Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-30 / 120. szám
Képviselőim BUDAí V. kér. TAXA FOST ALA. PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 24256—927, C!/ier/- Ko to Mi vár, 1930. méfws 30. Péntek ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. > ■' 12 oldalas szám ára 5 lei ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94, XÎ1L évfolyam 120-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. ______ Kudarccal és katasztrófával végződött a morenii szondátüz oltási kísérlete Öt halott, harminc sebesült — Tovább lángol a morenii örök-fáklya (Bukarest, május 28.) Már több, mint egy éve ontja lángjait a 160-as számú szonda Morémban. Az első robbanás a mult év májusának elején következett be. Azóta már egy csomó sikertelen oltási kísérletet folytattak le, melyek eddig tizenhárom emberéletet követeltek áldozatul. Ma az oltási munkálatok uj rohamában ismét katasztrófa történt. Az előzetes jelentések szerint, ma kellett volna végleg lezárni a morenii szonda tüzet, ahelyett azonban a földalatti pokol lángjai uj utat törtek maguknak, kicsaptak az alaguton, három mérnök megsebesült, többen meghaltak, 39 munkás szerzett égési sebeket és egy ötven méter távolságra levő autót is elkaptak sofforjeivel. Eddigi megállapítás szerint a halottak száma ötre emelkedett. Az oly katasztrófában végződött oltási, kísérlet a harmadik földalatti próbálkozás volt. Eddig háromszor ástak alagutat. Az első két alagút már a fúrási munkálatok közben felrobbant és először hét, másodszor hat munkás esett az exploziók áldozatául, A mostani alagút 194 méter hossza volt és 70 méter mélységben fúrták. A robbanás az alagút középtáján következett be s így valószínű, hogy a Lazar-féle oltógép, mely a szondacsöveket átvágta, sértetlen maradt. Természetesen ez nem jelent semmi reményt sem, egyrészt azért, mert a robbanás ereje a gépházat elsodorta, másrészt azért, mert a lángok az acélszörnyet, vagy annak egyes részeit hamarosan meg fogják olvasztani. Az oltás eiestí ff- fi « VI? ivefeo katasztrófa Az első jelentések a katasztrófa lefolyásáról « következó'kben számolnak be: Az oltási, kísérlet egv hetven méter mélységben ásott 194 méter bosszú a Inputban játszódott le. A kísérlet lényege a következő volt: A kibetonirozott alaguton keresztül hatalmas gépkolosszust vittek be a szonda hármas; acélcsövein A gépkolosszusnak egy hatvan cm. átmérőjű körfu- rója volt. Az elképzelt oltási terv szerint a négy acélvágóval ellátott körfiuónak át kellett metszenie a szondacsöveket, a gépezet a csövek nyilasát automatikusan elzárta volna, miáltal — a gaz nem találván több utat — az egy éve lángoló szondátüz elaludt volna. Megkezdődnek a munkálatok A munkálatok Janen, bányászati vezérfelügyelő, Ríesdörfer bányakapitány és több kiküldött szakértő jelenlétében pénteken este 8 órakor kezdődtek meg. A készülék a munkálatok elején kitünően működött s úgy látszott, hogy a siker néhány óra kérdése csupán. Csak a szombatról vasárnapra virradó éjszaka zavarta meg kisebb incidens a munkálatokat. Ugyanis a fogaskerék néhány foga elpattant. A hibát azonban néhányórai munkával reperálták és a munka tovább folyt. Az előzetes számítások szerint katasztrófa, vagy legalább is explozió semmiképpen sem következhetett be, mert az alagút betonirozása kifogástalan volt és semminemű gáznak sem engedett utat. A fúrást ennek ellenére a legnagyobb óvatossággal folytatták s ámbár a körfuró kenyérként vágta az acélcsöveket, óránként mégsem haladtak cgy-két centiméternél többet előre. Eloltják a szondát Az oltási kísérletek keddről szerdára virradó éjjel érkeztek döntő stádiumba. Kedden délután a fúrógép átvágta az első és a második csövet, az esti órákban pedig megkezdődött az utolsó cső fúrása, A négy aeélvágó óránként hat miliméterrel haladott csak előre. A robbanásig feszült izgalomban közvetlen éjfél után befejeződött végre a munka. A gépezet átvágta a harmadik csövet is, az acélkarok betapasztották a szonda nyílását s pár pillanat múlva éjszakai sötétség borult Morenire, melyet már több, mint egy éve fürösztött kísérteties fényében a lángoló petróleumforrás szinjátéka. A próbálkozás sikerült. A 160-as szonda kialudt. Az öröm azonban korai volt. Legalább is ezt mutatják különböző oldalakról beérkező jelentéseink, melyek időpontokban, az áldozatok számában és egyéb apró részletkérdésekben egymásnak ellentmondanak ugyan, de viszont egyeznek a lényegien, abban, hogy az oltási kísérlet drámai arányú katasztrófába fulladt. Alig telt el néhány perc a 160 as szonda eloltása után, a közvetlen közelben levő 82-es számú petróleumforrás mélyéből