Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-15 / 107. szám
7 XIII. ÉYF. 107. SZÁM. §^mi-Sm^iSUm^ääää^^ TCémnök a üilág Miss Cavei! esete, akit a német hadbíróság agyoidöveleti, szervezte meg a belga nép ellenállását — Égy belga nemzetiségű ügynök jelentette föl, akit később honfitársai bosszúból meggyiikeltaás — Lassított fümíeívétci kivégzésekről a polgári lakosság elrémitésére A Keleti Újság eredeti cikksorozatának harmadik közleménye (Párisi mu nkatársunktól.) A legtöbbet emlegetett, legdemokratikusabb, talán mindközött, legsajnálatra méltóbb életsors a Miss Edith Cavellé. Nemcsak az antant hatalmak közvéleménye mozdult meg, amikor Cavellt agyonlőtték a németek, de a központi hatalmak körében is hangok emelödtek fel a halálos ítélet végrehajtása ellen. A németeknek igazuk volt: Miss Caveil sokkal többet ártott a német hadseregnek, mint bárki más Belgiumban. Tettei kimerítették annak a katonai bűnténynek tényáliadékát, amelyek automatikusan a halálbüntetést vonták maguk után. De az is igaz, hogy a másik hadban álló tábor szemszögéből megítélve Miss Caveil a legtisztább pátriata nők egyike volt. Nemrégiben ismét fölujult emlékezete az európai sajtóban. Az angolok filmet készítettek róla, amelynek népszerűsítését propagandiszti- kus célokra akarták fölhasználni. A német kormány kérésére azonban Angliában elállóttak a film nyilvános bemutatójától és az csupán zártkörű meghívott közönség előtt zajlott le és nem került át más országokba. Caveil angol állampolgárnő volt, a világháború előtt gyermekápolónő. Közvetlen a háború kitörése idejében egy brüsszeli kisdedóvóintézet élén állott. , Caveil kórházat alapi A németek betörése Belgiumba villámgyorsan történt. Mielőtt az antant fölócsudott volna, már az erődítmények sorra hullottak le és a virágzó Belgium pár nap alatt a kórházak és a kötözőhelyek sivár területévé vált. Caveil is otthagyta intézetét, a szivéhez nőtt kisdedeket és saját erejéből megteremtett egy lazarettet. Ugyanakkor merész feladatra is vállalkozott. Első elképzelése az volt, hogy megmenti a kórházában fekvő belga tiszteket és katonákat a hadifogságtól. A második meggondolása, hogy e tiszteknek és legénységnek át kell törniök az ellenséges barrikádokat és egyesülniök kell az antant csapatokkal. E célból előbb saját kórházának embereit csempészte át a határon, később pedig egy egész organizációt hozott létre, azzal a rendeltetéssel, hogy az ország minden részéből ugyanúgy cselekedjenek, mint ahogyan az ő kórházában. Hogyan történt a belga kombattáns elemek kicsempészése? Szükség volt, hogy előbb polgári személyeknek deklaráltassanak a sebesülésből, vagy betegségből felgyógyult tisztek. Hamisított okmányokra volt tehát szükség. Más névre szóló útlevelekre. Miss Caveil rendkívüli ügyességgel szereztette be a legkülönbözőbb hamis okmányokat, amelyek között a német katonai hatóságok pecsétes okmányai is szerepeltek. Ezek az okmányok többek között egyenesen utasitották a hatóságokat, hogy ezt, vagy azt a „polgári egyént” haladéktalanul engedjék keresztül a rendeltetési helyére. Voltak olyan raffinált módon elkészített „szolgálati jegyek”, amelyek előírták, hogy a szökevénynek alias polgári egyénnek, az egyes német parancsnoksági helyekre etapról-etapra jelentkeznie kell és a jelentkezési időpontot még dátummal is megjelölték. Mindez azért történt, hogy az okmány igy szavahihetőbbnek tessék. A szökés mikéntjét is előre