Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)

1930-05-19 / 111. szám

XIII. ÉVF. 111. SZÁM. 15 ÜWWÍHIiHIT <BW— ^hfÄ%xp ry.-yy :>( i ’ -ií :-iíÍ! O-xP.X'&i ■ : \. *®HíK2^« &3&öa imía í^r v: '- ^ gr \ ■ ^ it ^sRt?í ''»'-»ff, * >: ; *•.*•»» î 4/S& Vi><*^Mt>/>kw’k'i«'> i<y &í«r»£ '<||||k . > ••>’<• .V.- :*;• »-* %1 v* A í , «Sál s~ *«* «An>rva- i> *\. * ,j<i-"'Z'S nyir SU *A v ■ ■ -“•' Mvfy,»' “' Manoilescu: „Hallottam dicsérni a tokaji bort, de még nem volt alkal­mam inni belőle“ Egy pesti menükártya margójára A Hungária, magyar.iomán bankettjének vacsora étrendjén békésen megférnek egymás mellett a magyar és román gazdasági élet rep­rezentársamak autogrammjai (Budapest, május 17.) Az a menükártya, amelynek fényképét alább találja meg az olvasó, egy budapesti bankett fehérasztalándl kapta meg azt a különös, mondhatni pikáns érdekességet, amely a Keleti Újság szervirozását indokolja. E sorok Írója is jelen volt ugyanis azon a kétszáz terítékes vacsorán, amelyet a Hungária külön ter­miében a budapesti kereskedelmi és iparkamara adott az árumintavásár román vendégei tiszte­letére. Még pár évvel ezelőtt is szinte elképzel­hetetlen volt, hogy barátságos eszmecserében ve­gyüljenek el egymással a román és magyar gaz­dasági, ipari és kereskedelmi élet vezetőférfiai. Meg kell állapitanunk, hogy a politika vizein nem egyhamar kerültek volna össze a két ország gazdasági életének modern argonautái, akik a gazdasági béke aranygyapjának keresése közben nemcsak összetalálkoztak, hanem a terített asz­tal barátságos, sőt kedélyes atmoszférájában ba­ráti kapcsolatok útjait igyekeztek megkeresni. Ez az egyszerű, a politikusok és diplomaták eszperantóján, francia nyelven Íródott vacsora­étrend, — anélkül, hogy jelentőségét túlbecsül­nék, — sok mindent elmond. A rajta összekeve­redett magyar és román nevek, mintha azt mon­danák, hogy a gazdasági életben nincsenek ellen­ségek és a közös érdekek a legélesebbnek látszó ellentéteket is elsimítják. Éppen azért sietett bu­dapesti munkatársunk dokumentummá avatni a Hungária bankettjének menükártyáját: akár­csak a hires operaénekes sikeres estélye után az autogramnijkérők, mi is kisajátítottuk az auto- grammgyüjtő szenvedélyét és sorra aláírattuk a kis, fehér lapocskát a magyar és román gazda­sági élet együtt ünneplő reprezentánsaival. íme, itt prezentáljuk a reménybeli román-magyar gazdasági kapcsolatok első fecskéjét. De eltekintve a menükártyától, ez a ban­kett amúgy sem nélkülözte a tanulságos epizó­dokat. Talán ha kissé elkésve is, de nem. lesz érdektelen beszámolni róla. A hatalmas „U“ alakú asztal főhelyén ült Belütiny Arthur felsőházi tag, a budapesti ke­reskedelmi és iparkamara elnöke, jobbján 'Gri- gorcea budapesti román követ, meghatalmazott miniszter, balján Manoilescu Mihály, a romániai kereskedelmi és iparkamarák uniójának elnöke és a román delegáció vezetője. A román követ mellett a magyar kormány hivatalos kiküldöttje, dr. Kállay Miklós keres­kedelmi államtitkár ült, Manoilescu másik olda­lán pedig dr. Grátz Gusztáv nyugalmazott kül­ügyminiszter foglalt helyet. Egymás után követ­keztek ezután a magyar gazdasági élet kitűnő­ségei: dr. Eresz Károly igazgató, a Takarékpénz­tárak és Bankok Egyesületének képviseletében, dr. Lengyel István, a GYOSz főtitkára, dr. Bal- kányi Kálmán, az OMKE igazgatója. A kereske­delmi és iparkamara képviseletében Székács An­tal és Bittner János alelnökök és dr. Gyulai Ti­bor főtitkár jelentek meg. Krammer Szigfrid, a leghatalmasabb magyar textilgyár elnöke is itt adta vissza a román delegációnak a gyárában történt látogatást. A román delegátusokat közrefogták a ma­gyar gazdasági élet reprezentánsai és a legjobb hangulatban folyt az eszmecsere a román kikül­döttek budapesti impresszióiról a magyar gyár­ipar és kereskedelem reprezentánsaival. Sokan kerültek össze ugyanazon, vagy rokonszakmához tartozó vendégekkel és igy történt, hogy még a bankett alatt számos üzletbarátság jött létre és kölcsönösen megvitatták azokat a kivánságokat, amelyek mindkét ország részér öl felmerültek a szorosabb együttműködés sikere érdekében. A nagyszerű menü vége felé már a töltöge- tésben versenyeztek a románok a magyarokkal és vita legfeljebb ott merült fel, hogy egyik