Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-21 / 112. szám
4 XIII. SVF. 112. SZÁM. Az Qdo! minden más szájvízzel szemben azon sajátos tulajdonsága által tűnik ki, hogy a szájüreget az öblítés után egy bizonyos, mikroskopikusan vékony, de mégis tömött antiseptikus réteggei vonja be, amelynek még órák múlva is meg van a hatása. Egyetlen más készítmény sem bir ezen tartós hatással. Aki az Odoi-t naponta használja, az bizonyos lehet abban, hogy a szája meg van védve a rothadást okozó és erjedést előidéző anyagoktól, amelyek a fogakat tönkreteszik. Az Odol igazán jó A francia hadvezetőség elrendelte a rajnai harmadik megszállási zóna kiürítését kiürítésre vonatkozó korábbi tervezet haladéktalan végrehajtását s valószínű, hogy a rajnai harmadik zónából két héten belül a megszálló csapatok zöme távozik. (Párizs, május 19.) A francia hadvezetőség Tardieu utasítására értesítést küldött az összes rajna-vidéki katonai parancsnokságoknak a harmadik megszállási zóna területei kiürítésének megkezdésére. A csapatok még ma megkezdik a Az indiai nacionalisták arra törekszenek* hogy többet tartóztassanak le közülök* mint amennyi a börtönökben és internáló táborokban elfér Rí POR T Bukarest legjobb emberéről, aki ügyvédi diplomájával eddig egy t anit sem keresett (Bukarest, május 19.) Valaki a kávéházbau felhívta figyelmemet egy Christandache nevű ügyvédre. Kért, hogy délután nézzek fel >a törvényszékre, mert Christandache védeni fog s arról majd jó, kiadós riportot lehet imi. Délután az ötödik szekció tárgyalótermében találkoztam Christandacheval. Ott ült egy asztal mellett és iratait rendezgette. Kopott gummiköpeny volt rajta, lábán elpusztíthatatlan, hatalmas bak- kanes, nyálazta ujjait és lapozgatott. Arcát csak profilból láthattam. így az első' rápillantásra valahogy Tolsztoj jutott eszembe: hatalmos hordok, melyen ülő' meleg szemek és hosszú, fekete szakáll. A tanács elfoglalta helyet és nemsokára sor került Christandachera. Két óra leforgása alatt elmondott négy védőbeszédet. De hiszen könnyen is ment, apró, kis pöröeskék voltak .azok, holmi kis külvárosi csetepaték kerültek a törvényszék magas szine elé. De Christandache lendületében nem lankadt el. Úgy védett minden egyes alkalommal, mintha beszédétől milliós érdekek függtek volna. Innen a járásbíróságra ment át. Azután az ügyészségi fogházba, majd a rendőrségre látogatott cl. Az uccán, mint soba el nem fogyó slcpp követte őt a külvárosiak zajos és saijUţţţ csoportja. Egyik- másik belekapaszkodott gumrniköpenyébe és ma gyarázgatott neki. Christandache csak bólogatott. Hatalmas léptekkel rótta az uccákat, hóna alatt a zöldesszürke, fakult bó'rtárskával úgy nézett ki, mint a mesék garabonciása, aki, ha megindul, meg sem áll a hetedik országig. Egy lelkes tyukprókátor, mondtam ki magamban az Ítéletet Christandache fölött s már bánni kezdtem nyomozó körutamat. Társam azonban az ügyvéd kíséretéből magához intett egy anyókát. — Ki ez az ur? — kérdezte, Christandachera mutatva. Az anyóka csodálkozva nézett végig rajtunk: — Hát nem ismerik Christandache urfitT Ő a legjobb ember az egész országban. Maniu aranykönyvében... — Mért mondja néni, hogy a legjobb ember, hiszen vannak még ebben az országban igen derék, jó emberek. — Olyan, mint ő, nincs — gesztikulált a néne hevesen — ismertem az apját is, nagy bojár volt, az Isten nyugosztalja, tudom azt is, hogy minden vagyona a Christandache urfié