Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-04 / 99. szám
fjjság Cluj-Kolozsv f-Dvíselőház C/rj-Kolczsvár, 1930. május 4. VăSâtUSp '«sexes .BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre S00 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 1c ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: .Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon : 6—08, 6—04 ‘w XIII. évfolyam 99-ik szám ELŐFIZETÉS MAG ¥ AKOKSZAGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengd negyedévre 16 pengd. Egyes szám ára 20 fillér. ; n Ä pénzügyminiszter vissza vonatta a kormánynak egy törvényjavaslatát (Bukarest, május 2.) A kamarában a pénteki ülésen napirend előtt Fischer József dr. cionista képviselő szólal fel elsőnek és szóváteszi a temesvári rendőrségen történteket. Amint ismeretes, a temesvári rendőrségen Weinberger utazási iroda- igazgatót súlyosan bántalmazták, úgyhogy jelenleg orvosi ápolás alatt áll. Fischer megkérdezi a belügyminisztertől, bogj^ mit szándékszik tenni az ügyben és az igazságügyminisztertől, hogy megtette-e a lépéseket az ellen az ügyvéd ellen, aki Weinbergertől pénzt akart kicsikarni ? Kéri az ügy aktáinak számára való kiadását. Zabaiiu Dau ellentengernagy Vidrgihin vasúti vezérigazgatónak a sajtó előtt tett expozéjáról beszél. Helytelennek tartja, hogy a vasúti' tsiztvise- lők eddigi kedvezményeit elvették. Kéri a vasút statútumainak, megfelelő megváltoztatását és azt, hogy a hajózási tisztviselőket a jövőben a- vasúti tisztviselőkkel egj’cnlő kedvezményben részesítsék. Gafencu közlekedésügyi államtitkár kijelenti, hogy a kormány a vasúti kedvezmények ügyére nem térhet vissza, mivel a vasút autonom intézmény és ez az intézkedés az egész költségvetést megzavarná. A hajózási tisztviselőket a jövőben a vasúti tisztviselőkkel egyenlő elbánásban fogják részesíteni. VidrigMn csak árt a kormánynak Andrei kamarai alelnök kéri a közoktatásügyi murisaiért, hogy a tisztviselők utazási jegyfüzeteit minél hamarabb adja ki nehogy a kormány megiut olyan kellemetlen helyzetbe kerüljön, mint a rokkantak tüntetése alkalmával. Gafoncn tiltakozik a kérdés ilyen beállítása ellen. Kijelenti, hogy a rokkantak ügye már az. isme-. 1 rétes tüntetés előtt egy hónappal el volt intézve és az egész felvonulást csupán politikai célból rendezték míg. Egyébként a tisztviselők jegyügyét rövidesen rendezni fogják. Andrei újból leszögezi, hogy a kormány számára egyáltalában nem fog kellemes helyzetet teremteni, ha a tisztviselők jegyügyét tovább halogatják. Andrei beszéde a második támadás Vidrighin ellen. A beszéd különösen éles hangú volt cs annak egyik részében fölvetette a kérdést, mi értelme van annak, hogy a kormány viselje a felelősséget Vidrighincrt. Egy másik rezsim alatt — mondotta — ilj-en körülmények között, az ilyen vasúti vezérigazgatónak már régen távoznia kellett volna. Dobrescu maradhat-e állásában? Ceasoglu Lupu-párti kérdi a kormányt, hogjr mi a helyzete Dobrescu, erdélyi tartománj’i igazgatónak a Tibcriu Vornie-féie ügyben tett vallomása után. Szerinte az erdélyi tartományi igazgató igen kényes helyzetbe került, mivel a kérdéses vallomást nem egy jelentéktelen egyén, hanem a volt madridi sajtóattasé tette. Egyébként magát Bobrescut is öt ori .’, át hallgatta ki a vizsgáié -Ó. Kéri ez alkalommá'. 5v. .dóVa- ■ beiszarábiai tartományi igazgató helyzetének tisztázását iş, mivel — mondja — május 10-én a hadsereg igen furcsa helyzetbe kerülne, ha a hadsereg tisztelgését Dobrescu és Moldovan igazgatók fogadnák. A hadsereg hozzá van szokva a puskaporhoz, de nincs hozzászokva az ügyészségi előszobákhoz. Ceasoglu beszédét az erdélyi képviselők, különösen Mlanu és Solomon állandó közbeszólásokkal kisérik s utána Solomon szót kér. Ö nagyon tiltakozik a vádak ellen. A miniszter a kormány javaslata ellen Napirenden a Petrovici volt miniszter által beterjesztett közigazgatási tanfolyamok felállításáról szóló törvényjavaslat szerepel. Madgearu kéri az elnököt, hogy a javaslat tárgyalását halasszák el, mivel Petrovici arranézve nem kérte ki megelőzőleg a pénzügyminiszter véleményét, már pedig az ő információi szerint a javaslat rendelkezései a költségvetés megterhelését jelentenék. A kamara ezután általánosságban megszavazta a Casa Rurale fölállításáról szóló törvényjavaslatot és megkezdte annak szakaszonkénti tárgyalását. „4 liberálisok tüntető koisgre&sziasa A liberális kongresszus első niapján, csütörtökön a párt vezetőinek plenáris ülésén Bratianu Vintila tartott expozét a politikai helyzetről. Azzal vádolta a kormányt, hogy országot tönkre teszi s szerinte a liberális párt van hivatva a helyzet megjavítására. Dnca a párt bizalmáról biztosítottá Bratianu Vintilát, akit a párt elnökéül jelöltek. Pénteken a kongresszus tagjai «z egyes szekciókban folytatták a tárgyalásokat. A közigazgatási