Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-02 / 74. szám
ZBcsOTlBgaft ZIII. É7F. 74. SZÁM. Nyolc százalékos bonokkal román kölcsönt akart griindolni Hanau asszony, akinek óriási érdeklődés mellett kezdődött meg a főtárgyalása (Paris, március 31.) Az egész francia közvélemény feszült érdeklődése közepette kezdte meg a párizsi biróság Hanau asszony és társai bünperének tárgyalását, amely másfél évvel ezelőtt világszenzációként pattant ki és azóta sem jutott nyugvópontra. Eltekintve a botrány közgazdasági jelentőségétől s a politikai életben keltett visszhangjától, gondoskodott a közérdeklődés ébrentartásáról maga Hanau asszony is, aki a fogházban rendkívül energiát fejtett ki, hogy bűnügyének vizsgálatát az általa helyesnek vélt mederbe terelje. Midőn a biróság nem honorálta Hanau asszony ezirányu kívánalmait, éhség- sztrájkba lépett, amelyet 28 napon át rendületlen erővel és meglepő önuralommal folytatott. Botránykrónikájának részletei többé-kevésbbé ismeretesek és legutóbbi esinyjéről, amikor is éjnek idején kiszökött a kórházból és visszatért a fogházba, pár nappal ezelőtt részletesen irtunk. A főtárgyalás természetszerűleg csak a botrány pénzügyi, illetve büntetőjogi részét öleli fel, de a háttérben meghúzódnak a politikai és a társadalmi vonatkozások, amelyek a bünpert. az utóbbi idők egyik legérdekesebb és legnagyobb jelentőségű igazságszolgáltatási ügyévé teszik. Hanau asszony feladta az éhség- sztrájkot A közvetlen előzmények közé tartozik, hogy Hanau asszony 28 napi éhségsztrájk után az orvosi bizottságnak bejelentette, hogy abbahagyja az éhezést, amit rögtön meg is cselekedett. Folyékony táplálékot vett magához és ezzel izgalmas fogházi obstrukeióját befejezte. Leromlott egészségi állapota- miatt azonban nem jelenhetett meg bünperének főtárgyalásán, amelyen védője előterjesztést fog tenni védence szabadlábrahelyezcse iránt. Tekintettel arra, hogy Hanau asszonyt teljesen kimerítette a 28 napi éhezés, hogy a bíróságnak egyéb biztosítékai is vannak, a biróság minden valószínűség szerint elrendeli szabadonbocsátását, illetve házi ápolásba adását. A párizsi törvényszék bírái nehéz feladat elé kerültek, amikor nekik osztották ki ezt a rendkívül kényes és bonyolult pénzügycsalási Bünpert. A mai főtárgyaláson ismertetésre került a vádirat, amely áttekintést igyekszik adni Hanau asszony cs társainak évekre visszanyúló komplikált és motívumaiban ma sem tisztázódott pénzügyi manővereiről, de már a vádiratból kitűnik, hogy még homályosabbnak minősitett üzleteket sem lehet feltétlenül csalásnak minősíteni, éppúgy lehetséges, hogy Hanau asszony és társai teljes jóhiszeműséggel jártak el és jószándékukat csak a francia nagybankok összefogása gáncsolta el. AKIO&N ALSZIK DARaMOL Egy tüneményes üzlet! karrier A Gazette du Franc botrányának kipattanását 1928 december első napjaiban jegyzi a krónika. Főszereplője Hanau Márta asszony, 40 éves energikus, kitűnő üzleti érzékkel biró asz- szony, aki egy százmilliókat forgató pénzügyi vállalat, a Gazette du Franc élén állt, vezetője volt a hasonló cimü pénzügyi heti szaklapnak, valamint vezetőségi tagja az Interpres reklámvállalatnak. A vádlottnő nem sok pénzzel a zsebében kezdte meg üzleti karrierjét, majdnem azt mondhatnánk, hogy aUg pár frank, volt a zsebében, amikor férje, Bloch Lázár társaságában felbukkant a párizsi tőzsde körül és kisebb-nagyobb spekulációval megkereste — néha kissé szűkösen — a család mindennapi kenyerét. Üzleti erényei közé tartozott a páratlan kitartás, a szívósság és az acélos energia. Nagy pénzügyi koncepciókat forgatott a fejében, melyeknek realizálására szintén meg volt a képessége.