Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-28 / 95. szám
Till. ÉVF. 93. SZÁM. : líépzshp, CostestWől, (Costesti, április hó.) 1. ... Dragomir ur, a csondőrőrmestor. Szúrós, fekete szemek, fölfelé tüskézett bajusz, egészen zömök növés, két kitüntetés. Most délután hat óra van. Éppen péntek. Ma egy hete történt. A mohó riporterek elszaladtak, a koporsókban csontok omladoznak még egy kicsit üszkösen, megindul a segítőakció, eljöttem, megnézni: _mi maradt?... Maradt: a Tavasz és Dragomir, az őrmester. A Tavasz: az ő névtelen kis sárga virágaival. A lila esttel. A Teleorman patakkal, amiben visszaszikrázik az isten búcsúzó napestje. Kis kunyhók, kétoldalt. Fekete zászlók, Lefüggönyözött, . sző- nyegí'oszlányos ablakok. Irtózatos csend. Egy falu, Keleten, amiben ociaégett a kacagás. És Dragomir, az őrmester. Az autót nézi, szakértő szemekkel, amivel kijöttünk. Rögtön érzi, hogy nem hivatalos dolog. „B. — Tx. — 11.225.“ Valami bérelt kocsi, kiváncsi ember jött vele, legyünk óvatosak. A szeme közül eliramlik a szúrás, helyébe jut valami csöppnyi r-avaszko- dás. Ű most már mindent tud. Végignézte • a nagypénteki tüzet, de azután elolvasta a bukaresti lapok külön kiadásait. Tudja, mi történt kivíil: És tudja, mi történt belül, a templomaj- tón. (Ezt az újságokból). — Én kilenc óra tiz perckor rohantam az állomásra. Amikor láttam, hogy kicsap a tűz, a tetőről, s a szélén végigszaladt a láng, mint a Dumnezeu ostora. Mondom a főnöknek: „Domnule séf, adja ki a tüzfecskendőt, ég a templom.“ A séf éppen várta a craiovai gyorsot, azt mondta: „Meg vagy te bolondulva, Dragomir? A CFR fecskendőjét?“ Akkor már láttam, hogy a templom tiszta láng, tudtam, hogy későn is lenne, mire vizet vennénk, elégett minden, de a szolgálat, az a szolgálat és a fejem tele lett vérrel, mert, úgy gondolom, vérbőségem van, hát rákiabáltam: „Domnule séf, adja ki a fecskendőt, akárkié, mert odaég a falu.“ — „Meg vagy bolondulva, Dragomir, el se mehetek a helyemről, két perc alatt jön a craiovai.“ „Ha jön, jön, _mondom, — elmegy a séf nélkül is, de ha nem tetszik odaállni a vonathoz, az nem olyan nagy baj, mintha elég a falu.“ _„Azt ki kell hozni a depóból, arra külön engedély kell. Oltsátok el a tüzet, ahogy tudjátok.“ Dragomir szeme feltéved, a temető felé. — Akkor jött a pörkölt fának a szaga, fújta ide a nagypénteki szél és leszakadt a templom teteje. Én csak messziről láttam. Valami hang is szállt ide a füsttel... mint, amikor valaki beszél, hátulról a fejébe ütnek fejszével és a szó, a szájában, megszakad. Szaladok vissza, két perc múlva a hátam mögött cl pof fog a craiovai expressz. A séf szalutált, a templom leégett. Benne a gyerekek... Dragomir egy pillanatra elgondolkozik. És aztán kibuggyan belőle a csendőrböleseség: — Mert szalutálni: — regula. Regula este regula!... Amiben igaza van. A tűz, az tűz. A gyerek, az gyerek. Az expressz, az expressz. Szalutálni szolgálati szabályzat. Fecskendő a depóban, ahhoz engedély kell. 108 koporsó, engedély nélkül. Az mehet. Az expressz: az nem! 2. A nap lejjebb száll a temető felett. Ahogy az autó lassan felkanyarodik, már este van. Gyertyák égnek a temetőben. Emberek