Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)

1930-05-29 / 119. szám

í,

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 24256—927.

Cluj-Kolozsvár, 1930. május 29. Csütörtök

ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON:

1 évre 58 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre

15 pengő.

Egyes szám ára 20 fillér.

ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa, Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94.

XIII. évfolyam 119-sk szám

ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN:

1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 800 lej egy hóra 100 lej.

12 oldalas szám ára 5 lej,

Sseíis Viator isisét tétemre hív

Még emlékezetében van az olvasónak, amikor mult évben Scotus Yiator Kolozsváron járt és éppen a mi lapunk hasábjain figyelmeztette a román közvéleményt engedékenyebb és humánusabb kisebbségi politika kodifikálására. Scotus Yiator most ismét üzen.

A szikár Watson professzor megnyilatkozásaira tulajdonképpen román helyről fokozottabb mértékben kell felfülelni, mint ma- •gyar részről, hiszen az ő írásait tekintették két. évtizeden keresztül a kisantant államai, mint a politikai bölcsesség kútfőjét és jogforrását és ez az attitude úgy további írásaival, mint Íratlan szavaival szemben, — amennyiben a hűség és a tisztelet nem üres szólamok csupán, — reájuk ezentúl is kötelező. Nos, Scotus Viator Madame Bakker Yan der Bosseenak, a népszövetségi ligák uniója elnöknőjének romániai jelentésével kapcsolatosan cikket irt a Patria főszerkesztőjének és egyenesen a román nemzeti párt, az uralmon levő kormány felé adresszálva intéz megszívlelendő szavakat.

E levél antiaktáihoz tartozik, hogy Bakker van der Bosse Romániában járt, tanul mányozta a kisebbségi helyzetet és útjainak eredményéről küldetéséhez mérten objektív jelentést adott le. Bakker asszonyt hevesen támadták és a támadásba természetesen belefoglalták a romániai kisebbségek vezetőit is, akikről nacionalista körökben azt állították, hogy „tendenciózusan“ informálták a liga illusztris kiküldöttjét.

Ugylátszik, Bakker asszony nyilatkozata külföldön is felvert ugyanakkora port, mint Romániában és ha a jelek nem csalnak, Bakker asszonyt külföldön tartják olyan objektivnek és megbízhatónak, hogy még akkor is védelembe vegyék, ha e védelemvétel a szomorú romániai kisebbségi helyzetnek az igazolását és a román sovén körök dezavuálását vonja maga után. De lássuk, mit ir Scotus Viator Bakker asszony jelentéséről.

kormány demokratikus és produktiv jellegét, valamint azt is, hogy a kormány a kisebbségi kérdést maguknak a kisebbségeknek a meghallgatásával akarja nagylelkűen és szabadszellemben megoldani.

— Igaz ugyan, hogy Bakker asszony bírálatot is mond a romániai kisebbségek háború utáni helyzetéről, de őszintén megvallom, nem találok olyan álli'tást, amely ellen komolyabb kifogást lehetne emelni. Igaza van, amikor azt mondja, hogy a magyar kisebbség helyzete nehezebb, mint a németé. Az is igaz, hogy a szászok gazdasági szempontból többet szenvedtek, mint a svábok. Az agrárreformra vonatkozólag Bakker asszony megállapítja annak szociális szükségességét a bolsevista veszéllyel szemben. Akik ebből a szempontból az agrárreformot üdvösnek látták, azok sem tagadhatják — (ez Scotus Viator véleménye) —, hogy az agrárreform nemcsak a magyar birtokosokat tette tönkre, hanem az egyházakon keresztül az egész magyar értelmiségü osztályt és néha a nemzeti bosszú látszatát keltette.

E kiszakított részletből kitűnik, hogy Scotus Viator, amikor Bakker asszony jelentését minden tekintetben aláírja, nem mond le a reményről, hogy Románia jelenlegi kormánya a béke érdekében siettetni fogja a kisebbségi kérdés megoldását. Hangsúlyozza, hogy a külföld bizalmát növelni fogja, ha a Maniu-kormány megoldja a kisebbségi problémát.

Tény, — említi Watson professzor levelének egy helyén — hogy Európában nem kevesebb, mint 35 millió ember él kisebbségi sorsban, akiket másod- rangú állampolgároknak lehet minősíteni. Sokan vannak, akiknek a béke, tizenegyedik évében sincsen rendezve állampolgárságuk és hogy egyes szerződések, amelyeknek az a hivatása, hogy nyelvi jogaikat biztosítsák, holt betűk maradtak. Azt is tudja, hogy egyes országokban a kisebbségekkel szemben az asszimilálás türelmetlenül folyik és olyan kinövései vannak, amelyek még a háború előtti orosz, porosz és magyar kormányzási módszereket is elhalványítják.

Nyílt beszéd. Köntörfalazás nélküli elismerésé a jelenlegi európai kisebbségek helyzete tarthatatlanságának tetemrehivása az utolsó tíz esztendő politikai bűneinek és erkölcsös mementó azok számára, akiknek oly rövid az emlékezetük.

