Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-11 / 105. szám
XIII. ÉVF. 105. SZÁM. 5 OLE RÖLVAAG. i aki hét éü alatt lett norvég halászle- gényból amerikai egyetemi tanárrá s megírta két világrész legsikeresebb regényciklusát Istenvert« vidék. Félévig vak sötétség, félévig éjféli Nap. Sehol egyetlen fa; csak zuzmó s bokor. Vihartépte, karsztos vassziklák. Itt rágja magát az északi jég Norvégia végső nyúlványaiba. Ha kiszakit belőle egy-egy darabkát, abból sziget lesz, a névtelenségnek, a névtelen szenvedéseknek, a rettenetes nyomornak büntetés-szigetje. ^ , Egy ilyen névtelen szigetnek névtelen öblében éldegélt a 70-es évek vége felé egy nyomorúságos házaspár. Napjában háromszor főtt krumpli és sózott hering volt a menüje, amelyet még nagyon be is kellett osztania, mert három gyerek is volt. a háznál; a halászat pedig, amely ezt a soványka kis kenyeret adta, évről—évre rosszabbul hajtott. A gyerekek — hát igen — felnőnek, ahogy tudnak. A legközelebbi iskola hét mérföldnyire van; istenkisértés lenne őket ebben a vaksötét, havas viharban kiengedni. Ezért csak a „nyári“ félévben, kilenc héten át éldegélnek ott az iskola mellett, amelynek tanítója különben nagybácsijuk. Éppen csak hogy megtanulnak olvasni. Elég is az. Minek egy 'halászgyereknek az a nagy tudomány? A fontos az, hogy tudja, mikor, merre vonulnak a halak, hogy kell a hálót vetnie és tempós nótára egyforma ritmusban újra felhúznia. Pedig az egyik gyerek, az Öle, fenemőd töri magát az olvasmányért. A norvég kormány a nagyobb halásztelepeken mozgókönyvtárakat rendezett be s Öle kapható arra, hogy tizennégy mérföldet is elgyalogoljon, hogy erről a kétnapi járóföldről elhozza az Ivanhoet, amelynek meghallotta a hírét, hogy az egyik mozgókönyvtárban megvan. Ettől jönnek aztán a bolond gondolatok. Egy napon, visszavárják éppen az apjukat a folyton is- tenkisértő halászutról s Öle ott sétál az édesanyjával a kőcsipkés parton. Az anyja kezén fogja a fiát, mélyen a szeme közé néz s aztán megkérdi tőle: mi szeretne lenni. S a kölyök szeme messzire kimered napnyugatnak, a végtelen tenger felé, ahonnan hiába várják az apjukat; szemében felvillan valami és nagybátran kivágja a szentenciát: „Költő!“ Hát ezt mivelik ezek az átkozott könyvek. Apja le is tiltja, annál is inkáhb, incy;t Öle amúgy ügyes halász. A gazdája nagyon dicsén. Csak aztán jön egy rettenetes vihar. Ott pusztul a halásztelep férfinépének java, a hajókkal együiit. Öle megelégeli a dicsőséget. Apjától tudja, hogy volt valamikor régen egy másik nagybácsija, aki fiatal korában Kivándorolt Amerikába, ott farmer lett és meglehetős kis vagyonra tett azóta szert. Titokban levelet ir a bácsikának: küldjön neki — kölcsönbe — hajójegyet; majd idővel visszafizeti neki az árát. Két évig nincs válasz. (Bogaras ember a nagybácsi.) Két esztendő múlva nagy hajóvásár van a közelben. Olyan szép, karcsú, hat-nyolcemberes halászhajók akadnak itt. OLe szeme főleg az egyik gyönyörű viking-hajón akad meg. De nagyon szeretné. Már napok óta mustrálgatja, simogatja a szemével, amikor befut a postahajó és meghozza a várva~várt hajójegyet Newyorkig. Öle gazdája nagyot néz. Nagyobbat gondol, fél, hogy elveszti ügyes hajóslegényét. „Ha visszaküldőd nyomban a hajójegyet, megveszem neked ezt a szép hajót. Apránként letör— lesztlieted nekem az árát!