szabályozták. Amikor az egyes kórházakban egy bizonyos számú transzport Összegyűlt, akkor egy olyan vezetőről gondoskodtak, aki teljesen ismerős volt a határátkelés helyi viszonyaival. } Sok százra, sőt ezrekre rúg azoknak a tiszteknek és legénységi állományhoz tartozó egyéneknek a száma, akiket Miss Caveil az általa létesített organizáció élén átcsempészett, és akik rendkívül fontos hírszolgálati teljesítményt is végeztek. Tudnunk kell azt is, hogy e hirtelen jött német betörés teljesen megsemmisítette a francia kémszolgálatot és elvágta a kapcsolatot a harcoló francia sereggel és egyedül az angol, fantasztikusan ügyes intelligente Service volt abban a helyzetben, hogy kontrakarrirozhassa a német kémiroda tevékenységét. Miss Caveil kilenc hónapig zavartalanul kémkedhetett és hogy a végén elfogták, ennek kizárólag az volt az oka, hogy egyik belga nemzetiségű ügynök, saját fajtájából való vér, aki már a békeidőben kémkedett a németek javára, feljelentette. Az illetőt Pinkhoffnak hívták, egy dúsgazdag, általánosan ismert belga családnak a sarja, akit egész Belgiumban mindenki ismert. Pin- khoff egy Eberhardt nevű német ügynökkel együtt fölfedezte azt a kis kávéházat, a belgahollandi határon, amely találkozó helye volt a belga kémszolgálat alvilágának. Egy Engel nevii német ügynök pedig annak az összeesküvésnek jött nyomára, amelynek egyik vezetője Filipp Baucq volt, szerkesztője a hírhedt, ötezer példányban terjesztett Libre Belgenek. Vele együtt letartóztatták Belle Viile grófnőt és egy asszonyt Cambraiból. Pár nap alatt az árulás következtében sikerült felgöngyölni Miss Caveil egész frontját és a terhelteket a hadbírósághoz beszállítani. A pör lefolyása elé, amelyet a brüsszeli hadbíróság Stöber hadbirósági tanácsos elnökVaskeresst és E pör krónikásai szerint Pinkhoff vaske- T resztet kapott, Engel ügynök pedig nagyobb * pénzjutalmat. De Pinkhoffnak nem lehetett maradása Belgiumban. Az elkeseredett belgák, akik kétségbeesetten vették a hirt, hogy Miss Cavellt agyonlőtték — éppen egy belga nemzetiségű áruló folytán — összeesküvést szőttek ellene. Az összeesküvés tagjai elhatározták, hogy bárhol találják, végeznek vele. Pinkhoffnak erről értesülése volt és a megszálló német csapatoktól kért védelmet. Hetekig meg is tudta őrizni személyi biztonságát, de egy este a következő dolog történt vele: Hazamegy a lakására. A lakás előtt két ember, az egyik közülök személyes ismerőse, megszólítja és megkérdi, hogy hány óra? Pinkhoff zavartalanul nyúl az órája után, közben az egyik ember elsüti a revolvert és Pinkhoff holtan rogy össze. A tetteseket sohasem sikerült megtalálni. A német katonai hatóságok megrettenve vették észre, hogy Miss Caveil és társainak kivégzésével még nem sikerült megfékezni a civil lakosság szenvedélyes belső frontját. Lépten- nyomon rá kellett jönniök arra, hogy a belga patriotizmus a legnagyobb áldozatra kész és hogy mindig akadnak alkalmas egyének, akik a belga-hollandi határon keresztül szállítják az információs anyagot a német hadiállásokröl. A németek erre azt az esztelen taktikát folytatták, hogy még türelmetlenebbül vetették rá magukat j a kémekre. Rengeteg volt azoknak az áldozatok- ! • <i i i ...................... létével Filipp Baucq és társai ellen vezetett, mindenütt a legnagyobb érdeklődéssel néztek, A tárgyalás lefolyását följegyezte a L.Echo de Paris, amely többek között a következőket írja: Edith Caveil kijelentette, hogy 