pokoli dübörgés hangzott fel, majd pár pillanatra rá kísérteties fénnyel újból égnek csaptak a lángok. A gáz, amelyet Lázár Vasilie mérnök és Zsigmond János kolozsvári mechanikus készüléke oly mesterien parancsolt vissza a föld gyomrába, utat keresett magának és a 82-es forrás szondáján keresztül tódult ki és explodált. Ez volt a katasztrófa első felvonása, mely az oltási kísérlet sikertelenségét jelentette. A tulajdonképpeni dráma a hajnali órákban következett' be. Három óra körül a föld mélyéből gyors egymásutánban robbanásszerű dörrenések hallatszottak, melyek pillanatok alatt dinamikus erővel fokozódva mennydörgésszerű dörgésbe mentek át. Ezek a kísérteties földalatti exploziók háromtól ötig tartottak. Öt órakor földrengésszerű lökések következtek be, melyek erejüket óriási körzetben éreztették. Ugyanekkor a gáz ellenállhatatlan erővel szétvetette a 70 méter mélyben lévő alagút betonboltozatát, utat tört magának és pokoli erővel, ncgyven-ötven méteres lángoszlopokkal tódult a szabadba. A Sángoszlop elkap egy autót A robbanás körülményeiről szóló jelentések meglehetősen ellentmondanak egymásnak. A nagy íejvesztettségben senki sem tud bizonyosat, egyik újság négy, másik csak egy halottról számol be, egyik jelentés szerint a természet megláneolhatat- lan erői, más jelentés szerint egyszerűen egy kipattanó szikra okozta a katasztrófát, A katasztrófa, nagyságára azonban mi sem jellemzőbb, mint hogy az alagút torkából előrobbanó lángoszlop elkapott egy autót, amely ötven méteres távolságban volt a tragédia színhelyétől és azt porrá égette. Meg nem erősített hirek szerint az autón két sofiőr beszélgetett egymással. A soffőröket a lángok szénné égették. öt halott Az eddigi megállapítások szerint a munkálatokat vezető egyik mérnök és négy munkás meghalt, több, mint harminc ember pedig súlyosan megsebesüli. A petróleum detonáeiószerü kitörése mennydörgéshez hasonló robaj közepette történt. Azok a hirek, amelyek negyven munkás haláláról szólnak, nem bizonyultak valónak. Harminc munkás azonban olyan súlyosan megsebesült, hogy minden valószínűség szerint a halottak száma még nagyobb lesz. Az alagút szájánál a robbanás idejében mintegy ötven munkás dolgozott. A petróleum és a gá- zak meggyulladtak és az alagút száján nagy lángnyelv csapott ki, amely mintegy ötven méteres körzetben éreztette a maga hatását. A munkásokon kivid súlyos égési sebeket szenvedtek Kiesdörfer mérnök. az ipari és kereskedelemügyi minisztérium kiküldöttje, TJdorovici mérnök, a Romana Americana társulat főmérnöke, Busila mérnök, az Astra' Romana mérnöke. A robbanás után azonnal a helyszínére érkezett Furudescu, a morenii bányaterület inspektora és a petróleumtársaságok vezető emberei. A sebesülteket kórházba szállították. Az explozió egy másik, körülbelül 100 méterre levő szondát is lángba borított, ezt azonban csakhamar sikerült eloltani. A hatóságok képviselői is megjelentek a helyszínen, megtették az intézkedéseket a tűz továbbterjedésének a megakadályozására. A rend fenntartására Ploesti- böl erendőrséget vezényeltek ki. Eltekintve azonban attól, hogy hány áldozatot követelt a katasztrófa, a sikertelen oltás gazdasági jelentősége szinte beláthatatlan. Hogy mit jelent az explozió az egész morenii petróleumbányászatra, az szinte kiszámíthatatlan. Mi jellemzésül csak a legutolsó jelentések egy mondatát iktatjuk ide: a szondák változatlan hevességgel tombolnak. Aki előre megjósolta a katasztrófát A katasztrófával kapcsolatosan különös érdeklődésre tarthat számot a Dicsőszentmártonban élő Dusinszky Nándor vegyésznek a jóslata, aki minden egyes esetben előre megmondotta, hogy mi fog történni a szondával az egyes oltási próbálkozásokkal kapcsolatosan. Dusinszky előre megmondta, hogy az alagutak fel fognak robbanni és a jóslata be is vált. Jóslata, amelyről a Keleti Újság május 9-iki száma emlékezett meg, a tegnapi borzalmas katasztrófát jelentette be. Dusinszky vegyész a következőket jelentette ki a Keleti Újság tudósítójának: — Tudomásomra jutott, hogy Lázár mérnök egy újabb találmányával a szondát, el akarják vágni. Levelet, küldöttem az ipari és kereskedelemügyi miniszterhez, a Romana Americana társaság vezérigazgatójának, Riesdörfer miniszteri igazgatónak és a morenii szondák igazgatójának, Bérűidéi urnák. Ezekben a levelekben figyelmeztettem őket, hogy lm megengedik Lázár mérnök újabb kísérletét világraszóló újabb borzalmas katasztrófa fog történni. Dusinszky próbálkozásait bizalmatlanul fogadták és értesüléseink szerint asMllető uraktól választ nem kapott leveleire, de sajnos, a tegnapi katasztrófa annál részletesebben válaszolt.
