Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-15 / 107. szám
Till. tiVF. 107. SZÁM. s A négy év elolt elkövetett raMógyükosság ügyében egy gyímesi földbirtokos magánnyomozást indított és leleplezte a gyilkosokat, akik töredelmes vallomást tettek (Csíkszereda, május 13.) Egy négy évvel ezelőtt elkövetett titokzatos rablógyilkosság tetteseit sikerült leleplezni a csikmegyei Gyimesközéplakon. 1926 októberjéneik utolsó napjainak egyikén ismeretlen^ tettesek válogatott kegyetlenséggel meggyilkolták" Antal György jómódú gazdát és kirabolták. Antal György az italnak adta magát és emiatt egymásután kellett eladogatnia föttdecskéit. A faluban úgy tudták róla, bogy nagyobb összeg felett rendelkezik és ezt a hiedelmet Antal György maga is táplálta, mert a falu korcsmájában többször ütött rá a tüszőjére ezekkel a szavakkal: — Százezer lej ugat ki ebből a dészüből. Akadtak, akik elhatározták, hogy az állítólagos százezer lejt gyilkosság aráu is megszerz’k, hogy ne ugasson többet abban a désziibon. így történt, hogy egyik koromsötét éjszakán négy ember belopó- zott az Antal György házába és az ágyban fekvő 75 éves embernek nekiestsk vasvillával, karókkal. Antal György hatalmas erejű ember volt és birokra kelt támadóival. Rettenetes élet-halálharc kezdődött, végül is a rablók csak ügy bírtak a lierkuiesi termetű öreggel, hogy egyikük hátulról fejszével széthasította a fejét. pitották az időt és a helyet, ahol találkozni fognak. A kitűzött időben össze is gyűltek egy erdő közt fekvő csángó háznál, ahol három más csángó már várta őket. Pálinka mellett megháuyták-vetették az ügyet, az egyik csángó azonban aggodalmaskodott, hogy hátha kitudódik az ügy, jön a tömlőé, a sóbánya, stb. A bíró igyekezett megnyugtatni s az aggályoskodó csángóknak eldicsekedte, hogy ezelőtt négy esztendővel, hogyan ölték meg négyen Antal Györgyöt s még a kutya som törődött velük. A következő pillanatban a három csángó egyszerre de- tektivvé változott és megragadta a bírót. Előtoppant Nagygalaczi Miklós is két csendőrrel, akik a szobában elbújva mindent végighallgatták. Pap János látva, hogy kelepcébe került, mindent bevallott töredelmesen. Elmondotta, hogy egyezett meg vele Mibók Géza, Kuli Péter és Kuli Pista és mint ölték meg négyen Antal György „nótáriusát. A csendőrök és detektívek még aznap elfogták a másik A LEGJOBB HASHAJTÓ CUKORKA Kapható minden gyógyszertárban és drogueriában két. gyilkost is. Mihók Gézát, aki katonai szolgálatot teljesít, megvasalva kisérték be az ezredtől az ügyészségre. A gyilkosok beismerő vallomást tettek. A dési Iparosok tiltakoznak a siilyos forgalmi adók ellen A rablók magukhoz vették a pénzt, de kiderült, hogy nem százezer, hanem mindössze nyolcezer lej ugatott az egész háznál. Másnap a nyomozás megindult és négy esztendeig tartott minden eredmény nélkül. Helyesebben volt annyi eredménye, hogy az Antal György nevelt fiát, Gyulát, aki a rablás éjszakáján Karcfalván tartózkodott, letartóztatták és kerek kilenc hónapig kellett ülnie, amig kiderült az ártatlansága. Tudósítónk jelenti: A dési iparosok dr. Bene Ferenc elnökletével tiltakozó gyűlést tartottak az elviselhetetlenül súlyos forgalmi adók ellen. Bene Ferenc ismertette azt a súlyos helyzetet, amelyben az erdélyi kisiparosok tengődnek és kifejtette, hogy a legtöbb kézmüiparos nincs abban a helyzetben, hogy bruttó forgalmának két-három százalékát forgalmi adó címén az államkincstárnak fizesse. Az iparosok felkérték dr. Micşa országgyűlési képviselőt, hogy adjon át emlékiratot Madgearu pénzügyminiszternek, akitől a forgalmi adó jelenlegi rendszerének sürgős revízióját kérik az iparosok. Az emlékiratban kifejtették, hogy Désen az iparosok többsége nem fizethet forgalmi adó címén két- háromezer lejt. Tekintettel arra, hogy az adófekb- bezési bizottságok a legtöbb esetben honorálták a forgalmi adó megállapitása ellen benyújtott feleb- bezéseket, remélhető, "hogy a dési iparosoknak a forgalmi adóval kapcsolatos sérelmei a felebbezési tárgyalások során orvoslást nyernek. lA^CArt/NAAA/\AAAe/WVWWVVyVVV\/VV\A/VV»/VVWWWVWVW\V Ezalatt természetesen annyira tönkrement anyagilag, hogy mire kikerült a fogságból, alig marad valamije. A bűnügy elaludt végképpen. Volt azonban a meggyilkolt gazdának egy kedves embere, Nagygalaczi Miklósi, gyimesi birtokos, aki elhatározta, hogy nem nyugszik addig, amig jóemberének halálát meg nem bosszulja. Magánúton nyomozni kezdett tehát, amig sikerült is megállapítania, hogy a nyomok Pap János községi bíróhoz vezetnek, aki nagyhatalmú ember volt a faluban és mindenkivel érezAnghelescu államtitkár: „Élesen elítélem a szélsőséges törekvéseket, akár túlzóan soviniszták, akár nemzetközi irányúak!