lett és mégis látják az urak, mennyire szereti a szegény embereket. Mindent becsülettel elvégez, egész nap Iót-fut a szegény emberek érdekében . . . — Ez neki kötelessége — vetem közbe — ha megfizetik ... — Ép ez az instállom — mondja az anyóka, — hogy nem fizetik meg. Christandache urfi egy krajcárt sem vesz el a szegény embertől. Amit tesz, az mind ingyen megy. Megtörténik igen sokszor, hogy a bélyeget is ö ragasztja rá saját pénzéből a kérvényre, ó, nagyon jó ember a Christandache urfi, egyik unokámnak ő a keresztapja, a keresztelőre tiz liter bort hozott magával . . . — És miből éli — A birtokából, instálom. Fratestiben Giurgiu mellett szép háza van, kertje, földjei. De csak nagy ünnepeken megy ki oda. Itt lakik állandóan az Óborban, tetszik tudni, ott a sarkon, a Floreseu korcsmája mellett egy kicsi házban, ott van a kancellária is. Mindennap gyalog jön be onnan és este gyalog megy haza. Sokszor mondjuk neki: „Chris- tkndache urfi, mért nem ül trámvájva?” Christan- dacbe urfi mindig aszóngya, hogy szereti a friss levegőt, aztán meg azzal, hogy gyalog jár, igen sok kérvényre való bélyegpénzt spórol meg ... (A néne itt láthatólag elérzékenyedik) ... Mi nagyon szeretjük, mikor jöttek a caranisták, elmentünk Dobrescuhoz s kértük, hogy Christandache urfit válassza meg primárnak az Óborban. Dobrescu ur végighallgatott minket, de azt mondta, hogy nem tehet semmit, mert Christandache urfi nem cnra- nista. De mi nagyon szeretjük, olyan jó ember nincs az egész kapitálában, mondtuk a főprimár urnák, de ő azt mondta, hogy tudja, hogy Christandache urfi jó ember, Maniu Juliu be is irta a nevét egy nagy aranykönyvbe és a regenca is sok jót hallott Christandache urfiról, de primár csak akkor lehet, ha beiratkozik a caranista pártba . . . Filozófia, mely egy revolvergolyóból sarjadt ki . . . Egy uccasarkon Christandache elbúcsúzik kísérőitől. Felhasználom az alkalmat és bemutatkozom neki. Christandache idegenkedve néz! — Miben állhatok rendelkezésére? Hosszas purpárlé következik. Christandache nehezen olvad fel. Idegesen simogatja szakállát, látszik rajta, hogy újságíróval még uem volt dolga. (London, május 19.) Bombayból jelentik, bogy újabb nacionalista önkéntes csoportok érkeztek Dharsanaba és Sirodaba s holnap reggel mindkét helyen meg akarják ismételni a támadást. a sór.aktárak ellen. Delhiben Lord Irwin indiai alkirály ma fogadta Mohamed Alit, az indiai liberálisok vezérét, aki a kihallgatás során kifejtette politikai koncepcióját és jövő terveit. A liberális vezér hír szerint engedélyt kért arra, hogy Gandhit internáltságában felkereshesse és vele tárgyaljon. A hindu nacionalista önkénteseket drótvágó ollókkal látták el, hogy igy felszerelve indítsák meg a támadást az állami sóraktárak ellen. Naidu asszony a külföldi laptudósitók előtt hangoztatta, hogy a polgári ellenállási mozgalom vezetőinek erkölcsi kötelességük az angol uralom elleni harc továbbvezetése, még ha nem is oly nagy mértékben hivatottak a hindu nép vezetésére, mint internált vezérük. A British United Press távirata szerint a nacionalista önkéntesek az utóbbi két napon át több elkeseredett, de hiábaMegyünk az uccán, a Dâmboviţa mellett, mely r.z Obor felé visz s az ügyvéd a következőket mondja, de úgy, mintha saját magának beszélne: — Nem kell bennem valami filantróplkus csodát látni. Tény az, hogy ügyvédi praxisom még egy fillért sem hozott a konyhára, az is igaz, hogy