Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)

1930-05-21 / 112. szám

Till. 1SVF. 112. SZÁM. 1 3 Vass József beszédéhez magyar politikai körökben nagy várakozásokat fűznek Kormánypárt! körökben Is azt hiszik, hogy Vass a kormány át­szervezését jelentette be — A magyar földkérdést még aratás előtt a parlament elé viszik (Budapest, május 19.) Magyar politikai körök­ben nagy feltűnést keltett az a beszéd, amelyet Vasa József népjóléti miniszter tartott államtitká­rának, Drébr Imrének veszprémi beszámolóján. Vasa József mindenekelőtt a gazdasági válságról beszélt. — Magyarországnak — mondotta — az a ba­ja, hogy a párizsi egyezmény ratifikálása gazda­sági válsággal esik össze. Nem vigasztalás azonban, hogy ez nem egyedül magyar jelenség. Az elégedet­len közvélemény természetesen a felelősség kérdé­sét veti fel. Kivel szemben vesse felt Természete­sen a kormánnyal szemben. Pedig gazdasági jelle­gű és olyan tényezőktől eredő nehézségek miatt, amelyek a kormánytól legnagyobbrészt függetlenek, nem szabad a politikai bizalmatlanság kérdésével nyugtalanítani a nemzetet, amelyet úgyis eléggé nyugtalanít a gazdasági helyzet súlyossága. — Nekünk emberfölöslegünk van, sok az em­ber nálunk. Nincs exportlehetőségünk, nem tudjuk elhelyezni az embert a külföldön. Mi a teendő? Le kell csapolnunk emberfeleslegeinket. Olyan iparfej­lesztés szükséges, amely belső fogyasztás fedezésé­re lesz majd hivatva. De szerkezeti változtatásokra is szükségünk van. Ne mondják rólam, hogy föld­osztó vagyok, ellenben azt világosan látom, hogy az agrár-emberfelesleget nem tudom másképpen le­csapolni, csak úgy, ha beültetem a Takács Jáno­sokat és Kiss Andrásokat' a maguk kis földjébe. Le­hetetlenség, hogy az a birtokelosztás, amely most van Magyarországon, továbbra is Így maradhasson. Én flägybiftdköS vagyok s mint a kalocsai főkápta­lan nagyprépostja, kijelentem, hogy nem maradhat igy. A magyar agrár emberfölöslCgeket bele kell kapaszkodtatni a magyar földbe, hogy termelje ki azt, amire öíií&agának szüksége van. Az olyan em­ber, aki Földönfutó Jánosból Földbegyökerezett Jánossá változott és fogyasztóból termelő lesz, leg­alább azt megtermeli, mint píüszt, amit elfogyasz­tott ftíelőtt a többiek termeléséből. Mindenféle uta­lás nélkül, a magam portájáról beszélek. Délpest 'megyében van egy hatezer holdas pusztánk, mozgó homok. Ha éhbe a hatezer holdba 500 magyar pa­rasztot be tudok telepíteni, mindegyiket a maga tiz-tizenkét holdjával* ellátva őket 50—100 évre földtehermentesitési kölcsönnel, 15 év múlva olyan körték és barackok fognak ott teremni, mint az öklötm. Nékem és a többi kilenc öreg papnak, ott a káptalannál, jóformán semmit sem hozott ez a puszta. Ne értsék félre szavaimat: a földhöa nem szabad hozzányúlni, amikor a föld rentéje a zérus felé jár. Aki most vadítaná a népet földosztásra, az a legnagyobb gonosztevő volna. A földjáradékot kell először rendbehozni* a termelési költségeket rendezni és kis haszonhoz kell hozzájuttatni a ter­melőt. Az elképzelés már gyakoralti formát öltött, az egész kérdést még az aratás előtt az országyülés elé visszük, a rendezés jelenteni fogja a földjára­dék emelkedését, a fogyasztóerők növekedését és kihat az iparra Is kereskedelemre is. Ezután igy folytatta: — Bizalmat adok Bethlen IsíváinaK, rá nagy szüksége van az országnak. Ha pedig Bethlenre szüksiég van, oda kell adni neki aranytálcán bizal­munk Százszázalékát. Do ha Bethlen István ngy fogja látni, hogy egy másik kormánnyal, egy meg­reformált, vagy teljesen uj garnitúrával sokkal nagyobb lendülettel előbbre tudja vinni az ország ügyeit, én leszek az első, aki odakiáltom saját mi­niszterelnökömnek: az országot, a nemzetet, a népet tekintse, velünk ne törődjék. Mi nem vagyunk fon­tosak, mi katonák vagyunk, fegyverhordozók. A fegyverhordozó eleshet, a testőrök elpusztulhatnak, csak az ne pusztuljon el, akire egy szenvedő nép összes reménysége tekint. Vass József beszéde két' szempontból is nagy figyelmet keltett. Egyrészt azok miatt a kitételei miatt, .amelyek annak a véleménynek adtak kifeje­zést, hogy a népet nagyobb mértékben kell földhöz juttatni, másrészt zárószavai miatt, amelyek felve­tették azt a kérdést, nem időszerü-e a kormányzat felfrissítése, anélkül azonban, hogy Bethlen minisz­terelnök, akibe ő százszázalékos bizalmat helyez, helyéről távozna. A beszéddel kapcsolatban több kormánypárti képviselő annak a nézetének adott kifejezést, hogy Ha nem siet,* lekésik az ötieímf-ről. Nyitva egész nap a róm. kath. gimnázium termeiben. |j| Vass miniszter a kottiány közeli rekonsrtskciőját jelentette be. Vas* József a hozzáintézett határo­zott kérdésre, hogy beszéde a