Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)

1930-05-15 / 107. szám

6 XIII. ÉVF. 107. SZÁM. F LYa TOX egyszerű permetezése által elpusztulnak/ Egyetlen illatosított rovar irtó,Mely legbizto* sabban elpusztítja az összes rovarokat. KAPHATÓ:A DROGUERIA GYÓGYSZERTÁR ÉS ILLATSZERTÁRAKBAN Nagybani lerakat: Bucureşti, Str. .Plantelor.26, Â tartományi igazgatóság és a csehszlovák konzulátus közbenjárása ellenére a szol­gálati mi megkerülésével egyszerű f elf elön­tésre áttették a határon a volt fbramai városi Sőkertészt (Kolozsvár, május 13.) A múlt hét csütör­tökén Günther Gyulát, 55 éves volt brünni vá­rosi főkertészt, aki újabban Grigóbin Cristea dr. egyetemi tanár kertészetében volt alkalmazva, megidézték a rendőrségtől, ahol a legnagyobb meglepetésére közölték vele, hogy miniszteri 'ren­deletre azonnal el kell hagynia az ország terüle­tét. Günther ügyvédjével, Bernád Ágoston dr.-ral azonnal felkereste Ilodor erdélyi tarto­mányi igazgatóhelyettest, aki táviratban kérte a munkaügyi minisztert, hogy két heti tartózko­dásra adjon engedélyt a miikertésznek, aki ez­alatt tisztázhassa magát az ellene emelt vádak­kal szemben, illetve ügyeit rendbe hozhassa. So- col Aurel dr. képviselő szintén interveniált a tartományi igazgatóságon Günther érdekében, sőt a kolozsvári csehszlovák konzulátus is megke­reste ügyében a bukaresti csehszlovák követséget. Mindezek ellenére hétfőn délelőtt újból megidéz­ték a rendőrségre, ahol közölték vele, hogy még a nap folyamán el kell hagynia az ország terüle­tét. Günther minden intervenció ellenére kény­telen volt ügyeit, holmiját, családját elhagyva vonatra ülni és elutazni. Azt lehetne hinni ezek után, hogy a szeren­csétlen mükertész olyan veszedelmes ember, akinek az országban való tartózkodása egy percig sem kívánatos és súlyos államvédelmi okok kész­tették a hatóságokat, hogy ilyen szigorúan jár­janak el ellene. Günther azonban, mint virá­gokkal foglalkozó, természetimádó, szelidlelkü emberhez illik, cseppet sem volt forradalmár, hanem derűs kedélvü, munkás, bátortalan, sze­rény ember. Hogy mégis ilyen sorsra jutott, an­nak nem mindennapi története van. Tudni kell ugyanis, hogy Grigoriu Cristea dr. 1927. ápri- iisében három évre szóló szerződést kötött Güntherrel, amely szerint tízezer lej havi .fize­tést, lakást, fűtést, világítást és tiz százalék havi részesedést biztosított számára. Az öreg müker­tész teljes ambícióval látott hozzá a munkához és szakértelemmel odafejlesztette a Rákóci úti kertészetet, hogy csakhamar ismertté vált egész Erdélyben és az egész ország területén. Buka­restbe vagontételekben szállították innen a virá­got. Egy év eltelte után az egyetemi tanár beje­lentette Günthernek, hogy csak nyolcezer lejt tud fizetni és haszon hiányában nem adhat ha­szonrészesedést. Günther ebbe is belenyugodott. A mult év karácsonya körül pedig azt közölte az egyetemi tanár Güntherrel, hogy nincs többé szüksége rá és elsejétől kezdve el Jyell hagynia állásút. Hiába hivatkozott a mükertész a szerző­désre, a hathavi felmondásra, az egyetemi tanár hajlithalatlan mafadt és végül kijelentette, hogy ha továbbra is ragaszkodik követeléséhez, hu­szonnégy órán belül át tét éti a határon. Günther­nek egyébként június végén járt volna le a tar­tózkodási engedélye. Újévkor a főkertész a fizetése után ment, a nyugtát azonban ügyvédje tanácsára csak jogai fenntartásával volt hajlandó aláirni. Az egyete­mi tanár ekkor inzuliálta az idősebb embert, aki erre kiköltözött a lakásból, egy kertet bérelt és Cristea dr. eilen megtette a bűnvádi feljelentést. Az ügyben azóta két tárgyalás is volt a járás- bíróság előtt és az újabb tárgyalás junius 2-ra van kitűzve. Közben az egyetemi tanár felje­lentette a rendőrségen Günthert, hogy államelle­nen gondolatokkal foglalkozik. Meg is idézték a műkért észt, aki igazolta, hogy rendes foglalko­zása van, haszon részesedési szerződést kötött egy telektulajdonossal és kertészkedik. A ren­dőrség nem talált ellene semmi vádra alkalmas anyagot s miután a telektulajdonos is jótállóit érte, elbocsátották azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha jelenlegi tartózkodási engedélye lejár, adjon be kérvényt annak megújításáért. Günther a csehszlovák konzulátuson is eljárt ügyében, ahol szintén megnyugtatták. Ezek után az előzmények után a tartományi igazgatóság véleményének meghallgatása nélkül a szolgálati ut kikerülésével egyszerűen áttették a