Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)

1930-05-14 / 106. szám

XIII. ÉVF. 106. SZÁM. 9 gek együttmunkálkodása alapján létező országok erőkifejtései csak jótékonyan befolyásolják az egye­temes fejlődés menetét. Igenis őrizzék csak meg híven a népek nemzeti­ségi jellegüket mert ngy, amiként például a hiúság, úgy a nemzeti­ségi érzés is sokáig rugója marad még a civilizáció kibontakozásának. „Ne gyilkolja le egymást a sokféle emberi” — De á technikai előrehaladás, valamint az em­beriség átfogó érdekei mindig kitermelnek majd nemzetfeletti szervezeteket. Ilyen organizáció ma a Népszövetség és az Interparlamentáris Unió, de mig az előbbi az emberiség szenátusa, a Parlamentközi Uniók a világ népeinek al­sóháza lesz. Lesz egy nagy parlament hát, amely főleg szellemi téren közös tevékenységre hangolja majd a népeket. Európában nem állitható minden úgy a feje tetejé­re, hogy az országok lemondjanak közgazdasági önál­lóságukról. — Nem bizom Páneurópában, de tiszta szívből ej egyeztem magam az inter­nacionalizmussal, ami természetesen a nacionalizmus létezését is fel­tételezi. — Akadnak országformák, amelyek máris meg­felelnek a modem közlekedési viszonyoknak és szo­ciális törényszerüségeknek. Vannak azonban min­denfelé államok, amelyek még ma is a mult sugal- mai alatt tengődnek. Küzdők tehát az ilyen interna­cionalizmusért, mert az emberi fejlődés ebbe az irányba gravitál, ám ellene vagyok a kozmöpolitiz- musnak, ami nem őszinte világszemlélet. Kedves előttem, hogy sokféle ember és kü­lönféle nemzet él a világon, de ellensége vagyok annak, hogy ez a különbözőféle nem­zet és sokféle ember legyilkolja egymást. Finom mosoly lebeg a norvég professzor ajkán: — Nem akarom megölni az ellenségemet, mert — kivel fogok akkor veszekedni . . . — A pacifizmus? — folytatja. — Semmibe sem veszi a fizikai eszközöket. Az / internacionalizmus viszont a mellére vág: terringettét, rendnek muszáj lenni ezen a földön, igy hát azt a fizikai erőt, ami­vel te, meg én, meg mindannyian rendelkezünk, egy patentirozott békeintézmény kezébe tesszük le, hogy vigyázzon ő a mi nyugodalmunk felett . . . — Igaz, hogy Ön Romániában meg volt eléged­ve a kisebbségek helyzetével? — Az igaz, hogy expresszel érkeztem meg az erdélyi magyar városokba és a pályaudvaron a ro­mán hatóságok vezetői fogadtak — válaszolt szel­lemesen Lange Christian; Később azonban minden­felé találkoztam a kisebbségek vezetőivel is, mint például Temesváron, ahol a tiszteletemre adott ban­ketten a katolikus pap is, a Magyar Párt alelnöke is, résztvettek. Bocu Sevér bánsági kormányzó ur kezében csilligott a pohár és örömmel láttam, hogy a magyarok is összegyülekeztek a kedvemért a ro­mánokkal. Kolozsváron pedig cgv magyar szenátor ur volt szives kalauzolni, aki a magyar szabadság- harc bőseinek szobrait is megmutatta — a múzeum­ban. Olajág és expresszvonat — Románia tennivalói? Nem adhatok tanácsot egyetlen országnak sem. A legelső tennivalók azon­ban gazdasági férem háramlanak az ország sorsának intézőire, annyi kétségtelen. Gazdaságilag még na­gyon fejletlen az ország, de biztos és ezt tiszta szívből mondhatom, hogy Romániá­nak jövője van, mert belső gazdagsága szín. te felmérhetetlen. — Svájc és Erdély hasonlóságát én is fölfedez­tem és örök ideálomra gondoltam, a szövetségi rend­szerre, ami az emberi boldogulást inkább szolgálja. — Az expressz sajnos, éjszaka robogott át az erdélyi havasok és hegyek között és nappal már csak az alföldet láttam. Ám az erdélyi magyar vá­rosokban mély kultúra nyomaival találkoztam, főleg „Kolozsvár”, (igy mondja magyarul a nevet) Te­mesvár és Arad tetszett nagyon. Lange pályafutása roppant érdekes: a Nobel békedijtól és a népek közeledéséért küzdő Nobel- intézet titkárságától az Iterparlamentáris Unió ve­zértitkárságáig. Mint egy el nem hervadható olajág úgy vonult végig életén a népek egyetértéséért való munkálkodás. Közben sok magyar barátot is szer­zett magának. . . . Dél van. Ilyenkor valósággal önti a genfi ucca a munkából hazaáradó tömegeket. Christian Lange pedig újból elmerült Írásai közé, hogy a „vi­lág alsóházainak” döntőjelentőségü londoni konfe­renciáját készítse elő. ■ Milyen szép hozzászólást is várhatnánk tőle, ha Lange professzor ur expressz helyett például szimpla személyvonattal futott volna be az erdélyi pályaud­varra és csak úgy magányosan, vagy az apostolok alkalmatosságán indul neki tanulmányozni a ro­mániai városok magyar népeinek hangulatát. . Seidnex Imre. Egy elsőrendű automobil­hoz egy legmagasabb mi­nőségű és különlegesen megfelelő kenőanyag való, Használjon tehát mindég: MARCA OE.PUSÁ VACUUM OIL COMPANY S. A. d. R. BUCUREŞTI

Next

/
Thumbnails
Contents