“ tette, hogy mennyire ki van neki szolgáltatva az egész falu. Nagygalaczi Miklós erre bement Csíkszeredába é& magával vitt egy detektívet, akit felöltöztetett csángó ruhába és rábízta, hogy ismerkedjék meg a bíróval és próbálja rávenni egy a „Lövész“ nevű helyen elkövetendő rablógyilkosságra. A detektív kitünően játszotta a szerepét, pár nap alatt összebarátkozott a bíróval, akinek elmondotta, hogy Békásból jött munkát keresni, de most már a fülebotját sem mozdítja, mert csak a kezét kell kinyújtania, hogy hat-hétszázezer lej belecsöppenjen. A pénzsóvár bíró mindenképpen szerette volna a titkot megtudni. A detektív titkolózott és csak hosz- szas kapacitások után volt hajlandó elárulni, hogy a Lövészen lakik egy gazdag csángó és mindössze három-négy emberre van szükség, hogy a pénzt eí- emeljék. — Nem könnyű a dolog, — mondotta a detektív, — egy-két ember halálával is számolni kell, mert erős a háztáj. Pap János beugrott. A detektív vállalkozott, hogy megfelelő társaikról gondoskodik és megálla(Bukarest, május 13.) Moldován Valér erdélyi tartományi igazgatótól __ mint a Keleti Újság megirta — úgy értesültünk, hogy a belügyminisztérium rövidesen szabályozni fogja a kisebbségi nyelvhasználat kérdését a közigazgatásban, mert ezt a problémát Dobrescu nyelvren- delete különösen égetővé tette. Munkatársunk megkérdezte Anghelescu belügyi államtitkárt, hogy lehet-e már a kormány errevonatkozó álláspontjáról közelebbit tudni, s a következő választ, kapta: — Szeretem, há pontos felvilágositást adhatok a sajtónak, azért egyelőre csak annyit mondhatok, hogy a kérdés a tanulmányozás stádiumában van. Amióta a Dobrescu-féle rendeletet nemlétezőnck nyilvánította a kormány, tényleg foglalkozunk ezzel a kérdéssel. De a részletek még nem aktuálisak. A belügyminisztériumot egyébként újabban lemét nagy mértékben foglalkoztatják az utóbbi napokban erőre kapott cuzista-akciók. Ezzel kapcsolatban ezeket mondta Anghelescu államtitkár: — A kormány nemcsak, hogy nem bátorítja, hanem a leghatározottabban dezaprobálja Cuzá- * ék akcióját. Legszigorúbb intézkedéseket foganatosítunk esetleges zavargások letörésére. Ellensége vagyok a szélsőséges törekvéseknek, akár túlzóan soviniszta, akár nemzetközi irányúak legyenek is azok. Ezek a zavargások csak arra jók, hogy megkeserítsék a kisebbségek életét, pedig hogy a kisebbségekkel való harmonikus együttműködés mennyire fontos dolog, azt én annál is inkább jól tudom, mert magam is kisebbségi centrumból kerültem a parlamentbe. — Látja, _ folytatta Anghelescu államtitkár,.— az invalidusok, tüntetését sem engedtem meg. Meghiúsítottam a zálogjogos háztulajdonosok demonstrációs kísérletét is. Semmi szükség sincs erre. És csodálom, hogy egyeseket any- nyira elragad a pártszenvedély, hogy pozíciójukhoz nem méltó buzgalommal karolnak fel egészen igaztalan ügyeket. Itt van például az állítólagos hadirokkant esete, akiről azt állítják, hogy a hadirokkantak tüntetése alkalmával szerzett sérülései következtében halt ^meg a kórházban. Mosoiu tábornok a koronáig ment miatta. És belevontak az ügybe olyan komoly katonákat is, mint Voitoianu tábornok. S a végén kapom az értesítést a „brutalizált hős“ szülőfalujából, hogy soha életében nem volt hadirokkant. De még a háborúban sem volt sohase. Különben is megállapítást nyert, hogy tüdővész ölte meg, nem pedig belső sérülések. Még egy kérdést teszünk fel: __Besszarábia? — Minden csöndes. Mint már meg is Írták a lapok, most tartottunk értekezletet vezető adminisztratív, sziguranea, rendőrségi és csendőrségi közegek bevonásával. Semmi különleges intézkedés... " - (I). , Devizák Valutapiac 1930 május Î3 • Zürich Berlin Bukarest Budapest Bégs Prága London (olazsíü nyitás zárlat utó Zürich __ 5107 3263 11072 13720 65305 25107 3267 Newyork 51675 51690 41905 16810 57220 70910 3375 48587 16825 London 251025 251125 20362 81725 278050 3446 163985 — 64850 Páris 202650 2027 1644 651 224350, 27795 132345 12388 664 Milano 2708 2710 21975 88350 299950 3718 17695 9267 886 Praga 1531 15315 12417 499 16955 210137 — 16387 5 Budapest 90275 9030 7320 2942 — 12385 58970 2780 2959 Belgráü 91250 91250 — 299 101150 12525 596! — — Bukarest 507 307 249 — 340 42137 2006 818 —Becs 7288 7289 5910 2376 8070 — 47585 3444 2377 Berlin 12329 123325 — 4020 1365625 16925 80540 20361 4025 iisáz Sej áHroiyama: Zürichben 307 Londonban*— Budapesten 42137
