Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-11 / 105. szám
Meg kell reformálni a régi, elavult iparos tanoncoktaiási Az elméleti tárgyak miatt elhanyagolják a gyakorlati oktatást a tanonciskolában (Kolozsvár, május 9.) Régi sérelme a romániai iparos társadalomnak a hibás talajon mozgó tanoncoktatás. Általános és régi keletű a panasz, hogy a tanonciskolákban olyan tanerők végzik az oktatást, akik már előképzettségüknél fogva is csak az elméleti tantárgyakra fektetik a fősulyt és igy a gyakorlati oktatást elhanyagolják. Rendszerint középiskolai, vagy elemi iskolai tanárok és tanitók végzik az oktatást, akik gyakorlati tudással nem rendelkeznek, tehát magától értetődő, hogy csak az elmélet terén mozoghatnak. Tagadhatatlan, hogy ezek a tanerők a számtant, mértant és a szakrajzot meglehetős alapossággal adják elő, de a különféle ipari szakmákban szükséges gyakorlati ismeretek hiányában a ta- noncok nem részesülhetnek a megkívánt gyakorlati előképzésben. Van ezenkívül a mai rendszernek még egy súlyos hibája, az t. i„ hogy a kisebbségi tanulók országszerte csak román nyelvű oktatásban részesülnek, aminek az a szomorú következménye, hogy a kisebbséghez tartozó iparos tanon- cok az állam nyelvét nem tudják megtanulni, az előadott tárgyakat még kevésbbé. A gyakorlati oktatásra elsősorban régi, mesteriparosok alkalmasak, akik szakmák szerint csoportosítanák a tanoncifjakat és mindig a csoportokba osztott tanoncok gyakorlati oktatására fektethetnék a fősulyt. Sajnos azon- ban, h0|| ' • ? A ^ a taponcJs^olai szakoktatás még ma is a közoktatásügyidsmíhiszterium hatáskörébe tartozik, amely úgy nevezi ki a tanárokat, úgy választja meg a tantárgyakat. amint itzt épen jónak látja. A munkaügyi, illetve iparügyi minisztériumnak jóformán alig van beleszólása a ta- noncoktatásba, aminek aztán az a következménye, hogy a ípiioncok mindent tanulnak, csak épen azt nem, amire egy iparosnak a gyakorlati életben elsőrendű szüksége van. Már többizben voltak a tanonciskolák felügyelőbizottságában megbeszélések, amelyeken az itt felsorolt sérelmek elhangzottak. De ettől (Kolozsvár, május 9.) Már foglalkoztunk azzal, hogy a kolozsvári ipartestület indítványára Kolozsváron egy nagyszabású iparos kiállítást akarnak tartani. A kiállítás megtartására és rendezésére már minden előkészület megtörtént. Az iparostársadalomhoz szétmentek a meghívók, sajnos azonban éppen a kolozsvári iparosság nem mutatja a kivánt érdeklődést. Pedig az iparos kiállítás mindenfelé nagy érdeklődést kelthetne. Ugyanolyan sikerre tarthat számot, mint a kereskedők által rendezett mintavásárok, amelyek a kereskedelmi életben rendkívül nagy fontossággal bírnak és nemcsak erkölcsi, hanem anyagi eredményeket is érnek el. A kiállítás megrendezésére épen az adta az ideát, hogy az erdélyi kisiparra az egész ország figyelmét felhívják. A kiállított kézműipari cikkek nemcsak nemes versenyzéssel hatnának az iparosokra, hanem biztosra vehető, hogy nagy anyagi eredményeket is érnének el. A közönség szívesen látogatná a kiállítást, mert alkalma volna meggyőződni arról, hogy kik azok az iparosok, akik a legjobb kézműipari cikkeket állítják elő. Nyilvánvaló. hogy azok, akik dijakat nyernének, eltekintve is az ipartörvény egységesítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása előtt a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara, úgyszintén a kolozsvári ipartestület olyan értelmű javaslatot tett, hogy az egész ország területére változtassák meg az iparos tanoncoktaiést, vezessenek be egészen uj metódust és az elméleti tárgyak túlzsúfoltsága helyett a jövőben a gyakorlati tárgyakra fektessék a fősulyt. Most törvény Írja elő, hogy iparospályára csak a 14 évet betöltött ifjak léphetnek. Legalább az elemi iskolák elvégzése szükséges ahhoz, hogy