Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-14 / 106. szám
Zág az éji bogár, csápjait kitárja, De a Ftit*katona felkészültté bárja. Ha á gyermek minden Védelem nélkül aí- szik, könnyű zsákmánya á veszélyes betegségek csíráit hordozó szúnyogoknak. Leginkább éjjé! hatolnak be lakásunkba. Perme- fcezsönk Fliiet, mielőtt lefekszünk. Fiit megöli a legyeket, szúnyogokat, bolhákat, tetveket, molyokat, hangyákat, svábokat, poloskákat. . . Ó3 elpusztítja petéiket is. "Veszélytélén. Nem hagy foltot. Fiit nem tévesztendő ossza mÚ3 rovarirtókkal I Sárga kanca — feketo sávval! Rsstonyak klníie ®a Az általános közkedveltségnek Örvendő Dr. Szentpétery Lajosnéharmacdk bővített kiadása uj átdolgozásban, 8öö kiprdbáit rate pitéi és igen sok illusztrációval most jelent meg. E „Szakácskönyv" minden háztartásban nélkülözhetetlen. Fiatal háziasszonyok, gazdaasa- szonyok és szakácsnő helyes útmutatója ez a könyv a konyhaművészet minden ágában, tartalmazza a levesek, sültek, főzelékek, tészták, krémek, fagylaltok és minden ételnemüek t azdaságos, kitűnő és Önnyti elkészítési módját. Zöldségfélék, befőttek eltartási és befőzési módját is. — Kapható minden könyvkereskedésben és Tordán a kiadónál Füssy József önyvkereskedésében. praxissal hi? J r^aioSá^us és cbeiromahta (kézjós) fo§ ad naponként d.u. 2-3-ig tr, Avrani lancufFetőű- utea) 5 fdsz. 3. K ßiülftll szaktudással bíró filmrendező nróbaíilmet Készítés rendez. Strada ÁvramlaticU Petőfi-utca) 5. tsz 3. NÄW golyós cséplőket, magánjárókat, traktorokat, minden nagyságban, kedvező feltételek mellett szállít Friedrich Testvérek Timişoara. ei Kizárólagos vezérképviselő Románia részére: DROGUERÎA STANDARD, BUCUEEŞŢ!  Magyar Általános HÍSelb@sils temesvári fiókját erdélyi vssér képviselőséggé jelelte Mi A VQ’zéthépvis&losész ■»■ezekje Srlaer Dezső igazgató (Budapest, május 12. Saját tud.) A Magyar Általános Hitelbank romániai fiókjainak helyzete végleges rendezést nyert. Közgazdásági, illetve pénzügyi körökben ismeretes nr. a szerep, melyet a Magyar Áltáiáü'ös Hitelbank temesvári-, nagyváradi és brassói fiókjai az impérium átvétele után jár- dély pénzpiacán közmegelégedésre betöltötték. Erdély hitelellátása terén a legmesszebbmenőén rendelkezésére állott a piáénak ez á három, tekintélyes bankfiók s politikamentes, szolid üzletpolitikájuk az ország vezetőköreinek is legteljesebb megelégedését és elismerését vívta ki. A Magyar Általános Hitelbank mqst temesvári fiókját romániai vezér- képviselőséggé jelölte ki, melyről az intézet a következő kommünikét adta ki: „A Mhgyâr Általános Hitelbank, Budapest, a Monitorul Oficial 1930 január 20~i számában megjelent és az idegen réázVénytársaiágók romániai telepéinek működését szhbályózó kbfifaäny- réndélél értelmében temesvári fiókját romániai vezérképviselőségévé jelölte ki ás annak vezetésevéi képviselői "iiifcSságbáiL Srbár Beásó íiók- lgáz§álot, viiîĂlii fhniier Lâszî» és dr. Rőt A bank“ K ertek, sírok és bnlkoni díszítéseket vállalom. alkalmi csokrok, koszorúk, szalaggal, be- tiizéssel jutányos árban, Szabó, Moţilor 78. N ftS fíc bábói Utó szélfocSa és étterem közel a vasútállomáshoz, teljes felszereléssel, berendezéssel, betegség miatt, jutányos áron sürgősen eladó. Hunyady vendéglős. Beelean jud. Somes. ‘ Béla ftŐkfŐÜ ok helyet leseket bizta meg. Az erre vonatkozó kormányjóváhagyás a Monitorul Oficial 1930 május 9-i számában köZzététetett.“ Ez â tráúká&Ció Románia pénzügyi életére nézve minden tekintetben Örvendetes esemény, mert azt jelenti, hogy a Eitejbánk ismert hatalmas külföldi összeköttetései révén még fokozottabb mértékben óhajt rendelkezésére állni az ország hiteligénylőinek a tőle már eddig is megszokott szolid üzlet- politikai elvek mellett. p- s fűzve 140'—-, kölve É20 — ElőrefiztetV'e ffâţţco» Vagy ulánvéííél portóval Tiukü I GgeöüpKüdr , , 11 ....... (Basel, május 12. Saját tud.) BawlSeB közelebbről megkezdi működését a B. R. I. (Banquo dea Reglemts Intemacionaux — Bank der Internationalen Zahlungen — Nemzetközi Fizetések Bankja) vagy, pedig, ahogyan a szerződések nevezik: a Bank, mer lyet, amint ismeretes, á világháborút véglegesen, felszámoló hágai konferenciák teremtettek meg. A tárgy ismeretéhez tudnunk kell annak az országnak az állásfoglalását, mely otthont biztositott