fel a jegyzőkönyvet. Zentai szerdán délután fél hatkor dr. O Stătea rendőrségi orvos cs dr. Leitner zsidókórházi gyermekorvos kíséretében kiszállt a Fridmson—Pinkász telepre. A hatalmas udvar rendet­lenül és piszkosan, itt-ott egy-egy házzal prototípusa a nyomortanyáknak. Az udvar nagy libalcgelő, középen gémes kút és vályú. Apró deszkával fedett vályoghá­zaiban cigányok laknak, akik sintérséggel, dögeltaka- ritással és más, alacsonyabbrendü munkával foglal­koznak. Eltorlaszolják az ajtót Az udvar egyik eldugott sarkában alacsony, félig földboásott házra mutattak, mely előtt magasra nőtt a fii, nyitott padlásáról bádogdarabok, rongyok és inás szemétdombról szedett holmi meredt elő. Amig a rendőrségi fényképész lefényképezi a házat, a bentla­kók cltorlaszolták az ajtót, a bentlévő kutya vonit, egy rekedt, öreg hang állandóan jajgat, román és német nyelven szitkozódik. Fényképezés után az udvaron le­vő cigányok megbízást kapnak az ajtó betörésére. Mi­közben folyik a munka, az ajtó repedéséin át piszkos levet és bádoghulladékokat dobálna ki, a rekedt jaj gat ás és a sirás fokozódik, egy asszony ugrik a félig betört ajtó elé és kesében magasxatartott baltával, az indulattól elváltoztatott, állatias arccal rohan az em­berekre, A rendőr kicsavarja a kezéből a baltát, az ajtót teljesen megnyitják és az elzárt odúba behatol a világosság. Rettenetes kép tárai a kintlé''Ők elé. Egy semmiféle állati lakhelyhez nem hasonlítható, sö­tét és piszkos odú világosodik meg egyre jobban, mely­ben elképzelhetetlen penészes holmik és sár van. Az ajtó előtt mély tócsa, a piszoktól szinte lilára vált bű­zös vízzel telve, a tócsa előtt sárral tapasztott kő­emelkedés, melyen belül emberi alakok mozognak. A gyepmester, aki egész életén keresztül undorító dol­gokkal foglalkozik, visszariad az ajtóból. A vak, az írült és a hülye Többszöri biztatás ntán két sintérlegénnyel be­mennek a házba, kihoznak egy félig meztelen, ötéves­nek látszó gyermeket, aki ártikulátlan hangon kiabál, majd nyöszörög, végül leül a fűbe és vékony, vinnyo­gó hangon sírni kezd. A másik gyepmester egy nyolc­van év körüli, a 'lehetetlenségig sovánnyá aszott vén­asszonyt hurcol ki as napvilágra. Zsákokból üsszeöltött ruházata csak részben fedi sebekkel elborított, sovány testrészeit, szikár, karószerii karjait ügyetlenül forgat­ja maga körül, zöldeskék szemeivel, ostobán és kétség- beesetten néz a világba. Vak. A negyven év körüli asszony látszik a legnormálisabbnak. Indulatosan kia­bál, majd sir, kétségbeesetten kuporodik le a másik: kettő mellé. Mindhárman összefogózkodnak és félén­ken néznek körül. Az átkozódások, szitkozód ások ég sirások leesillapultával kérdéseket intézünk hozzájuk. Kiderül, hogy az öregasszony teljesen háborodott, a fiatalasszony sem épelméjű, az ötévesnek látszó győr­inek pedig tizenkétáves és krétán. A rendőrkapitány rendelkezik, hogy a házban lé­vő holmikat hordják ki az udvarra. Rozsdás, bádog­edények, el rothadt szalmazsákok, penészes paplanok és párnák, szemétdombon összeszedett orvosságos üve­gek és rongyok kerülnek a napvilágra, óriási és kibír­hatatlan bűzt árasztva mindenfelé. Egy félig elrothadt ládából előkerülnek aztán molyette, soha nem használt tiszta abroszok, asztalkendők és tányértörlők, majd apró batyukba kötve rengeteg aprópénz. Egy nagyobb batyuban levágott női hajat, kendőbe csavart Írásokat, elázott zsidó imakönyvet és egy kis 'ékszerdobozt talál­nak. Az írásokból kiderül, hogy a fiatalasszonyt özvegy, Rótth Lajosnénak hivják, 1921-ben került Kolozsvár­ra'. Az elcsenevészcdett gyermek a fia, a háborodott elméjű öregasszony az édesanyja. Kérdésünkre, hogy mióta laknak itt, nem tudnak értelmes feleletet adni. Az öregasszony összefüggéstelenül beszól. — A magyar világban volt a törvény, de me>3$ megerősödött . . . Az egyik rendőr pénzt akar adni a kisfiúnak, mi­kor ezt meglátja az anyja, sírva rohan oda és panasz­kodik, hogy babonával akarják megrontani a gyerme­két. A felvetett kérdésre, hogy szoktak-e imádkozni az Istenhez, indulatosan felel az öregasszony: Hét esztendő a miazma-tclcpen — Talán az ördöghöz imádkozzunk. Az isten az, aki ® sötétségben is lát minket és vigyáz mireánk. Az első izgalom lecsillapulta után a fiatalabb asz- szony elmondja, hogy sem Írni, sem olvasni nem tud­nak, ő negyvenéves, az anyja 73, zsidó vallásnak, Nagybányán lakik egy Rosenfcld nevű bátyja, aki pénzt is szokott küldeni néha. Egy Spiclmann nevű sógora a Györgyfalvi utón lakik és eliez a lakásból, melynek évekkel ezelőtt rendesebb külsejű volt, az anyja testvére révén jutott, akit Pinkásznak -hivnak éa a telep mostani bérlője. Leitner és Ostatcia orvosok el­határozták, hogy a szerencsétleneket a járványkórház­ba szállítják, további gondozást pedig majd a zsidó- kórház fogja átvenni. Az udvaron összehordott fer­tőző betegségek baktériumitelepót, amennyiben a holmi nedvessége engedi, elégetik és megindítják az eljárást a telep tulajdonosa és gondozója ellen, akik hét éven keresztül tudomást sem szerezitek erről az állati sós­ban levő családról. < anyán divat legszebb anyagai megérkeztek Grün waíd és Steiner nos divaíküSönlGgességcík áru­háza CSuf, Plata unirii 12.

Next

/
Thumbnails
Contents