és asszonyok kezében, mint nagypénteken. Csakhogy most nem a százéves templom borul föléjük, hanem egy sokkal régibb ereTycnaéata piles gyógyfürdő (a Kárpátok gyöngye) 42° C természetes hőfokú, radióaktiv kénes hőforrásai és iszapfürdői 7G0 év óta biztos gyógyu’ást hoznak a reumás, esuzo -: és ischias-betegek százezreinek — Festőién szép fekvés Legmodernebb kényelem. Sport, szórakozások. Ü'azási kedvezmény Kedvezményes tavaszi kurák Prospektus! é 'evi- lágositást ad a TRfcrtCIANSKE TEPLICE. ! deţii piaion. Az isten tavaszi ege. Ó, ez magasan van, ide nem kaphat bele a gyertyaláng, ez nem dőlhet rájuk, ez nem áll az országos műemlékek védelme alatt, ez a nagy templomi kupola, az ég, aminek az alján idevöröslik a morenii olthatat- lan elem, s a közepe táján kigyulnak lassan a tavaszi csillagok. A gyertyák imbolyognak a temető fölött. Ma egy hete egy ilyen kis gyertya... Egy parasztasszony dülöngél erre. Éneklő, hebegő hangja úgy szalad ki a torkán, mintha skálázna. Külön temetési szertartásához külön temetési indulót kreált. __ Hol van eltemetve, akiért itt jár, a temetőben?... Az ének megakad. Két szem villan fel, a bekötött fekete fejből, a fekete kendő alól, a fekete ruhából, csak két szem. Aztán csöndesen megfordul. A temetőre mutat : — Hol van eltemetve, domnule, akiért itt ié-.vv- ? Jeli Oiv ; Gondolkodik. — Itt van!... Itt van, hát!. És végigmutat a mezőn. Ecaterina Florescu, két gyermek anyja, férje a háborúban rokkant, tavaly halt meg, mert a gránátszilánk mozogni kezdett benne és beleszaladt a vesébo. Ezt a szilánkot tizennégy évig vitte magával. A két lány _ egyik tizenhat, a másik tizenhét, — benne maradt a tűzben. — Hol a sírjuk?.. — Azt nem tudom. Lehet ez is, az is. Vagyunk vagy tizen, nem tudjuk, hogy kié hol van, mindenki egyforma szén lett. _Hát hol imádkozik?... Ki sir ja fölött?... _ Itt. Mindenkié fölött. Erre, arra... És megint végigmutat a temetőn. Az egész temetőt végigimádkozza. Kezében lobog a gyertya. Bátortalan kérdem : — És... most mi lesz? _Maradt valami?... Ház?... Kert?... Biccent. — Hát, hogyne. Ház is, kert is. Nagy büntetés ez. — Inkább nem. Ha mégis van, öregségére... hol lenni?!... A szavaim, kongva lehullanak a sirok fölé. Az asszony kiegyenesedik: — Domnule: az itt a büntetés, hogy nem égett el az egész falu! Akkor senkinek se lenne semmi baja. De csak az öregek meg a házak maradtak itt. Ez a büntetés... A gyertya tovább imbolyog vele. _Noapte buna!... És énekel. Az autó rászalad' az országúira. Félóra múlva a craiovai expresszel találkozunk. Most szalutál a főnök, odalent, az állomáson. Fekete Tivadar. Nemzetközi orvoskongresszus a Budapesti Nemzetközi Vásár tartama alatt (Budapest, április 26. Saját tud.) A őr. Csil- léry András v. miniszter elnöklete alatt álló Országos Orvosszövetség május 8. és 11-e között, tehát a Vásárral egyidőben nemzetközi orvoskongresszust rendez. A kongresszus alkalmával megvitatják az orvostársadalom mai helyzetét, a nehézségeket, melyekkel az orvostársadalomnak Európaszerte meg kell küzdeni. Az orvosok ma nemcsak Magyarországon, de minden utódállamban egyformán nehéz lielyzetben vannak. Az orvoskongresszus égjük