Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-14 / 106. szám
J5GWJ XIII. ÉVF. 106. SZÁM. A május 15-én életbe lépő ujj vasúti menetrend megnehezíti a csatlakozásokat Teljesen a két Rapidhoz igazodik minden csatlakozás A fővonalon kisebb előnyöket mutat az uj menetrend (Kolozsvár, május 12.) Május 15-én életbe lép az uj vasúti menetrend. Az uj menetrend is sok kivánni valót hagy hátra, mert mig a fővonalon Bukarest irányában és vissza kisebb előnyöket mutat, addig az elágazásoknál, különösen a szamosvölgyi vonalon, továbbá a Piski-fclől a Zsilvölgyébe és Segesvárról Udvarhelyre az éjjeli és reggeli vonatok utasainak egész délelőt- töket kell várniok, hogy tovább utazhassanak. Csehszlovákia felől Váradon keresztül Kolozsvárra éjjel 2 órakor érkező gyorsvonat utasai és Bukarest felől az éjjeli személyvonattal érkezők csak reggel 7 órakor kapnak csatlakozást Désre. Kolozsvárról Besztercének menő vonattal legfeljebb délben lehet megérkezni, ha csak autóbuszt nem vesznek az illetők igénybe. A Nagybányára igyekvők pedig egy egész napot kell, hogy eltöltsenek. Úgy a szamosvölgyi vonalon, mint a Szilágyság felé az utazó közönség valósággal az autóbuszokra van kényszerűvé. A délelőtti munkaidejét kell eltöltenie a CFR jóvoltából s legfeljebb Pisid nevezetességeinek megtekintésével foglalkozhatik, aki akár Kolozsvár, akár Bukarest felől Pisidre érkezik, mert délután három óráig a Zsilvölgye felé nem folytathatja útját. Segesvár idegen forgalmának növelését szolgálhatja csak az udvarhelyi csatlakozásnak a menetrendje, mert Kolozsvár és Bukarest felől reggel 7 órakor Segesvárra érkező, gyorsvonatok utasai délután 1 óráig várhatnak, mig a szomszédos Székelykereszturra, vagy Udvarhelyre tovább indulhatnak. Az ilyen vonatcsatlakozások mellett a postai közlekedés is előreláthatólag sok panaszra fog okot adni, amiről majd az érdekelt gazdasági körök beszélhetnek. Az egész menetrendben megérzik, hogy a két Rapid vonat után igazodik minden csatlakozás. A többi vonatok csak másod- rendüek s ezek nagyrésze is azért gyorsvonat, hogy a helyközi forgalom lebonyolitása nehezebb legyen. A fürdő vonatok sem, szaporodtak, csak az előkelő Szováta kapott Balázsfalváról reggel 9 órakor egy gyorsvonatot, de ezt is a kora reggeli személyvonat terhére, amely most már csak Öicsőszentmártonig fog közlekedni. A felsoroltakból kitűnik, hogy külön kiképzést kell szereznie az utasnak, aki magának egy alkalmas vonatot a menetrendből ki akar választani, ha a fővonaltól eltérő irányban akar valahova eljutni. A kolozsváriakat illetőleg az egyes vonatok indulásánál és érkezésénél a régi menetrenddel szemben egy és félórás eltérések vannak, amelyeket a következőkben ismertetünk: Váradról Bukarest felé indul: Éjjel 2 óra • 39 perckor gyorsvonat, reggel 6 óra 30 perckor személyvonat, déli 11 óra 46 perckor rapid vonat, déli 12 óra 30 perckor személyvonat, este háromnegyed 7 órakor gyorsvonat, este 9 órakor személyvonat, éjjel fél 11 órakor gyorsvonat. Bukarestből Kolozsvárra érkezik és Várad, félé indul: Éjjel 2 órakor személyvonat, reggel 4 óra 42 perckor gyorsvonat végig Csehszlovákia felé, reggel 7 óra 54 perckor gyorsvonat végig Csernovitz felé, déli 12 óra 34 perckor gyorsvonat Budapest felé, este 7 óra 41 perckor rapid Budapest felé, este 7 óra 58 perckor személy- vonat. A szamosvölgyi vonaton Dés felé Nagybányára és Besztercére öszeköttetéssel: Reggel 6 óra 58 perckor személyvonat, délután 2 óra 50 perckor személyvonat, este 7 óra 27 perckor személyvonat, de csak Désig. Megszűnt a reggeli személyvonatnak Tövisen keresztül Aradra a gyorsvonat összeköttetése és igy csakis a hajnali vonatok kapnak csatlakozást. Ezek között a Várad felőli összeköttetés a kellemesebb, de még most sem nyert megoldást az a régi sérelem, miért nincs Váradról reg gél gyorsvonat összeköttetés Arad felé, mert ennek hiányában Jugoszlávia felé csak hosszas várakozással lehet tovább jutni. A NobeLdijas Lange Christian ei mondja romániai tapasztalatait „Igaz, expvesszel érkeztem meg az erdélyi magyar városokba és a román hatóságok vezetői fogadtak a pályaudvaron11 — Az Interparlamentáris Unió nagyjelentőségű londoni konferenciáján „Kibékitő Szerveket“ akarnak kreálni a kisebbségi bajok orvoslására — Az őseredeti Lange professzor az internacionalizmusért harcol és helyesli a „tiszta nacionalizmust“ — A Keleti Újság állandó svájci munkatársától — (Genf, május 12.) Amint belépek a Claparede tér 5. szám alatti földszintes terembe, azonnal elfog egy sejtésszerii Knut Hamsun-féle hangulat. Lange Christián professzor ur pompás külsejű és letagad- hatatlanul a fjordok hazájából való ember. Amíg leültet a csupa könyvek alatt roskadozó teremben, nyomban láttam, hogy jó helyre kopogtattam, mert a Nobel-dij. egyik legelső nyertese nemcsak nagy- fontosságú kisebbségi dolgokról fog elcsevegni velem, hanem, íj maga is egy „friss, színes figura”, akinek nnn'den szava frappánsan, szinte fordulat- szeriileg hat. Pull-ower és szürke ruha borítja hatalmas termetét. Hátraornló dús haja már csaknem ezüstös fehér, de az< arca friss, szinte szoborszerii. Valóban hatvanéves volna? Szellemet sugárzó tekintete felett bozoptps, egészen ősemberi szemöldök. Leteszi fálholdformájü szemüvegét: — Talán hallani akar tőlem újdonságokat az Ön hazájáról, hisz nemrégiben’jártam Erdélyben... A kisebbségi ügy szolgálatában így kell elképzelni az északi embert a maga differenciáltságával és mély, benső harcaival. Knut Hamsun Faunja villant az eszembe az elemek vak dühöngése között, amint az erdő mélyén barátságtalan marokkal cibálja meg kunyhóját az északi szél. Valami ősi ösztönnel érzi meg ezt a hangulatomat: — A nagy iró nem az — mondja — aki kedvéit és aki divatos. Shakespearenek, Goethének, Lanténak nagyon nagy hatása volt a világirodalomra. A békeirók fellépése pedig a XVII. századig nyúlik vissza, Copernicusig, Keplerig, Galileiig. Következett Descartes, Leibniz és Spinoza törekvő filozófiája. Azóta minden igazi szellem a kiengesztelődés és az emberszeretet misszionáriusa. De az én lelkemhez mégis Knuth Hamsun van a legközelebb — a Faunjával . . . Előadók a londoni konferencián Eme pompásan sikerült irodalmi hangulat-találkozás után rátért a kisebbségi kérdésre. — Éppen a londoni konferenciánk számára dolgozom — mondja a Parlamentközi Unió vezértitkára. A nagyjelentőségű júliusi parlamentközi konAcéláruk KUT7 THAT VAS ÉS FIA ÖTVEN ÉVE Szaklátszerész helyezte át apám Debrecenből Kolozsvár ra üzletét. Előbb a Kandia-uccában, 47 éve mai helyén Calea Victoriei 2 ez alatt áll lenn az ország legrégibb acéláru és látszerósz szaküzlete. Mindig megbízható j óminőségü árut adott és j ó munkát végzett, ezáltal nevének tiszteletet és becsületet szerzett. Huszonöt éve elhalt apám példáját követem— és hogy vevőköröm tizezrei