a Banknak, valamint azt is, hogy miképpen lett a Bank székhelye éppen Basel. * A második hágai konferencia megnyitása után már biztossá lett — minden ellenkező belga, vagy, más indítvánnyal szemben, — hogy a Bank székhelye Basel lesz. A Bankot ezervező bizottság előtt .ugyanis akkor .már nyilvánvaló volt, hogy Baselnek gazdasági, politikai éí. nem utolsó sorban földrajzi, valamint forgalmi előnyei minden más várossal szemben elsőbbséget kell hogy biztosítsanak. Politikai és gazdasági szempontból Basel a száz évnél régebb idő óta szigorúan semleges Svájcnak együk legnagyobb és legrendezettebb városa, mely Európának egyik legjobban iparosodott és kereskedelmi szempontból is legelsőrangu gócpontja. Földrajzilag nemcsak, hogy a még itt is hajózható Rajna mellett fekszik, hanem úgy vasúton, mint légi Utón á jóvátétel körül leginkább érdekelt két államból,— Németországból éppen úgy, mint Franciaországból — a legnagyobb könnyedséggel elérhető. Basel városa Svájc legészakibb csücskében fekszik, abban a szegletben, mely a francia és német határok közó ékelődik, úgy annyira, hogy a város egyik oldalán egy közkerten, az Erlen Parkon keresztülmenve Németországban van az ember, — mig a város másik oldalán, a Burgfelderstrassen csak egy kis bódé és előtte a sorompó mutatja az ucca végét — a francia határt. Ezeken a politikai, gazdasági és földrajzi előnyökön kívül forgalmi szempontból nézve: Basel Londonból 25 óra, Rómából pedig körülbelül ugyanennyi. Természetes, hogy ez a nagy város a nemzetközi légi közlekedésbe már régebben bekapcsolódott, úgy, hogy néhány év óta repülőterén légi kikötője is van. Azt kellene hinnünk, hogy ennek az óriási jelentőségű nemzetközi intézménynek Baselba való helyezése az egész lakosság körében osztatlan örömöt, megelégedettséget vagy reményt keltett. Azonban & svájciakat annyira jellemző számitő józanság, — mint mindig —, úgy most is azonnal jelentkezett. Sajátságos liberális konzervativizmus ez, mely egyformán szem előtt tudja tartani saját jól felfogott érdekeit és a haladást előmozdító és biztositó Fényezőket. Ez a becsületes és egészséges gazdasági egoizmus tette lehetővé a svájciaknak, hogy dacára álla— miik kicsiségének az egész világ számára mintaképül szolgálhatnak éppen úgy politikai, mint gazdasági és szociális téren. Basel városának vezetősége is sok interpellációt volt kénytelen a Nagytanácsban végighallgatni és megválaszolni, amíg addig jutott a dolog, hogy a város közönsége elhatározta: a Nemzetközi Fizetések Bankját, a „Bankot“ ősi falai közé engedi. A baselíek előbb mindenféle szempontból aîâposan megvizsgálták a nagyon is kecsegtető ajánlatot és csak azután mondották ki a „boldogító igent“, amikor meggyőződtek, hogy ez az „igen“ részükre nagy előnyöket fog hozni, az eZzel vállalt kötelezettségeknek pedig teljes mértékben még is tudnak felelni. Hosszú viták után előbb Basel városa, azután a svájci konföderáció beleegyezésüket adták, hogy a „Bank“ itt találja meg otthonát, mire a svájci delegáció Hágában aláírta a szerződést, mely egyelőre 15 évre biztositja a Banknak a bascii székhelyt. Egyidejűleg azonban arra is kötelezte magát, hogy megteszi a szükséges lépéseket, melyek ezen az időn túl is hiztösifsák a Banknak baseli székhelyét. ijikötötték azonban, hogy a Baiik a baseli bíróságok illetőségének van alávetve, bármilyen jogi vágy természeti személlyel szemben merüljön föl peres ügye. Csupán idegen kormányokkal szemben felmerülő ügyeiben tartozik á Bánk az u. n. Interpretációs Bíróság alá, melyet az 1924. évi londoni egyezmény teremtett meg. Igen nehéz tárgyalásokra vezetett a bahksze- mélyzct adóügyi viszonyainak rendezésé. Ebben á kérdésben Svájcnak bizonyos engedményekét tellett tennie, mert más országok ajánlatai nágy előnyökkel kecsegtettek. A svájci bizottságnak biztosítani kellett a bankszemélyzet fizetésének és a Bánkból folyó egyéb jövedelmeinek adómentességét s csuk árt tudta elérni, hogy a személyzet egyéb jöVédel- ihei esnék rendes adózás alá. Jól m%ishierhctjÜk éhből az. epizódból a svájci szellemet, mely még. 'ebben a viiágrelációju politikai,^gazdasági és jogi kérdésiért is rälföft érem "előtt "thrtóttá a ité&c \ JUelinkţ *»eírt gute Freundschaft civét. Vagyis i Svij'ií slylt peifáiühik érdekét á lehető legnagyobb