^' A francia középosztály, a kispolgárok spekulációs hajlamára épített, amikor beszervezte vállalatát és egy sereg vidéki fiókot alapított.. Eleinte főképpen Francia- ország északkeleti részén, az ipari vidékeken organizált és csupa olyan ügynökkel dolgozott, akik a világháborút tiszti rangban küzdöt- ték végig, vagy legalább is nyugdíjas állami tisztviselők voltak. Ezekben megbízott a francia kispolgár és rajtuk át bizalmat előlegezett Hanau asszonynak, aki kezdetben nem is bizonyult érdemtelennek. Kis tőke — nagy kamat Elve az volt, hogy a francia kispolgárok pénzét nagy üzleti vállalkozásokba fekteti, olyanokba, amelyekből nagy hasznot remélhet. A nagybankok ebben az időben mésfél—3 százalékos kamatot adtak a tétre, Hanau asszony sokkal többet, de minimálisan 8 százalékot Ígért. Az első nagyobb^rányu vállalkozása a román kölcsön szubskribálása lett volna, amelyen ötvenmillió frankét akart keresni. Teljes tudatában volt a Srancia nagybankok befolyásának és hatalmának, ' tudta, hogy nélkülük nem megy ilyen üzlet, tehát igyekezett a nagybankokat is magához édesgetni a kilátásba helyezett hatalmas profittal. A román kölcsön előteremtésére 8 százalékos bonokat bocsátott ki és azt hirdette, hogy a kölcsön esetleg 40 százalékos hasznot hoz a szubskribenseknek. Tervei elősegítésében a legfontosabb szerep pénzügyi szaklapjának, a „Gazette des Nations et du Franc“-nak jutott, amelynek szerkesztője Ma este mielőtt lefekszik, vegyen be Barmol-t és holnap reggel jó kedvvel és friss erővel ébred. Álmát-, lansága, idegessége, fej- és derék- fájidalmat, valamint gyermekeinek csalánkiütése ugyanis nagyon sok esetben a székrekedés következménye. Ezért van szüksége önnek és gyem ekeinek FSarmoíra, az enyhe és biztos hatású csckoládés hashajtóira. Kifejezetten Barasel-t kérjen, mert csak a Baraiol hozza meg Önnek és családjának a várva.várt enyhülést. Egy próbacsomag meg fogja Önt erről győzni. a legügyesebb francia újságírók egyike, Aulibert volt. A Gazette du Franc A Gazette du Franc egyidőben Franciaország legszámottevőbb súlyú közgazdasági orgánuma volt, amelynek a pénzpiacra gyakorolt be- folyását neves politikusok rejtett vagy nvilt támogatása, kitűnő közgazdászok pártfogolása tette hatékonnyá. A lapot abban az időben alapította Hanau asszony, amikor a francia államháztartás egysége megingott, a frank kontreminje éreztette áldatlan hatását és a francia külpolitika is nehéz dilemmák előtt állott. A hetilap Poincaré politikája mögé állott és egyidejűleg a Briand által inaugurált békülékcny külpolitikát propagálta. A kormány hálás volt a támogatásért s Poincaré és Briand egyáltalában nem titkolták, hogy szimpatikusnak találják a lap célkitűzését, törekvéseit. Aulibert szerkesztői ügyessége a lap külpolitikai rovatát rendkívül élénkké és jelentőssé