valaki iparostanonc lehessen. A legtöbb esetben a négy, vagy hat elemit végzett ifjak megfelelő előképzettséggel sem bírnak ahhoz, hogy az iparos tanonciskolában előadott elméleti tantárgyakat megérthessék. Ennek aztán az az eredménye, hogy a tanoncok az előadásokra nem figyelnek, rendszeresen nem járnak iskolába és minden módot felhasználnak arra, hogy az előadások hallgatása elől kitérjenek. Az éwégi vizsgákon megállapítható, hogy a tanulók nagyrésze az iskola anyagát nem tudja, nemcsak az elméleti részt, hanem a gyakorlati részt sem. Nyilvánvaló tehát, hogy a rendszerben van a hiba. Ha régi szakképzett mesterek gyakorlati szakelőadások utján a tanoncok- kal a saját iparukat megkedvelteinek, annak az elemi kérdéseibe bevezetnék, akkor a tanoncok érdeklődését felkeltenék és később sokkal köny- nyebben menne az elméleti oktatás is. E helyen ismételten felhívjuk a kormányhatóságok figyelmét az iparos tanoncoktatás reformjának nagy horderejű kérdésére. Az egész iparos társadalom jövője függ ennek a problémának a megoldásától. Amilyen a tanoncoktatás, olyan a jövendő iparos generáció. Remélhető, hogy annyi memorandum és előterjesztés után a kormány komolyan fog foglalkozni a kérdéssel és még az ipartörvény egységesítéséről szóló törvény meghozatalánál meg fogja reformálni a régi, avult iparosoktatási rendszert. nem maradnának csupán az erkölcsi sikerrel, hanem iparos műhelyeiket a rendelő közönség is nagy előszeretettel keresné fel. A felhívások szétmentek, de mai napig nagyon kevés kolozsvári iparos jelentkezett, hogy a kiállításon részt akar venni. Mindenesetre figyelemreméltó, hogy több erdélyi városból érkeztek az iparíestülethez megkeresések, amelyekben az ottani iparosok érdeklődnek a kiállítás iránt és egyben kifejezik azt az óhajukat, hogy a kiállításon részt akarnak venni. Az előkészületek még tartanak. Jelentkezni lehet. Biztosra vesszük, hogy a kolozsvári iparos társadalom a jövőben nagyobb érdeklődést fog tanúsítani a kiállítás iránt és nem fogja magára vállalni az ódiumát annak, hogy épen a kolozsváriak indolenciája miatt nem lesz megtartható a kiállítás. A kolozsvári ipartestület közgyűlése ellen nem adtak be fellebbezést. Annak idején megírtuk, hogy a kolozsvári ipartestület megtartotta a közgyűlését. Az előirt határidőn belül a közgyűlés határozata ellen senki sem adott be fellebbezést. így a közgyűlési jegyzőkönyveket az ipartestület az elsőfokú iparhatósághoz terjesztette fel jóváhagyás végett. Ha a jóváhagyás megtörténik, akkor a különböző ipari szakosztályok ujjáalakitását fogják megtartani. Szomorú adósbatir.-.tüa. A héten 40 szászrégeni kisiparos forgalmi adóját vetették ki Marosvásárhelyt. A 46 kézműves 1929-ben 25.318 lej forgalmi adót fizetett, a bizottság a folyó évre ugyanezeket a gazdasági válság sülyedő hajóján fuldokló kis- exisztcnciákat 140.760 lej forgalmi adóval 'sújtotta. Igaz ugyan, hogy a tavaly még nem volt meg az uj forgalmi-adótörvény, de az is igaz, hogy e szerencsétlen törvény megszületése óta a gazdasági helyzet semmivel sem javult, hanem csak rosszabbodott. Általános munkanélküliség, leépítés és pangás tapasztalható minden vonalon, a műhelyekben elült a szerszámok vig zaja és a munkáüanság gyilkos csendjének adott helyet. Mindenki ismeri azt a rettenetes nyomorúságot, amit a munkanélküliség a kisiparosok soraiban előidézett. Joggal várbatnók, hogy az államhatalom megértve a szükség kényszerítő szavát, segítségére siet ennek a produktiv és nehéz napokat élő társadalmi osztálynak, nem adóemelést, hanem adókedvezményt, munka-alkalmak szerzését és egyéb állami támogatást vár a kézműipar, sőt az egész társadalom a kormánytól. Ehelyett — amint ez a szászrégeni statisztika is mutatja — a régeni iparosokat berendelik Marosvásárhelyre, költségeket és