Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-14 / 106. szám
•c% * f . V' CIcj-KoIozsvér, 1930. májas 14. SzCfdă tăf'KSW'WiS UíLvriLiiiiiJö ISJKiLt OLüOíí : 1 évre 1200 lej, félévre G00 lej, negyed évre 800 lej, egy hóra 100 lőj. 12 oldalas ORSZÁGOS LAP Szerkesztőség és kiatk>hivatal:.Flaţa Unirii (Főtér) 1 Telefon : 5—08, 6—ÍH — ELŐFIZETÉS MAGYABOItSZAGON: .1 évre 50 pengő, félévre 29 pengd negyedévre 15 pengd, szám ára 20 Sülér. Majgyfeletitoséipi eredménynek tarifák, Iiogry Mária királyné nem vett részt a 10-íki ünnepi felvonuláson A bukaresti lapok különböző kombinációkban keresnek magyarázatot A lupényi eset margójára A kolozsvári törvényszék ma elitéit egy erdélyi magyar újságírót, Olajos Domokost. Sajtóvétségért. Hat hónapra. Húszezer lej pénz- büntetésre. Tudtunkkal a román uralom inaugu- rálása óta ő az első kisebbségi ujságiró, akit elmarasztaltak. Nem, mintha ő lett volna az egyedüli, akit perbe fogtak. De amazokat mind felmentették. És akiket történetesen elitéltek, in contumatiam tehették. Sietünk megjegyezni, hogy minden távolabb áll tőlünk, mint az, hogy egy birói ítéletet kritika tárgyává tegyünk. A jog tisztelete erős bennünk, tudjuk mi a kötelességünk. Nem hivatkozunk a bukaresti sajtógyakorlatra, ahol a sajtó ítélete után elindulnak a kommentárok. Olajos Domokos élt a törvényadta fölebbezési jogával és rendületlenül bízik abban, hogy a pör további folyamán kiharcolja a maga igazát. Nyugodtan várjuk tehát mi is a felebbezési tárgyalásnak a kitűzését (Bakarest, május 12.) A május 10-i ünnepségek Bukarestben a szokott pompával zajlottak le. Mihály király édesanyjával vett részt a menetben. A díszes, ünnepi felvonulás alatt egy idősebb ember, állítólag hadirokkant lépett a királyi hintóhoz és még mielőtt megakadályozhatták volna, kérvényt nyújtott á;t a kis Mihály királynak. Bukarestből jelentik: A bukaresti lapok, bőven foglalkoznak egy állítólagos konfliktussal, amely Mária királyné és a kormány között támadt volna. A Lupta szerint a konfliktus nem a királyné és a kormány közt van, hanem csupán a királyné és két magasrangu személyiség között. Megírják a lapok, hogy Mária királyné nem vett részt a május 10-i ünnepi felvonuláson. A lapok a távolmaradásnak azt a magyarázatot adják, hogy azért történt volna, mert a felvonulási ceremónia tervezetében Mihály király csupán édesanyjával ült volna egy kocsiban. Az Adeverul részletesen foglalkozik az ügygyei s azt irja, hogy beavatott helyen megerősítették azt az értesülést, amely szerint Mária királyné tényleg elhatározott szándékból nem vett részt a május 10-i ünnepségen. Magatartásának komolyabb jellege van, mint ahogyan eddig gondolták, ami abból a körülményből is kitűnik, hogy az ünnepségeken sem György volt görög király, sem a görög királyné nem voltak jelen. ^wwvwvwwwvwwvwwwwwwvwvwvwwwww« AllberAilspárt agresszív apesitrofátfa a régenstanácsöt Bratianu Vintila brosúrával válaszol! Miklós hercegnek a Károly-ügyben közöli kívánságára — A politikai élei szenzációja Mi ennek a pernek szomorú és lehangoló alkalmát azonban másra akarjuk felhasználni. Rá akarunk mutatni arra, hogy itt, Erdélyben dacára az izgalmas időknek, dacára, hogy’ kisebbségünk keserves életpályáját annyi gyanakodó« kiséri, dacára a sok dacárandólmak, mily elenyészően kevés a kisebbségi ujságirók sajtó- pőrének a száma. Mi ennek az oka? Semmiesetre sem az, hogy nálunk elnézőbbek a jog megvédésére hivatott tényezők az újságok és különösképpen a kisebbségi újságok megnyilatkozásaival szemben. Ha az az érzésünk, hogy a közélet any- nyi területén deminieiő capitisban van részünk, bizarr dolog föltenni, hogy éppen a kisebbségi újságírásnak területe az, ahol szabadon, a hatóságok szemhunyása, az ellenőrök túlzó gyönge- sége mellett száguldozhatnak az újságírói pennaszárak. Nem, egészen másutt keresendő a kisebbségi sajtópörök hiányának a magyarázata. Nem csalódunk, ha azt hisszük, hogy azért nem húzták reánk a vizeslepedőt, mert észre kellett venniök, hogy mindig és minden időhen becsületes ügyért harcoltunk. Az erdélyi újságírás nemcsak az emelkedett hangot, a találékonyságot, a hírszolgálat fürgeségét, megbízhatóságát mentette át, de a felelősséget, a tárgyi igazsághoz való ragaszkodást, a toll tiszteletén kivül a tények helyénállóságának tiszteletét. Nem mi, Maniu Gyulától elkezdve Romániának minden demokratája és nemes gondol- kozásu hazafia hangoztatja, hogy egy szebb jövő reményének záloga egyedül a sajtószabadság lehet. A sajtó __és itt a