Fegyelmi ürügye alatt helyezlek ál három vízaknai

tisztviselői a Kegátha

(Bukarest, május 27.) Gyárfás Elemér dr. szenátort kedden délelőtt három vízaknai adóhivatali tisztviselő kereste fel bukaresti szállodai lakásán. Az elkeseredett tisztviselők elmondották, hogy nehány nappal ezelőtt, végzést kézbesítettek nekik, amely arról értesíti őket, hogy bizonyos szolgálati visszaélésekért a Regátba helyezték át őket. Az érdekes azonban az, hogy az áthelyezésben cmlitett visszaélések ügyében semmiféle fegyelmi vizsgálat nem volt ellenük. Gyárfás Elemér dr. azonnal a pénzügyi igazgatóságra sietett és kérte az ügy aktáit. Az aktákat azonban nem találták és csak sok

huza-vona ufan, amikor a szenátor kijelentette, hogy kénytelen a pénzügyminiszterhez fordulni, kerültek elő, hogy azután azokból világosan megállapítható legyen, hogy az illető tisztviselőkkel szemben valóban nem folyt le semmiféle fegyelmi eljárás. Gyárfás Elemér dr. Teianu pénzügyi államtitkárhoz fordult az ügyben, kijelentette, hogy nem akar bűnösöket védni, de viszont nem tartja megengedhetőnek a tisztviselők fegyelmi eljárás nélküli áthelyezését. Az államtitkár megígérte az ügy megvizsgálását és addig az áthelyezések foganatosítását felfüggesztette.

Abrudbányai Ede szerint az uj szesztörvény a regát protekciónálizálása és újabb lépés Erdély teljes tönkretételére

— Meg kell emlékeznem ez alkalommal arról a jelentésről is, amely a népszövetségi liga brüsz- szeli konferenciáján hangzott el Bakker van Bosse asszony részéről. Ezzel kapcsolatban Stoica Vasile felháborodással tiltakozott és én a kezdetén hajlandóságot is mutattam arra, hogy azt higyjem: Bakker asszonyt tévedésbe hajszolták és erős kijelentései alkalmasak voltak a román közvélemény felzuditá- eára. Mintán azonban

alaposabban kontrolláltam Bakker asszony jelentését, megállapítottam hogy ez a vélemény téves. ,A jelentés tulajdonképpen összehasonlításból áll.

Bakker asszony összehasonlítja az olaszországi, jugoszláviai és romániai kisebbségek helyzetét és véleménye Romániára nézve a legkedvezőbb. Nem tesz egyebet, mint megállapítja az igazat, hogy Olaszország az egyetlen állam Európában, amely hajthatatlan eszközökkel törekszik kisebbségi népeinek az elnemzetietleniltésére. A magyar sajtó a romániai kisebbségekről szóló megállapításokból azt a következtetést vonta, hogy Pop Ghita megbízása csődöt mondott és nem nyújt a pozitiv eredményre reménységet. De ilyen mondatot a jelentésben nem lehet feltalálni. Ellenkezőleg Bakker asszony nyíltan beismeri, hogy a Maniu-kormány több kedvezményt adott a kisebbségeknek és kihangsúlyozza a

(Bukarest, május 27.) A kamarában délután négy órakor diszülés volt Loueheur tiszteletére Pop Cieio elnök román és francia nyelven üdvözölte a vendéget, kiemelte azokat a nagy szolgálatokat, melyeket Loueheur hazájának és az európai békének tett a keleti jóvátétel utján.

Mironescu külügyminiszter szintén elismeréssel emlékezik meg Loueheur munkájáról, mellyel a béke ügyét szolgálta és biztosította hálájáról. Kifejtette, hogy

Románia teljes mértékben hive Briand elgondolásának, amelyet memorandumában kifejtett.

Lupu üdvözli ezután a francia vendéget pártja nevében. Cuza lép utána a szószékre. Loueheur a mellette ülő Maniuhoz fordul és Cuza felől kérdezősködik. Maniu mosolyogva adja meg a felvilágosításokat. Cuza egyébként a Nemzetvédelmi Liga nevében mondott üdvözlő beszédet.

Édekes, hogy Jorga nem szólalt fel, bár Titu- leseu az ülés alatt hozzá ment és felkérte. Jorga hallgatását azzal magyarázzák, hogy mint. szemé-1 lyes ellenfele Cuzának, utána nem akart beszélni.

A parlament ezután áttért a szesztörvényjavaslat tárgyalására. Elsőnek Vlad Péter dr többségi képviselő szólalt fel, aki egészségügyi szempontból kifogásolta a'javaslatot. •

Abrudbányai Ede dr. magyarpárti képviselő a következő szónok, aki rendkívül alapos és részletekre kiterjeszkedő kritikát mondott a szesztörvényjavaslatról. Megállapította, hogy

a tervezet a regionális protekcionizmus jegyében született és uj, mesterségesen megnövelt kereseti lehetőségeket biztosit a regát i szőlőtermelőknek ;

ugyanakkor pedig megöli a kapcsolt területek virágzó szesziparát s a mezőgazdasági termelés világkrízise idején, hozzájárul a krízis helyi arányainak növeléséhez.

A végső cél a gabonaszesznek végleges kiszorítása a szeszes italok közül. Megállapítja, hogy az erdélyi parasztságot még jobban tönkre fogja tenni ez a törvény, mert terményeit még kevésbé fogja értékesíteni tudni. Azt a végső konzekvenciát vonja le, hogy a szeszkereskedőket ugyan nyugtalanítani fogják, de a szeszfogyasztás mégsem fog csökkenni és még jobb üzletet csinálnak a fekete szesz csempészei.

A rendkívül érdekes beszédet egyébként legközelebbi számunkban részletesen fogjuk ismertetni.

Este, Loueheur tiszteletére a külügyminisztériumban bankett volt, ma pedig Maniu ad a Cercul Miiitarban százteritékes diszebédet.

Mai szamunk 12 oldal