“ Öle félnapi gondolkodási időt kér. -Kimegy a tengerpartra s mint az ősi Szágáh hőse, ott tépelődik a kiugró szirten. Estére előkerül. Döntött. Valami ismeretlen vágyakozás hívja égy uj világ, az Újvilág felé. Húszéves, Amikor Newyorkban kiköt, a zsebé- i ben egy amerikai tizcentes és — inkább emlékül — egy norvég rézpeták. Iszákjában egy cipó. A tizcentes pénz dohányra kell. S egy veszekedett betiit nem tud angolul. Pechjére még a nagybácsiját is elkerüli, aki pedig ideutazott elébe. Három nap, három éjjel vándorol, amig végre norvég honfitársakra akad, akik útbaigazítják s pénzt is adnák neki, annyit, hogy odajusson a báesikája farmjára, Déli Dakotába. Háromévi farmereskedés után belátja, hogy nem nekivaló ez a pálya. A legközelebbi nagyvá rosba, Jowába megy. Bárminő munkát vállalna, tányért mosogatna, csakhogy ittmaradhasson. De munka nincs. Negyven dollár megtakarított pénze van. Ezzel most — 23 éves korában — beiratkozik, először életében, komoly iskolába, ügy tanul, hogy két év mulv3 matúrára eresztik. Erre a St. OIff College egyetemére megy és négy év múlva, 1905- ben kitüntetéssel vizsgázik le, sőt a professzorai váltig biztatják, menjen haza egyévi tanulmányútra; ha onnan visszajön, kinevezik ide az egyetemre tanárnak. Öle Rölvaag erre az Ígéretre 500 dollár kölcsönt vesz fel, átutazik Ostoba s egy év malva csakugyan a norvég irodalom professzora lesz a minneapolisi Olaf-egyetemen. Ez 1906-ban történt. Ma is ott tanárkodik. Karriernek is szép dolog: hét esztendő alatt halászlegénybó'l egyetemi professzorrá avanzsálni. De a Rölvaag igazi, nagy lendülete mégsem itt van. Csöndesen professzorkodott elébb, két év múlva meg is nősült. Aztán beütött a világháború, amely rá is, mint minden mélyebben gondolkodó emberre, ha távol élt -is'maguktól a harcterektől, megrendítő hatással volt. Egyszerűen mögéje látott azoknak a nagy mozgatóerőknek, amelyek a népek és nemzetek sorsát szinte végzetszerűen intézik. Felérezte, hogy a népek életén valamilyen kiszmet uralkodik, amely erősebb, mint az egyes emberek szándékai és törekvései, de erősebb maguknál a népeknél is. És erre megfogamzott benne egy nagy, históriai, évszázadok óta folyó drámának az elgondolása. A dráma leglelhében az a jelenség áll, amely Európa népeit végzetszerűen, valóságos kozmikus erővel am kényszeríti, hogy elébb Ázsiából Európába, innen pedig utóbb Amerika felé vándoroljanak, uj hazákat alapítsanak. Két nagy regényben irta meg ezt a világhistóriai drámát, amelyek — az amerikai, az angol, a norvég, a svéd, a finn és a német kiadás után — most magyarul is megjelennek a Dante kiadásában. Az elsőben (Hallgat a prairie) megírja Per Hansa Hóimnak és az asszonyának életét, akik kivándorolnak Norvégiából az amerikai nyugati prerikre (oda, ahol valamikor a 49-es forradalom bukása után szegény Újházi és egy csomó ma^ar«m|frmir-társa is kivándorolt, közöttük Petőfi szereícs^lfti barátja, az „Erdei lak“ költői versenyéről ismert Korányi Frigyes is s ott megalapították Uj-Budát, ezt a szinmagyar telepet, amelyet azóta újra befutott a feledés futóhomokja). Per Holm epikus küzdelme a földdel és a múltjával lüktető drámává szublimálja ezt az emigráns-történetet. Folytatásául jelent meg „A győzedelmes Péter“, Holm fiának, szóval a második nemzedéknek lassú átszivárgóba az uj életbe, a — hol csöndes, hol viharos — áthaso- nulás az amerikanizmus uj, dübörgő ritmusához és persze közben folyton a harc az előző nemzedék honvágyával, ősi nosztalgiájával, a bus norvég Szá- gák roman tikumával szemben. A nemzedékek harcában csupán egy dolog ad biztos talajt a figurák es az olvasó lába alá: az élet örökkévalóságának nagy evangéliumában való hit, amelynek nem igen akadhat a mai irónemzedékben hivatottabb prédikátora, mint a halászlegényből világhírű Íróvá cseperedett Rölvaag. Szabályszerű útlevéllel me§fszök3tt a temesvári hamis tatlevelek fővádlottja (Temesvár, május 9.) A temesvári szigu- ranca és az ügyészség tovább folytatják a vizsgálatot a hajóstársaságok hamis útleveleinek ügyében. A vizsgálatban eddig lényegesebb fordulat nem történt. Általános szenzációt keltett azonban az, hogy az utlevélhamisitások ügyének egyik főszereplője, Ilertl Antal, a Cunard Line vezetője megszökött Temesvárról. Az ügyészség most hozta nyilvánosságra, hogy az öthónapos vizsgálat Hertl Antallal szemben eredményezte a legsúlyosabb bizonyité- kokat. Voltak kisegitő társai is, köztük egy Popov nevű ügynök és egy Rudolf Olga nevű tisztviselőnő, aki legutóbb Szentmiklóson ügyvédi irodában volt alkalmazásban. Rudolf Olgát letartóztatták és az ügyészségre kisérték. Hertl eltűnése valószinüleg holtpontra juttathatja # nyomozást, mivel természetes, hogy a többi gyanúsítottak most reá és Popov nevű ügynökére fogják hári- tani az utlevélhamisitás minden ódiumát. Érdekes, hogy Hertl szabályszerű útlevéllel hagyta el az országot és útlevelét nemrégen váltotta ki. A további vizsgálat fogja megállapítani, hogyail volt lehetséges az, hogy egy súlyos bűncselekménnyel gyanúsított egyén útlevéllel nyugodtan távozhasson. Egyesek véleménye szerint Hertl Magyarországra szökött, ez azonban nem valószínű. Minden valószinüség szerint félrevezette a hatóságot. A Cunard Line volt vezetője ellen körözőlevelet adtak ki és addig más irányban folytatják a nyomozást. Egyelőre a bünügy középpontjában Hertl Antal, Popov és Rudolf Olga állanak, ez utóbbi azonban valószinüleg csak eszköz volt a két másik kezében. Ellenük kivándorlásra való csábítás, többrendbeli okirathamisitás és csalás büntette miatt indul meg az eljárás, illetőleg ezek miatt adják ki ellenük a körözőlevelet. Azok után, hogy a két bünbakk elhagyta az országot, nagyon kétséges, hogy a vizsgálat milyen eredménnyel fog tovább folytatódhatni. Valószinüleg most már erélyesen megindul a nagy utle- vélhamisitással párhuzamos vizsgálat, amelyet egyes hatósági ténykedések körül fognak lefolytatni, mivel Hertl és Popov eltűnése nem egészen azt a látszatot kelti, mintha egyes hatósági közegek minden tekintetben kifogástalanul jártak volna el. Amint megirtuk, az ügy hátterében vesztegetések húzódnak meg, amelyekre most fény fog derülni a további vizsgálat folyamán. Legalább is ezt várja el a közvélemény, amely figyelemmel kiséri, hogy hogyan fog végződni az utlevélpanama ügye, amelynek főhősei jóval előbb tudtak a nyomozásról, mint a közvélemény és minden jel szerint nyugodtan és idejében szedték össze irataikat, hogy átsétáljanak a határon. #fven évvel ezelőtt h n gy fedeztél* fel A na erikát másodízben: ennek a megrázó emberi, európai drámának történetet mondja el Öle Rölvaag ké.köteles regényciklusaÁRA: Lei 255
