Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-04 / 99. szám
2 ’XIII. ÉVF. 99. SZÁM. 1 folyamok és a széles néprétegek között igen sokszoros az egymásra való utaltság. És az is világosan átlátható, hogy a közigazgatási tanfolyamok csak úgy lehetnek áldásos hatásúak, ha a nép szempontjából indulnak ki, s az öncéluság helyett a népérdekek ápolására hatnak vissza. Már most a közigazgatási tanfolyamokról szóló törvénytervezés egyik lényeges szakasza azt kívánja előírni, hogy a tanfolyamokon feltétlen szükséges a román, francia és német nyelvek tudása, s ezek teljes elsajátítása. Tehát nem elég a középiskolák összezsúfolt sok nyelvtanítása, ennek még a közigazgatási tanfolyamokon is ismétlődnie, sőt fokozódnia kell. Még sokszoro- zódik ez a nyelviskolai jelleg azzal is, liogy nép- kisebbségi részről az országban levő ncpkisebb- ségi nyelvek tudását is a közigazgatási tanfolyamok megvalósítandó céljául állították oda. A törvényterv előadójául kiszemelt egyetemi tanár és parlamenti képviselő nem is térhetett ki az elől, hogy e követelmény helyességét elismerje. Tökéletesen igazuk is van a népkisebbségeknek, ha a rájuk irányuló közigazgatásban a maguk nyelvét megkövetelik. Végtére is az ország népeinek életviszonyai szabják meg a közigazgatás teendőit, s ez életviszonyok legfontosabb kifejezője és forgalmi eszköze az illető nép nyelve. Ha a közigazgatás e népéleti valósághoz nem alkalmazkodik, akkor nem is lehet jó közigazgatás, mert a maga megértetése végett is az illető néptől külön költségeket kivan. Világos ezek szerint, hogy a közigazgatási tanfolyamoktól a népnyelvek felkarolását joggal kívánhatják az ország népkisebbségei. Tehát eszerint a tervezett közigazgatási tanfolyamok roffiáti, francia és német nyelvtudása mellé most oda kell, hogy sorakozzék az ország mindenik népnyelvének a tudása is? Hiszen ez uj Bábel lenne! És a kérdést mégis meg lehet oldani, de akármilyen paradoxonként is hangzik: nem nyelviskolai alapon. Hanem azon az alapon, hogy a közigazgatási tanfolyamoknak ne legyenek világnyelvi 'problémái. csak országos tannyelv» és vidélcenkint különböző népnyelve. Minden főbb vidéki gócponton legyen közigazgatási tanfolyam, mely az állam nyelvén az ország összes viszonyait ismerteti. Viszont minden vidéken az ott jellegzetes népnyelvet tanítsák az ottani viszonyokat és közigazgatási tennivalókat. Tehát nem a nyelviskolai jellegre, hanem a tanfolyamok vidékenkinti megszervezésére kell törekedni. A közigazgatási tanfolyamod az ország összes népeinek az érdekét csak úgy szolgálhatják, ha mindenik népnek a fiait a közigazgatási pályára néparányok szerint és az illető nép nyelvterületem odaengedik, sőt mindenik nép igazgatására főként a saját fiait engedik oda. vidéken az ott jellegzetes népnyelven tanítsák az egyedül helyes szempontot felismerik, akkor a közigazgatási tanulmányok egysége érdekében csalt az államnyelv tudását állíthatják oda, viszont a közigazgatás népenkinti soltszerüsége érdekében mindenik nép területére a közigazgatás sajátnyelvü tanfolyamát is lehetővé kell tenniök. így mindenik tanfolyam egyenlő volna az államnyelven való általános, országos érdekű tanulmányok tekintetében, s vidékenkint mégis felvenné úgy az illető népnyelv és népviszonyok vendéeeMmek! Ezenlap előfizetőinek megelégedésére