időveszteséget okoznak nekik csak azért, hogy tudomásul vehessék, hogy a forgalmi adójukat a tavalyinak csaknem hatszorosára emelték. Miniszteri határozat az egészségre káros berendezésű vállalatok felállításáról. A hivatalos lap 1930. április 16-iki számában miniszteri határozat jelent meg az egészségre káros berendezésű vállalatok felállításának engedélyezéséről. A döntést az ókirályságbeli egészségügyi törvénynek és végrehajtási utasításoknak a csatolt területekre való 1921 évi kiterjesztése következtében előállott zavarok tették szükségessé. Az első szakasz megállapítja, hogy az I. és II. osztályú, az 1884. évi XVII-ik törvény 25-ik szakaszában feltüntetett, az egészségre káros berendezésű ipari üzemek autorizációját kérők kérésükhöz az említett törvény 26-ik szakaszában feltüntetett okmányokat tartoznak csatolni. Az iparfelügyelöség dönt arról, hogy az ügyben szükség van-e helyszíni szemlére s ha igen, úgy azt az 1884. évi törvény 27—28—29 és 30. szakaszai alapján kell foganatosítani. Arról a területről, amelyen belül az illető üzemek engedélyezhetek, a reájuk vonatkozó végrehajtási utasítás intézkedik ■ fölállításuk ügyében a határozatot a helyszíni jegyzőkönyv alapján az elsőfokú iparhatóság adja meg. A III. és IV. osztályú üzemek ügyében az eljárás ugyanaz azzal a különbséggel, hogy az iparfelügyelőség avizója nem szükséges. A jegyzőkönyv a polgármesteri hivatalhoz vagy a megyei prefektushoz terjesztendő fel, amely az egészségügyi bizottság meghallgatása után dönt az autorizáció megadása felől. A fellebbezésekre az egészségre káros berendezésű üzemek szabályzatának 30-ik szakasza az irányadó. Az 1884. évi törvény 35., 36., és 42 szakaszai továbbra is érvényben maradnak. Az egészségügyi véleményesés alapján adott autorizáció nem jelenti az illető ipar gyakorlásának jogát, amelyre nézve az 1884. évi törvény rendelkezései továbbra ts érvényben maradnak. A marosvásárhelyi iparos társadalom és az adóprés. Marosvásárhelyi tudósítónk jelenti: Két hét óta tart Marosvásárhelyen a forgalmiadók kivetése. Az adókivető bizottságok semmi kíméletet nem tanúsítottak a marosvásárhelyi kézmüiparosokkal szemben és nem kevesebb, mint százszázalékkal emelték a forgalmi adót. A liberális kormány állította be ezt az uj adónemet, amely akkor egy százalékban volt megállapítva. Egy Időben a forgalmi adót eltörölték, most azonban a Madgearu-féle adótörvény azt újból életre hivta, de két százalékban állapította meg az iparosok forgalmi adóját a bruttó forgalmak után. Az adó- i kivető bizottság teljesen önkényesen a tiszta Jövedelemnek az ötszöröse után rótta ki a két százalékot, aminek aztán az eredménye a százszázalékkal való adóemelkedés lett. Érthető, ha a marosvásárhelyi iparos társadalom a legnagyobb felháborodás hangján tiltakozik a brutális adóemelés ellen. Amint értesülünk, az iparosok egyénenként is megfellebbezik a magas adót, de ettől eltekintve, kollektive eljárást is indítanak és az iparosok szövetségét, valamint az iparkamarát hívják segítségül, hogy a magas adótehertöl megszabadítsák. Május 12-án lösz az iparhatósági megbízottak váImbímm. Május 12-én este a kolozsvári városháza dísztermében fogják megtartani az iparbatósági megbízottak válanstáaát. A választás napját az elsőfokú iparhatóság tűzte ki. Ezen a gyűlésen busz megbízottat, tíz kereskedőt és tiz iparost fognak megválasztani. akiknek az iskolák látogatása, iparosmüheiyek és az ipartestület működésének az ellenőrzése körül nagy szerep® lesz. A választáson az ipartestület tagjai vesznek részt és az elé az egész iparos társadalom nagy érdeklődéssel tekint. Milyen siadiymban van a kolozsvári Iparos kiállítás? A vidék! városok iparos társadalma érdeklődik, csak a kolozsvárii Iparosság; nem {jelentkezik megfelelő számban Jól alszik a kicsi éjjel, ha