49 éves, protestáns, angol nemzetiségű. A bitó: 1914. november elsejétől 1915. júliusáig francia, angol katonákat rejtegetett, közöttük egy ezredest is, valamennyiüket civilben. Segítségére volt belgáknak, franciáknak és angoloknak, hogy katonai szolgálatot teljesitsenek és visszamenjenek a frontra. Támogatta őket, pénzt adott nekik. E. Caveil: Igaz. Biró: Kikkel állott ön e cselekedetek végrehajtásánál összeköttetésben? Caveil: Capiurral, Martin kisasszonnyal, Derveau és Libiez urakkal. Biró: Ki volt a főnök, az organizáció megteremtője? Caveil: Nem volt főnök. Biró: Nem-e Croy herceg volt? Caveil: Nem, a Croy herceg tevékenysége csupán arra szorítkozott, hogy embereket küldött hozzánk, akiket némi pénzzel láttunk el. A biró felszólítására Caveil előadja, hogy azért szállította ki az embereket, mert megítélése szerint halálos veszedelemben forogtak. Ez volt az egyetlen védekezése, önigazolása. A bíróság visszavonult, halálra Ítélte. Belgium tábornok kormányyzója, von Bissing nem akarta aláírni a halálos ítéletet. De az ítéletet, más felsőbb nyomás hatása alatt, mégis végrehajtották. Miss Caveil utolsó szavai, amelyeket a lelkésznek mondott a kivégzés színhelyén, a következők voltak: — Itt állva Isten és örökkévalóság előtt, világosan látom, hogy nem elég az, hogy csak a hazámat szeretem, szabadnak kell lennem minden gyűlölettől és ellenségeskedéstől. A pör lefolyásához hozzátartozik még, hogy Cavellt tulajdonképpen annak a bizonyos Cambrai asszonynak a vallomása alapján ítélték el. Caveil 1915. augusztus 4-től 1915. október 11-éig volt vizsgálati fogságban. E monstre-pör lezajlása után a németek felgöngyölgetve a belgiumi spion- frontot, nyolcszáz franciát és belgát tartóztattak le, 1?9 halálos ítéletet hoztak, amelyek közül hatvanhatot végre is hajtottak. revolvergolyó nak száma, akik valóban ártatlanul kerültek a bajba. A kémpszihozis oly óriási volt a megszállott területen, hogy még a gyermekeknek sem adtak kíméletet. Föl van jegyezve, hogy egy anya könyörgött. Hogy adják vissza neki 15 éves fiát, hiszen gyermek és nincs tisztában cselekedetével. „Amit főzött, egye meg” — mondotta a katonai ügyész és a falhoz állitották. Ezzel a fiúval történt meg, hogy kétszer is leeresztette a kivégzésre kiküldött különítmény a fegyvert, csak azért, hogy a kivégzés alkalmával a lakosság elrettentésére szánt íilmfelvétel nehány méterrel hosszabb legyen. A világháborúnak külön története ez az agyonzaklatott, feldúlt belga terület, ahol valóban alig akadt egyetlen belga is, aki ne lett volna képes a legnagyobb áldozatokra. Ezt a fanatizáló munkát javarészt a fáradhatatlan Miss Caveil végezte el, aki még sírjából is hatott népére izzó patriotizmusával. De a német kémszolgálat is sok kellemetlenséget okozott Belgiumnak és úgy visszaadta a kölcsönt, hogy azt Belgium még ma is érzi. A német hátmögötti munka törte még a vallonok és flamandok együttműködésének eddigi kereteit, a lakosság jelentékeny részében fölébresztette a külön kisebbségi öntudatot és bár a nacionalizmus mai korszakában a flamand-kérdés amúgy is kiélesedett volna, ebben a történelmi fordulatban el nem vitatható része van Németország belgiumi ügynökeinek a világháború alatt végzett propaganda tevéken^ségéveh Vas- és rózbutorok, mosdók, sodronybetétek nagy vátasztékfran kaphatók. FLEISCHER Testvérek vas- és ré zb lit orgy ár áb a n Arad Str. loan Russu Sirianu No. 15. (Aulich Lajos ucca)