nyújtott szájaiéit kedvez- -| ss&- ményí szobaárainkból sáléit kedvezményt olcsó éttermi árainkból (menüt kivéve) módunkban van az ÚJSÁG kiadóhivatalával létesített megállapodás alapján kibővíteni a Masfsp kir. Operálás nemzeti Szidás gCamaFassirsteáz előadásaira szóló mérsékelt áru jegyekkel. Tekintettel a nagy keresletre, kérjük szoba és színházjegy rendelését két-liárom nappal előbb velünk közölni. psr park “hss SZÁLLODA BUDAPEST Szemben a keleti pályaudvar érkezés oldatával. (Nincs kocsiköltsége). ismeretét, mint az illető népnek közigazgatási pályára törekvő egyéneit. Nyelvtanitási és nyelvtanulási kényszer tehát legfölebb csak két nyelvre vonatkozólag lenne. Mindenütt az államnyelvre, s vidékenkint az illető vidéken jellegzetes népnyelvre. Vagy égjük, vagy másik nyelv az illető vidék lakóinak a saját nyelve lévén, az azon való tanulás semmi nagy nyelvtöbbleti terhelést nem jelentene, mert legfölebb csak egy nyelv tanulása jelentene ilyen többletet a közigazgatási tanfolyamokon. Ez a tanfolyamoknak azt a tervezésbe vett nyelvtanitó zsúfoltságát nagyon leegyszerűsítené. Amellett a tanfolyamokat igazán olyan tényezőkké tenné, melyek a vidékenkinti más-más nyelvű nép érdekeit szolgálnák, e népet a saját fiai által való Igazgatásra képesítenék, s igy e nép társadalmi osztályaiban a felemelkedés lehetőségeit sokasitanák, tehát a társadalmi osztályhelyzeteket egyensúlyoznák. A Macsek-pörben tagadnak a vádlottak és egyöntetűen azt vallják, hogy a rendőrségen borzalmasan megverték őket Belgrádiból jelentik: A Macsek-pör tárgyalásának pénteki napján cló'ször Matekovits István vasöntőt hallgatták ki. Matekovits ellen az a vád, hogy résztvett a terrorszervezet megalakításában és merényletet követett el Baledin őrnagy ellen. A vádlott a többiekhez hasonlóan, teljes mértékben tágadja a terhére rótt cselekedeteket és azt mondja, hogy erőszakkal csikarták ki vallomását. A vizsgálóbírói jegyzőkönyveket hamisaknak jelenti ki, mivel azokat a rendőrségiek alapján állították öszsze. Elmondotta, hogy borzalmas kínzásokat szenvedett végig, s megmutatta még mindig sebekkel tele lábát. Az elnök kétségét fejezte ki az iránt, hogy ezeket a sebeket a rendőrség okozta volna. Matekovits. ellenben állhatatosan állítja, hogy égő cigarettát nyomkodtak a testéhez és igy erőszakolták ki belőle a vallomásokat. A következő vádlott Paver Fülöp asztaloslegény, aki ugyancsak tagadja a terhére rótt vádgkat, egyébként azonban meglehetősen zűr-zavaros vallomást tett. A kolozsvári Magyar Párt akciót indít iij löldgázkutak furatása érdekében Fc*e!ev©siat£ a városnak a földgázhoz való jjussát — A kisgazdák és a kereskedők sérelmei az alkalmi árasokkal szemben — Összehívják az intéző bizottságot (Kolozsvár, május 2.) A kolozsvári Magyar Párt vezetősége, -a városi tanácsba beválasztott tagokkal kiegészítve, értekezletet tartott pénteken este. Az értekezlet, amelyen Paál Árpád dr. elnökölt, a városi tanács alakulását megelőző aktuális kérdésekkel is foglalkozott és elhatározta, hogjT a közeli napokra ös zehivja a nagy intéző- bizottságot. A megbeszélések során felvetődött kérdések között szóba került több olyan érdekes gondolat, amikből akciók tervei alakulnak ki. Szakbizottságok munkában Az intézőbizottság elé előterjesztést tesz a vezetőség az úgynevezett várospolitikai