tette, olyan fórummá, amelyen a francia politikusokon kívül Baldwin, Chamberlain, Mussolini és Stresemann is érdemesvek tartották megszólalni. A lap nagy politikai súlya révén mindjobban meghódította a francia közvélemény bizalmát, karrierje merész ívben emelkedett és nemsokára ott tartott, hogy a népszövetség félhivatalos orgánumának tekintették. Hanau asszonyt a nehéz és fáradságos munkában férje, Bloeh Lázár segítette, bár évek óta különválva éltek. Bloeh szervezte a lap külföldi képviseleteit és ügynökségeit. A hatalmas pártfogók Az adminisztrációt is jól végezték, Hanau asszony művészetének javarésze azonban abból állott, hogy a politikusok barátságán s a közép- osztály bizalmán kívül a francia nemességnek kiemelkedő egyéniségeit is meg tudta nyerni a maga céljainak. Csak utólag derült ki, hogy némely „nagy férfiú“ kegyeiért Hanau asszony nem egyszer anyagi ellenszolgáltatásokat adott. Amikor a lap pozíciója már megerősödött s befolyása nőttön nőtt, Hanau asszony felcsapott a francia kis- tökések pénzügyi tanácsadójánál:. Ez a tevékenysége nevezhető a legsötétebbeknek, ámbár a francia sajtóviszonyok némi mentségéül szolgálhatnak. Hanau asszony ugyanis megfizettette lapjának hasábjait, a tanácsokat rendszerint nem ö adta, hanem valamely nagyobb pénzügyi érdekeltség, amelynek fontos érdeke fűződött a francia kispolgárság bizonyos irányú tájékozásához. így emelkedett és nőtt a népszerűsége Hanau asszony vállalkozásának, amelynek székhelyéül Párizs kellős közepén béreltek ki egy palotát, közvetlenül a Printemps nagyáruház mellett. A korlátlan bizalom vámszedöje A rendkívüli ambíciójú asszony üzleti tevékenysége úgyszólván az üzleti élet valamennyi ágát felölelte. Érdekelve volt a sajtóban, köz- gazdasági lapja révén, az ujságterjesztéshen, a reklámszolgálatban, nagy pénzügyi tranzakciókban, kölcsönök felhajtásában, ingatlanforgalomban és mindezt a francia kispolgárok pénzén űzte azon a íöbbszázmillió frankon, amelyet a korlátlan és a megrenditbctetlen bizalom öntött zsebeibe. Vállalatainak felhőkarcolóját egy újságcikk J söpörte el, egy olyan publikáció azonban, mely mögött az uj versenytárstól rettegő francia nagy bankok alkalmi szövetsége állott. 1928 decemberében jelent, meg a cikk, amely óvatos formában pendítette meg, hogy Hanau asszony vállalata rosszul áll s hogy alighanem elvesznek a reá bízott milliók. Hanau asszony üzletfelei, a francia kispolgárság sokezernyi tömege megrémült s a hirtelen keletkezett pánikban rohamot intézett a párizsi palota ellen. Hiába mozgósította Hanau asszony a rendelkezésére álló sajtót, hasztalan intette nyugalomra megrettent üzletfeleit, a pánikhullám útban volt és nemsokára összecsapott a felhőkarcolóvá fejlődött pénzügyi mammutvállalkozás fölött. Az érdekelt kistőkések (éppúgy, mint Hanau asszony) azt állították, hogy ha az ügyészség nem lép közbe és a vállalat tulajdonosnője szabadlábon marad, úgy senki sem károsodott volna. E hiedelem tüzpróbája a most kezdődött főtárgyalás lesz. BÚTORT Jq woälain Szék®!? & üst! Bútorgyár îît.-nfirir§rgu-&lurai«» vásáromat. — Hitelképes egyéneknek kedvező íizetósi felţoţglejs:. — tfáJági» ;enjarüd nagy választékmin „OPEL ’ iŞSŞ feléri: Opál,feleiakaf A. Kálmán Arad