kormány átszervezé­sét akarta-e jelenteni, mindössze ennyit feleit: mit lehet tndni? Maniu miniszterelnök hétfőn másfél órát Kolozsváron töltött Kolozsvár, május 19.) Hétfőn Kolozsvár vá­rosnak előkelő vendége volt. Maniu Gyula mi­niszterelnök másfél óráig Kolozsváron tartózko­dott. Vasárnap este indult el Bukarestből és Csúcsán keresztül autón Badacsonyba ment. Ba­dacsonyi látogatása nagyon rövid ideig tartott és teljesen családi jellegű volt. Innen autón Kolozs­KATZ és FIA Férfi- és fluruha áruház, külön mérték szerinti osz­tály. — Szabott árak. — Kolozsvár, Főtér 10 szám. Interurban telefon: 835. Vásznak, asztal- nemitek, paplanok garantáltminőségben, leejolcsób&ars Sámuel & Co. cégnél kaphatók. CLUJ, Piaţa Unirii No. 12. várra tért vissza, ahol dr. Boüa Romulus laká­sán ebédelt. Másfél órai kolozsvári tartózkodása után Maniu miniszterelnök dr. Boila Romulua kíséretében visszautazott Bukarestbe. Az állomá­son, tekintettel arra, hogy a miniszterelnök érke­zéséről, senki sem tudott, hivatalos fogadtatás nem volt. * Pápa mellett porige égett egy szinmagyap kézség Borzalmas jelenetek játszódtak le a tűzvész alatt — Sokan meg­őrültek és csak nagynehezen tudták visszatartaná az embereket, hogy a lángokba ne rohanjanak (Pápa, május 19.) A Pápától mintegy nyolc ki­lométerre fekvő Takácsi község telje® egészében borzalmas tűzvésznek esett áldozatul. Hétfő reggel nagy szélvihar dühöngött Pápa egész környéke fe­lett és ez az egész délelőtt tartó szél okozta a ret­tentő emberáldozatban és anyagi kárban egyelőre még föl sem beesülhető szerencsétlenséget. A jelen­tések szerint a községnek mintegy kétszáz háza, egytől- egyig elpusztult 8 körülbelül 1500 ember máradt hajlék nélkül. A tűzvész részletei a következők: Takácsiban hétfő reggel fél nyolc óra tájban egy zsupfedelts házikó kigyulladt. A szélvész a tüzet csakhamar szertobordta és egy órán belül már nagy háztöme­gek állottak lángban. Az égő, földobott szalmacsó­vák magasan röpködtek és mindenüvé tovább hord­ták a pusztulást. A község postahivatala rémülten kért segítséget Pápáról és a környékbeli falvakról, ahonnan minden épkézláb ember sietett a kéznél levő tüzoltófölszerelésekkel a végveszedelemben for­gó község mentésére. Tizenkét órakor már hetvenöt ház pusztult el. Délután két órakor a még épségben levő postaépü­letből újabb segítségkérő üzeneteket adtak le és je­lentették, hogy a nagy viharban a tiiz tovább terjed. Az óriási lángtengerben álló községben a leg­drámaibb jelenetek játszódtak le. Amikor a cséndőr- ség és a katonaság megérkezett S látták, hogy a hely­zet majdnem menthetetlen, kiadták a parancsot, hogy a községet ki kell üríteni. A katonák a parancsra életük veszélyeztetésével ro­hantak a lángok közé s igyekeztek magukkal cipelni a szerencsétlen embereket, akik inkább a tüzbalált akarták választani, mint­sem, hogy házaikat odahagyják. Az egész falu környékét betöltötte a j'ájveszékelés, az asszonyok és gyermekek kétségbeesett siránkozása és a már-már őrületig fokozódó félelem. Nagynehe- zen sikerült a lakosok nagyrészét a falu körül vont katonai kordonon kívül vinni a ezzel egyidejűleg felállították a sebesülttábort is. A környékről köz­ben több orvos érkezett a helyszínére s ezek rögtön­zött kötési helyeket állítottak fel a a bekötözött se­besültekkel egymásután indították az autókat Pápa felé. Már kora délután látni lehetett, hogy B falu menthetetlen. A kordonon kívül levő lakosok között elterjedt a hire annak, hogy a romok között sokan halálukat lelték. Erre a legborzasztóbb pánik tört ki a már megmenekültek között. Többen, akik hozzátartozóikat hiába keres­ték, áttörték a karhatalom kordonát és min­dent elhárítva útjukból, visszarohantak az égő községbe. A karhatalom utánuk eredt és többeket, akiken az őrültség nyilvánvaló jelei mutatkoztak, sikerült visz- szatartani a biztos haláibarohanástól. A legszomo- rubb jelenetek játszódtak le, a katonaság alig birja fékentartani a falu kétségbeesett lakosságát, amely a tömegőrület szélén áll. Mindenütt megtépettruháju emberek kóborolnak a mezőkön és egyesek megkí­sérlik a faluba való visszatérést s az öngyilkossá­got. A legutolsó jelentések szerint, a tűz, miután el­hamvasztotta, ami egyáltalában éghető volt a falu­ban, engedett hevességéből és most már az egész környéket borzasztó füst töltötte be. A halottak 8 a sebesültek számát és az anyagi kárt még nem lehe­tett felbecsülni. Bizonyos, hogy az állatállomány leg­nagyobb része oda.pusztult. A megmaradt, elszaba­dult állatok a mezőkön boíyonganak. A tűzvész hire szétfutott egész Magyarországon és mindenütt álta­lános a részvét Takácsi pusztulása felett.

Next

/
Thumbnails
Contents