szekcióban Inculetz és BuduresCu volt államtitkár tartottak nagy beszédeket. Azt hangoztatták, hogy a liberálisok ha kormányra jönnek, el fogják törölni a jelenlegi közigazgatási törvényt és visszatérnek az 1925 évi liberális törvénybe a Az államszervezeti bizottságban Dimitrin volt miniszter elnökölt. A bizottság határozatot hozott, amely szerint a liberális párt a jelenlegi kormányzási időt kórállapotnak tekinti, olyannak, amely visszaesést jelent az államszervezet előbbi állapotával szemben • ebből a felfogásból kifolyólag el fogja tüntetni azokat a törvényeket, amelyek szerintük az ország demoralizálá- sához vezetitek. Revizió alá veszik mindazokat az e.setcket, amelyeknél a jelenlegi kormány nem respektálta a köztisztviselői statútumot és igazságot fognak szolgáltatni az üldözést szenvedett liberális tisztviselőknek.A kisebbségi szekció elnöke Nistor volt miniszter volt, előadója Roman Vaier. Az előadói jelentés azt mondja, a kisebbségi kérdésnél ők az ország egységét, nemzeti jellegét tartják legfőbb szempontnak. A liberális párt azonban nem' zárkózik eh ba~ rátkozási politikától, respektálva nyelvi, vallási és kulturális törekvéseket, azonban .a legszigorúbb harcot fogja folytatni az irredenta mozgalmakkal szemben. Kis Géza, az ismert kolozsvári renegát, aki mini csíki pártdelegátus jelentkezett, kérte, hogy a jelentés foglalkozzék részletkérdésekkel is, mint amilyen például a székely kérdés. Vasárnap reggelre a liberális párt ueeai mani- fesztációf készit. Román, francia, német,saiöbbi Irta : PAÁL ÁRPÁD (Két cikk) I. Uj felsőiskola-fcle intézményt terveznek a törvényhozásban, vagy talán inkább aféle ma- gasabbrendü gyakorlati iskolát. Úgynevezett köz- igazgatási tanfolyamokat, melyeknek elvégzését az uj közigazgatási törvény a megyei és városi főbb hivatalnokokra kötelezően előírja. A tanfolyamok alsóbb szakaszai a falusi jegyzők részére is szükségesek lesznek, vagyis a magyar időkbeli jegyzői tanfolyamok szerepét fogják betölteni, hová érettségivel mehetnek majd a köz- igazgatási pályára törekvők. Az ügy első tekintet re talán inkább a hivatalkereső ifjúságot, az érettük gondolkodó és a róluk gondoskodni akaró szülőket, no meg a köz- igazgatási szakköröket érdekelné. Ha azonban jobban belenézünk a kérdésbe, látni fogjuk, hogy a nagyközönségnek is érdemes vele foglalkozni, sőt a széles néprétegeknek, az egyszerűeknek, a szegényeknek is belevág az életébe. Mert hát ezeken a közigazgatási tanfolyamokon képeznék ki azokat, afrik a helyi, falusi, városi, megyei ügyek állandó intézésével hivatásszerűen foglalkoznak. Amilyen rajokat ezek a tanfolyamok kibocsátanak, olyan lesz fölöttük a j mindennapi uralom, olyan lesz a hivatali előzé- ! kenység, az onnan várható népgondozás, eszmé- I nyiség, közérdek iránti érzék, tömegeket gondo- I zó bölcseség. Olyan lesz a hivatali élet szocializ- I inasa, vagy demokratizmusa, vagy felülről diktáló vágya és önliatalmassága. Má ;ik vonatkozásban a közigazgatási tanfolyamok a társadalmi munkamegosztásnak, a népből népvezetésbe való felemelkedésnek az előkészítői lennének, ha azokat jól szervezik meg. Mert hiszen jó megszervezéssel mindenünnen kiemelnék a családok megfelelő tehetségű gyermekeit és azokat kellő foglalkozási körbe állítva, a családoknak az ifjú nemzedék iránti gondját enyhítenék. Sőt a szegényebb népc^ztályokból, az elnyomottak rendjéből való ilyen fölemeléssel a társadalmi ellentétek elmerevülését is megakadályoznák, mert az alsóbb és felsőbb társadalmi osztályok közötti átmenetet tennék lehetővé. További vonatkozás még a közigazgatási tanfolyamok és a nép között, hogy a tanfolyamok fenntartásának, fejlesztésének, tanári kara fizetésének, s egyéb elképzelhető költségeinek az összegét az állam viseli. Vagyis a nép adóját kell mindezekhez igénybe venni. Hiszen a tanfolyamokon a nép ügyeinek a-gondozóit kívánják kiképezni. Arra nem is nagyon szeretnénk utalni, hogy ilyen tanfolyamok sok uj képzett embert bocsátva ki, ezek érdeke a hivatalszaporitas fele igyekszik tolni a helyi közéletek gondjait. És a hivatálszaporitás költségei is majd mind-mind a nép adójából kell, hogy kiteljenek. Ha a hivatal szaporítás uj életkönnyebbité- seket, az életviszonyok segítőbb felkarolását, egészséges népszervezéseket, a munka és a természeti erők jobb értékesitését tudja elhozni, akkor áldást is jelenthet.' A nép ráfordított adóját hálásan, sőt többszörösen visszatérítheti. Ha azonban a hivatalszaporitás csak öncélú, hát bizony akkor ez az elképzelhető áldásos eredmény mind nem lesz meg; a nép adójából nem lesz^ a nép közéletére nézve uj érték, csak uj élősdiség. Ta- j hát a közigazgatási tanfolyamok dolga ebből a szempontból is elég megfontolást érdemel. Összegezve mind az elsorolt vonatkozásokat, könnyén átláthatjuk, hogy a közigazgatási tanMai számunk 12 oldal