határon Günther mükertészt. Az ügy román körökben is nagy feltűnést és kinos meglepetést keltett, különösen azoknál a vezető állásban lévő román uraknál, akik a mükertész ügyében inter­veniáltak. Az ügynek természetesen értesülésünk szerint további folytatása lesz. . Vasárnap veszi kezdetét a kolozsvári öfiet»verseny Röviden jelentettük, hogy az Anya és Csecsemővédő Egyesület ötletversenyre készül. Az agilis vezetőség megtette a szükséges előké­születeket, úgy, hogy most már a legzavartala- nabbul nyílhat meg a három napos kiállítás, amely május 17, 18 és 19 napjain zajlik le a katholiküs gimnázium termeiben. A külföldön is általánosan szokássá vált az öt­letversenynek az az elképzelése, hogy a kiállí­tók frappirozó formában egy ötletet váltanak valóra. Annak a köntösnek, amelyben az eszme megjelenik, nem feltétlenül szükséges luxuriózus- nak lennie, egészen egyszerű eszközökkel is az ötletes ember kifejezésre tudja juttatni azt, amit akar. Miután egy ötletnek megragadóvá tételére elsősorban a kereskedőknek van szüksége, senkit sem lep meg, ha ezen a kiállításon legnagyobb .számban Kolozsvár kereskedői vesznek részt. Az eddigi jelentkezők névsora betürendszerint a következő: Gróf Bethlen Ödönné, Déry szües, D’Or par­fümüzlet, Dávid Vencel hangszerüzlet, Emőke dro géria, Erika eipöüzlet, Higiena selyemgyár, Hu- bay keztyüsüzlet, írisz poreellánüzlet, Ivette mii- selyemgyár, Katona péküzlet, Kováts P. és Fiai fényképüzlet, Lepage könyvkereskedés, Leiters- dorfer drogéria, Novitas könyv és képkereskedő, Palocsay Karola virágkereskedés, Keiner István konfekciós üzlet, Segesváry selyemgyár, Schusz- tér Emil diszmüárukereskedés, Szabó Jenő di­vatáru cég. Az ötletversenyen résztvevők kiállított anyag3 fölött szavazás történik. A szavazó lapokat a közönség állítja ki és a legtöbb szavazatban ré­szesült kiállító ezüst serleget kap jutalmul, amely vándordíj gyanánt szolgál. A verseny rendezőségének az a terve ugyanis, hogy ezt a rendkívül érdekesnek kínálkozó kiállítást évről- évre, esetleg országos jelleggel is meg fogja csi­nálni. Itt emlitjük meg, hogy díjban részesül a versenyen nyertes második és harmadik kiállító is, akik ezüst, illetve bronzplakettet fognak kapni. A kiállításnak megtekintése díjtalan. A háromnapos kiállítás mind a három nap egész nap nyitva lesz. Kosiziíiiam Ma,gyvárad betegágyánál A nagyváradi Unió Klubból kiindult akció, amely Nagyvárad szomorú gazdasági helyzetének betegágyánál akar konzíliumot tartani, vasárnap nagy érdeklődés mellett megtette az'első lépést. A város valamennyi közéleti tényezője megjelent, saj­nálatosan nélkülözte azonban az ankét a Banca Na­ţionala aktiv részvételét, amelynek pedig elsősorban kellett volna a kezdeményezést megragadnia. A Ban­ca Naţionala részéről egyetlen felszólalás sem hang­zott el, amely a segítés konkretizálását felajánlotta volna. Remélhető, hogy a folytatólagosan megtar­tandó összejöveteleken, — kéthetenként fognak an- kétoknt, tai-tani — a Jegybank mellett a magánpénz­intézetek is hathatós támogatásban fogják részesí­teni az akciót. Egyébként az ankétot Adorján Emil dr., a klub elnökének expozéja nyitotta meg, aki kihang­súlyozta, hogy a legsürgősebb teendő az építkezési tevékenység megkezdése és a munkaalkalmak nyúj­tása. Emlékeztet arra, hogy már régebben ajánlotta, a rárosi költségvetés ötszázalékának építkezési cé- . lókra való fordítását. Arról lett volna szó, hogy 3 színházi díszletraktár helyén két négyemeletes vá­rosi palotát építsenek. Ez 25—30 milliót jelentene, tekintettel arra, hogy évekkel ezelőtt a nagyváradi pénzintézetek csak 40 millió lej visszleszámitolási hiir.lt élveztek a Banca Najionalától, a reescompt pedig azóta 250 millió lejre emelkedett, nem okozna nehézséget * két palota építéséhez szükséges 30 millió lej megszerzése. Ezután széles és nagyvonalú vita indult meg, »■mélyben Lazar Aurél dr., az interimar bizottság elnök», Sieibermann Jenő dr., Andru Sever dr., Zigre Miklós dr., Soós István dr., Markovies Ignác dr., Kovács Árpád dr., végül pedig Hegedűs Nán­dor, a Magyar Párt képviselője szólaltak fel. Az ankét bizottságot küldött ki, hogy a kérdés ál­landóiul felszínen tartassék. jlÜTŐSÖKS szarén link JjÍ| I fel vételkötelezettség nélküli próbára egy j I $ B fi W“*“'s?8 ami 25—50 százalék- I j wl? ! ¥ I“ 1 kal csökkenti az autó j Í W §#%&*» I benzinfogyasztását, — j AUTOVIX CLUJ, Str. Berthelot No. 7

Next

/
Thumbnails
Contents