fél sem hagyta a maga borát. A magyar reprezen­tánsok amellett kardoskodtak, hogy a magyar bor világhírű, amit a román delegáció tagjai készséggel elismertek, megjegyezték azonban, hogy a román borok zamat tekintetében sokszor felülmúlják a magyar borokat. Ezt a megjegy­zést ismételt kóstolgatások követték, ugv hogy HENDL ÖDÖN gépgyár Arad Precíziós fogaskerekek, autóalkatrészek! Garage! amikor Manoilescu szólásra emelkedett, a társa­ság tagjai között már úrrá lett a közvetlen,^ ba­rátságos hangulat. A románok átfordították a szót franciáról magyarra és a magyarok is elő­álltak román tudományukkal. Manoilescu felállásakor elcsendesült a te­rem, majd felharsant a taps. A román delegá­ció vezetője budapesti gazdasági előadásával igen sokat lefaragott abból a feszességből, amelyet a sok, egymással ismeretlen ember érzett. Francia nyelvű előadását — Manoilescu kitűnő szónok —■ még azok is élvezték, akik tökéletesen nem bír­ják a francia nyelvet. — Mi románok — kezdte Manoilescu kö­szöntőjét — úgy voltunk a magyar vendégsze­retettel, a magyar gavallériával, mint az az em­ber, aki hallotta dicsérni a tokaji bort, de még nem volt alkalma inni belőle. Nagy örömünkre szolgál, hogy ez a magyaros gavalléria és ma­gyaros vendégszeretet velünk szemben fokozott mértékben nyilvánult meg. Budapesti szakelő­adásomhoz e helyen még annyit szeretnék hozzá­fűzni, hogy Románia és Magyarország között a gazdasági kapcsolatot úgy tudjuk a legkönnyeb­ben és legbiztosabban szorossá tenni, ha itt szer­zett baráti összeköttetésünket fentartjuk, ápol­juk, kiszélesítjük. — Örömmel vettem tudomásul, hogy ven­déglátóink viszonozni fogják látogatásunkat Bu­karestben. Arra akarom kérni a magyar gazda­sági élet itt megjelent kiváló képviselőit, hogy a maguk részéről is azon legyenek, hogy a szemé­lyi kapcsolatokat egyik fél se hanyagolja el a jövőben, mert a sok magyar és sok román szemé­lyes barátsága vezet Magyarországr és Románia barátságához, amelyet őszintén remélek és amely­nek virágzására ürítem poharam... Manoilescu beszéde eleitől végig ötletes, anekdotákkal bőven fűszerezett, igazi toast volt, amelynek nem maradhatott el a hatása. A magyar vendéglátók egymás után koccintottak. Manoi- lescuval a román-magyar gazdasági barátság megkötésére és sikerére. Sebestyén József dr., a kolozsvári kereske­delmi és iparkamara alelnöke melegtónusu be­szédet mondott, szintén nagy sikerrel. A társasvacsora további részén már nem a hivatalos kiküldöttek hivatalos fogadtatására összegyűltek feszes udvariassága dominált, ha­nem a jövőt épitő tervezgetés talált barátságos hangra. A bankett végén Manoilescut, aki a román követ társaságában távozott, ismét körül- I fogták az ujságirók, akik közül az egyik politiká­ról kérdezősködött. Manoilescu azonban moso­lyogva kitért a kérdés elől és hamisan a követ felé intve mondta: — A miniszter ur jelenlétében nem politi­zálunk!... t. m. Biztosítsa ingatlanát,házát,éle­tét a MINEkVA BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG- nál, Kolozsvár, Calea Regele Fer­dinand (v. Ferencz József-u.) 37. sz. Telefon: 12-57.-TOllTfS LES FLEUPSy.CHER A>tOUR7.TAIFUN" ILLATOKKAL VALÓSAöDS-SZENZÁClÓT-KEIJErr MEGJE­LENÉSÉVEL-A-NAGYVIIÁ&I-KÖRÖKBEN NAGYSZERŰ-TULA> DON SÁG AI • KIVÍVTÁK A • C SOOÁl /SOS -PÚDER- SZÁMÁRA HIN- • DE NUTT AZ EIÓKE LÖSÉGEK. A SZÁMOTTEVŐK-ELISMERÉSÉT. NNÖM. LÁTHATATLAN.TAR7ÓS-NEM TARTALMAZ ÁRTALMAS SZEREK E.T IVEM TARTALMAZ BiSMETQT ELs&sonyok kincse I Az általános köz­kedveltségnek örvendő Dr. Szentpétery La jós né­fél e „Szakácskönyv'4 harmadik bővített ki­adása uj átdolgozásban, SCQkipröbáit recept* tel ós igen sok illusz­trációval most jelent meg. E .Szakácskönyv“ min­den háztartásban nél­külözhetetlen. Fiatal há­ziasszonyok, gazdaasz- szonyok és szakácsnő helyes útmutatója ez a könyv a konyhaművé­szet minden ágában. Tartalmazza a levesek, sültek, főzelékek, tész­ták, krémek, fagylaltok és minden éteiuemüek gazdaságos, kitűnő és könnyű elkészítési mód­ját. Zöldségfélék, befőt­tek eltartási és befőzési módját is. — Kapható minden könyvkereske­désben és Tordán a ki­adónál Füssy József könyvkereskedésében. Z enţjora kiváló bé­csi gyártmány (Po- korny) eladó. Cim a ki­adóban.

Next

/
Thumbnails
Contents