között számosán évtizedekkel tisztelnek meg bizalmukkal; hogy nehéz gazdasági válságok dacára vevőköröm nem apad, hanem növekszik. — ebből következtetem. miszerint nekem is sikerült jó nevet szereznem.. Jó hírnevem fentartását sohasem fog-om elhanyagolni. ferenciára szóló jelentésemet szerkesztem meg. Programunkon négy kérdés szerepel: 1. A trösztök nemzetközi érdekek szolgálatába való állítása. Előadó Szterényi József báró. 2. A kisebbségi kérdés, amelynek előadója Studer volt svájci conseiller national lesz. 3. A parlamenti rezsim fejlődése, amely kérdésre kész megoldási tervvel várjuk a delegátusokat. Előadó Wirth, német belügyminiszter. 4. A biztonsági kérdés, a Briand-Kellog-pak- tum következményeivel kapcsolatban. A dolog pikantériája az, hogy Hull amerikai képviselő lesz az előadó, amig a népszövetségi kezdeményezésektől Amerika tudvalévőén távoltartja magát. — A londoni interparlamentáris konferencia sike rét az elmúlt héten Genfben lezajlott tanács- és végrehajtóbizottsági ülésen biztosítottuk. Biztató előjel, hogy az angol kormány minden erejéből támogatni fogja a Parlamentközi Unió kongresszusát. „Békítő szerv” — román és magyar összetétellel — Negyven képviselőt várunk a világ minden tájékáról és Európa valamennyi törvényhozó testülettel rendelkező országa elküldi a maga parlamenti megbízottait értekezletünkre, tehát csak Spanyolország, Litvánia és Jugoszlávia nem fogják képviseltetni magukat Londonban. Több deputét várunk Romániából is, sőt a romániai kisebbség parlamenti képviselői közül is eljön valaki az Interparlamentáris Unió gyűlésére. — Mi jót várhatunk mi, kisebbségek a londoni gyűlésen hozandó határozatoktól? — Egy messzekiható fontosságú reformra készülünk — válaszolta az Unió főtitkára. — Ha ez sikerül, a legtöbb súrlódást simán el lehet ezentúl intézni a kisebbséglakta országokban. Azt akarjuk ugyanis keresztülvinni, hogy a kisebbségek sérelmeit ne mérgesítsék el lármával és panasszal, hanem munkával és jóindulattal a helyszínen orvo- solják. Ecclból mindenütt megalakulnak majd a Kisebbségi Békítő Szervek, mégpedig nemcsak országos hatállyal, hanem — a viszonyok szerint — valamennyi községben, ahol különböző nemzetiségek élnek egymás mellett. — E Békítő Szervekben közösen foglalnának helyet a kisebbségek és többségek reprezentánsai és ugyanannál az asztalnál tárgyalnák meg esetről- esetre az akutális bajokat, attól az óhajtól vezéreltetve, hogy gyógyirt találjanak a kisebbségek sebeire. Hogy a helyi, vagy országos békítő szerv elé kerüljön valamilyen probléma, azt mindenkor annak természete döntené el. Mi azt reméljük, hogy ilyen módon helyes érzékkel, kölcsönös belátással és megfelelő látókörrel sok kérdést el lehet simítani, mindjárt az első fokon. A Népszövetség elé pedig majd csak olyan esetekben kell járulni, mikor ez a békítő szerv nem tud semmilyen megoldásra jutni. A nemzetiségi öntudat — ön tiz évvel ezelőtt az Internacionalizmus történeté-ről írott könyvében úgy világított rá a szociológiára, hogy a jelenlegi államformák a társadalmi csoportosulásoknak nem a végső etappjait jelzik. Hisz-e Ön abban, hogy az emberi közösségek mai keretei összeolvadnak? Lange professzor megrázta a fejét. — A nemzetiségi öntudat annyira be van gyökerezve az emberiség ösztönébe, hogy ennek külső kifejezési formája egyelőre nem tűnhet el. A nemzetiségekben inkarnálódó különbözőség, a nemzetisé-