birtokaim vannak, melyek nyugodt megélhetésemet biztosítanák s hogy mégsem vonom ki magam ebből a furcsa, idegőrlő munkából, annak oka egyszerűen az, hogy önző vagyok. Szeretek jót tenni másokkal s a jótétemény érzését minden más emberi érzésnél magasabbrendünek tartom. Nekem legalább is hallatlan nagy megnyugvásomra szolgál, sőt mi több: életemnek legteljesebb értelmét adja ez az önzetlen munka. Mert mit ér a pénz, a pompa, a ragyogás, ha az embernek minduntalan viaskodnia kell önmagával, ha lépten-nyomon belső problémák merülnek fel, melyekre csak a sir hoz végleges megoldást. Ebből a szempontból nézve a dolgokat, csak kifelé tűnik fel önzetlenségnek az, amit teszek, befele a legönzőbb módon cselekszem, mert a hála, amit kapok, csak anyag, mellyel lelkem nyugalmát építem felt _Igaz, hogy nyugodtabb életmód mellett is tehetnék lót másokkal, de valahogy úgy érzem, hogy itt az én helyem a külváros apró viskói között. Mert a külváros a tragédiák legjobb melegágya. Erről különben, ha időm lesz, majd Írni fogok _s megrajzolom a külváros lélektanai. A nagyközönség ezeknek a girbe-görbe uccáknak a romantikáját való kísérletet tettek a sóraktárak elleni attakra, de mindannyiszor eredménytelenül. A rendőrség a támadókat letartóztatta. Az Indo-Express közlése szerint az indiai nacionalisták taktikát változtattak s most arra törekednek, hogy a karhatalom közülök többet tartóztasson le, mint amennyi az internáló táborokban és a börtönökben elfér. A tudósitó iroda jelenti, hogy Bombayban, Kalkuttában és Madrasban a nacionalista önkéntesek provokálták a rendőrséget s a rendet csak letartóztatásokkal lehetett helyre állítani. A rendőrség az állami sóraktárak épületei előtt is kénytelen volt számos letartóztatást eszközölni. Dharsanában és Sirotában 400 önkéntest tartóztattak le és a többi városokban tegnap a letartóztatottak száma meghaladja a kétezerhatszázat. Több helyütt nők és gyermekek állottak a rendőrök elé és törvényellenesen termelt sót mutattak a karhatalom vezetőinek abban a reményben, hogy őket is őrizetbe fogják venni látja és fogalma sincs arról, hogy mi történik a parányi ablakok mögött, abban a száz, meg száz odúban, hol hozzám, meg önhöz hasonló emberek próbálják imitálni az életet. Egy külön birodalom ez, mely ismeretlenebb Robinson szigeténél s mely engem végleg hatalmába ejttefct . . . — Ezelőtt, mondjuk, húsz évvel is . . . f Az ügyvéd szavamba vág: — Ezelőtt húsz évvel még kinn laktam a birtokomon. Fiatal házas voltam. Ügyvédi diplomám ott feküdt Íróasztalom legalsó fiókjában. De valar mi közbejött . . . Egy revolver dörrenése. A világ kigyót-bekát kiáltott rám, vádoltak, hogy nem törődtem otthonommal s feleségemet az öngyilkosságba kergettem. Menekülni kellett, két évig külföldön barangoltam. Aztán visszatértem és letelepedtem az Óborban. Azóta itt lakom. Félszemmcl rápillantok. Azt hittem eddig, hogy valami különc filozófus, most látom, hogy nem más, mint egy sokat szenvedett ember, aki egy régi revolvergolyót akar levezekelni. Elérkeztünk lakásához. Kicsiny, plchtetős ház, parányi kerttel. A fal mentében gondosan letapasztott töltés. Az ügyvédet már várják. Ott ülnek a kliensek a töltésen. Ugv látszik, ez a fogadószoba. Elbúcsúzunk. Kezdődik a felek kihallgatása. Az Íróasztalon egy fénykép, mosolygó, fiatal asszonyt ábrázol. S a fénykép előtt Christandache urfi szomorú. fejé; az írásokra !:•■ '• va jegyez . . . Kakassy Endx*