bizottságnak a megválasztására és munkába állítására. Egy nagyobb, mintegy ötven tagú bizottság ez a magyar párti lakosságnak különböző rétegéből és szakembereiből, amely egyfelől a párt városi tanácsosainak működését ellenőrzi és támogatja, másfelől felölel minden olyan jogos érdeket és panaszt a polgárság köréből, amit a várossal szemben támasztani kell. Kezdeményez s előbbre visz akciókat, szóval a városi élet minden problémáját megvitatja. Szakbizottságok megalakításának az előkészületeit is megbeszélték. Ezek között kiküldöttek egy bizottságot, amely a városi költségvetést és az ezzel kapcsolatos pénzügyi kérdéseket tanulmányozza és ennek alapján a párt magatartását kialakítja. A város épitési szabályrendeletének a tervei és ötletei megvitatására égj7 külön szakbizottságot alakítottak és ebbe műszaki szakértőkön kívül beválasztottak olyanokat, akik az építtetek, lakók, iparosok érdekeit is képviselik. Ezeken kivül még több olyan bizottság megalakításáról tárgyaltak, ameljmk a városi problémákat a lakosság érdekelt rétegeihez közel viszik. Hova leli a földgáz? A tanácskozás rendén felmerült a városnak az a földgáz-problémája, ami a háború előtt és a háború alatt olyan behatóan foglalkoztatta a kolozsvári közvéleményt. Az a harc, amit Kolozsvár a földgázhoz való jogáért folytatott, teljesen elnémult az impériumváltozással, holott az uj' törvényes rendelkezések is fenntartották Kolozsvárnak a jogát. Ettől eltekintve, a város közelében — amint Xantus János előterjesztette __ földgázmedencének a jelei mutatkoznak és valószínűsége látszik annak, hogy a város közelében a furatás, aminek lehetőségét a monopolizálási törvényterv csak edőmozditja, eredménnyel járna. De a furatás, medencemegnyitás, mellett, a városnak fontos érdeke, hogy a gázbevezetéshez való jogát tisztázza a monopóliumon kivül maradó VÉG gázmezőivel szemben is. A vezetőség Xantus János tanárt és Eexner Béla mérnököt bizta meg, hogy az intézőbizottság elé javaslatot, szakvéleményt terjesszenek, aminek alapján a párt állást foglaljon és akciót indítson. A kisgazdák és a kereskedők panasza Á termelő kisgazdáknak azt a sérelmét adta elő Szabó József, hogy a piaci terménykereskedők elnyomják a kistermelőket, akik pedig a város közterheinek a viseléséből kiveszik súlyosan a maguk részét. Nem kivannak a kisgazdák és a közeli termelők semmi olyan intézkedést, ami a fogyasztóknak a hátrányára volna, sőt ellenkezőleg. Régen is volt a piaci rendszabálynak olyan intézkedése, amely külön helyet biz- tositott a termelő kisgazdáknak s elkülönítette a távoli kereskedők áruit a termelőkétől. Most is ezt kívánják s ez a fogyasztó közönségnek is az érdeke. Ezzel kapcsolatosan terjesztette elő Eexner Béla a kolozsvári kereskedőknek a kereskedelmi és iparkamarából kiindult mozgalmát, ameljr az adót nem fizető alkalmi szezonárusokkal szemben keres védelmet a kolozsvári kereskedelem számára. „• A pártvezetőség a kisgazdák és a kereskedők ügyében akciót indit a városnál s értekezletet hiv össze, ameljrből a mozgalmat tovább viszi. teljesen semleges, nem izgatja a bort, Eikészitésc után hosszú ideig szárítják, hogy a nedvesség minden nyoma eltűnik belőle, teljesen száraz s igy kétszer annyit tart, mint bármely szappan. Nincs a világon jobb toaieííszappaa mint a Cadum szappan»