kisebbségi sajtó is részt kér magának __le nem becsülhető érdemeket szerzett visszaélések leleplezésében, panamák fel- szinrevetésében, igazságtalanságok leálcázásában, egy becsületesebb morál előkészítésében és igy egy szilárdabban álló államalkotmány uj alapkő vetésében. Ebben a hálátlan, de jutalmát önmagában rejtő purifikáló küzdelemben a kisebbségi magyar sajtó igazán kivette a részét, hiszen létezésének, fönnmaradásának egyetlen alapja a maga nem vitatható erkölcsössége volt. Ismételjük, nincs szavunk a bíróság Ítéletéhez, de talán nem bűn az, ha megjegyezzük, hogy amikor a kisebbségi magyar ujságirók lementek Lupényba, egy tömegtragédia szociális okainak, egy egész ország közvéleményét érdeklő történés hátterének a kivizsgálásáért mentek le, nem pedig azért, hogy egy hatósági személyt hátbatá- madjanak. E szemszögből megítélve keserű változata a lupényi esetnek, hogy első elitéltje nem az aktiv résztvevő, hanem a krónikás. (Bukarest, május 12.) Rendkívüli feltűnést keltett az „Ordinea“ cimü lap tegnap este megjelent külön kiadása, amely „A liberális párt megkezdi a harcot a régenstanács ellen a Károly kérdésben“ cim alatt a következőket tartalmazza: „Az a beszélgetés, amely Károly herceg és Vintila Bratianu közt nehány nappal ezelőtt lefolyt, azzal a következményei járt, hogy Miklós herceg arra kérte V. Bratianut, ne tegye közzé Károly hercegre vonatkozó röpiratot. Bratianu beleegyezett ebbe azzal a föltétellel, hogy ha Maniu miniszterelnök nyilvános nyilatkozatot tesz, hogy a január 4-iki aktust respektálni fogja és intézkedéseket foganatosít, hogy a kormány tagjai ne vegyenek részt olyan agitációban, amely aláássa az ország nyugalmát. Maniu válaszára rövid határidőt tűzött ki s mikor ez letelt és a nyilatkozat elmaradt, Hiotu udvari miniszter megjelent Vintila Bratianunál és Miklós herceg nevében kijelentette, hogy ilyen terminusok kitűzését sértésnek tekinti és ha a liberális párt bármiféle brosúrát közzé tesz, a miniszterelnök felhatalmazást fog kapni a megtorló intézkedésekre. Bratianu Vintila azzal válaszolt, hogy a kérdéses brosúrát megküldötte az összes vidéki tagozatoknak és azok vezetőihez az alábbi levelet intézte: „Elnök TJr! Kérem szíveskedjék összehívni a megyei szervezet tanácsát, hogy megmagyarázza a liberális párt központi vezetőségének magatartását, amelyet az alkotmányos állapotok megvédése szempontjából tanúsítani kénytelen. A kormánnyal kapcsolatban levő lapok és a többségi pártok jelentős tagjai szüntelenül felszínen tartják a Károly-kérdést és agitációt fejtenek ki anélkül, hogy ellenük megtorló intézkedéseket foganatosítanának. A kormány tagjai és a nemzeti parasztpárt előkelő férfiai Párizsba utaznak, lépéseket tesznek és híreket terjesztenek, a kormány pedig nem lép fel ellenük. Ez a magatartás a közvéleményben bizonytalanságot idéz elő. A dolgok ilyen folyásának meg kell szűnnie. A felhívás további részében agresszív hangon emlékezik meg a régenstanácsról és azzal vádolja meg, hogy a régenstanács nem tanúsított olyan magatartást, amilyent az ország várt volna tőle. Majd igy folytatja: „Minthogy az arra hivatott faktorok, feljogosított, tényezők nem teljesitik kötelességeiket, súlyos eltérés volna kötelességeinktől, ha közömbösek maradnánk olyan akcióval szemben, amely nemcsak az állam életérdekeit, hanem a monarchikus elvet is kockáztatja.“ Azzal végződik a nyilatkozat, hogy a liberális jjárt a végsőkig el van határozva és nem engedi a dolgokat a nemzeti parasztpárt akarata szerint fejlődni és meg fog akadályozni mindent, ami az államot alapjaiban megrázná. A politikai életben nagy meglepetést keltett és súlyos jelentőségű eseménynek újabb fejleményei várhatók. Összeült a Népszövetség A népszövetségi tanács hétfő délelőtti ülésén elhatározták Magyarország és Románia képviselőinek indítványára, hogy az optáns-kérdést véglegesen leveszik napirendről azzal a fenntartással, ha a két állam a keleti jóvátétel szabályozásáról szóló egyezményt ratifikálja. Elhatározta továbbá a tanács, hogy napirendre tűzi a Magyarország feletti pénzügyi ellenőrzés megszüntetésének tárgyalását. Az ülést- egyébként délelőtt 11 órakor Marinkovits jugoszláv delegátus nyitotta meg s azon Curtius, Grandi, Briand, Zaleszky és Henderson vettek részt. A zárt ülésen az informáló bizottság német tagjává Wertheimer dr.-t nevezték ki. A következő nyilvános ülésen beterjesztik a jelentést a Kellog-pak- tummal bővitett népszövetségi paktumról és a vámbéke konferenciáról. Mai számunk 12 oldal