célja annak megvitatása, hogjr miként lehetne as általános nehézségeket leküzdeni. Ez lesz a témája a kongresszus első napjának s erről a témáról tartanak előadásokat a inagjmr orvostársadalom kitűnőségei: dr. Johan Béla, dr. Mi- halkcvics Elemér, dr. Gellert Elemér, dr. Thaly Lóránt, dr. Hültl É vim ér, dr. Tanárky Árpád, dr. Pető Ernő, dr. PoUermann Artur. Ä kongresszus másik célja az orvosokkal megismertetni a modem orvostudomány legújabb vívmányait, az újfajta gyógyítási módokat ós gyógyszereket . Az orvostudomány minden ágazatáról nagyértékü előadásokat tartanak a legkiválóbb budapesti orvosprofesszorok, kiknek nevei közül különösen kiemeljük a következőket: Bakay Lajos, Blas- kovies László, Bókay Lajos, Frigyessy József, Grósz Emil, Herczeg Ferenc, Kelen Béla, br. Kéthly László, br. Korányi Sándor, Schaffer Károly, Szabó József, Tóth István, Verebély Tibor. A kongresszusra a világ minden részéből érkeznek jelentkezések. Csak Spanyolországból több mint száz magyar orvos érkezik, a tengeren túlról pedig, Délamerikából van a legtöbb jelentkező. Az orvoskongresszus résztvevői a május 3—I3-íg •tartó "budapesti Nemzeitközi Vásár összes kedvezményeit élvezik: a féláru vasúti jegyet, a dij egy- harmadrészét utólagosan megváltható vízumot stb. R sziiőff feggencek borzaimas rablógBflkosságoí köveitek el Zalatna melleit (Gyulafehérvár, április 26.) Borzalmas gyilkosság tartja izgalomban néhány napja Alsófehér vármegye lakosságát. Kegyetlen módon agyonütötték Danut Vasilie, Valea Dosului, Zalatna melletti községben lakó földmives gazdát. A gyilkosság tettesei: Jón Beliga és Avrauiut Ilié szökött fegyencek, akik után az egész megye csendőrsége folytatja a nyomozást. A gjülkosság a hét elején történt. Egy reggel, mikor a gazda hajnalban felkelve a baromfiudvarra indult a majorságot megetetni, a két elrejtőzött bandita előrohanva, fegyvertussal agyonütötte a mit sem sejtő s védekezni nem tudó gazdát. Danut Vasilie koponyája az erős ütések alatt teljesen összetört s a szerencsétlen ember azonnal kiszenvedett. A rablógyilkosok ezután mj'ugodtan bementek a házba s mivel a gazdálkodó egyedül lakott, minden háboritás nélkül összeszedtek minden ingó dolgot s felfeszitve a szekrényt, elvitték Damut Vasilie hosszú évek során összegyűjtött, félretett pénzét. Jóval később találtak rá a szomszédok az áldozat borzalmas állapotban levő hullájára s jelentőst téve a falu csendőrségének, az értesítette a gyula- fehérvári ügyészséget, ahonnan vizsgálóbizottság szállt ki a faluba, A két bandita: Jón Beliga és Avramut Ilié, akik minden bizonnyal tettesei a gyilkosságnak, nemrég még a gyulafehérvári fogház rabjai voltak. Az egyik tiz-, a másik tizenötévi fegyházra volt elitéivé, azonban nemrégiben sikerült megs zokni8i s börtönből. Érdeke® módon kerültek annakidején a hatóságok kezére a banditák. Hosszú ideje rettegésben tartották már a megye lakosságát sorozatos rablásaikkal, úgy, hogy az egész megye csendőr- és rendőrapparátusa utánuk kutatott Egy alkalommal egy falusi korcsmába törtek be, mintán a korcson áros pénzét és értéktárgyait összesizedték, mulatni kezdtek s kényszeritették a korcsmárost, hogy velük igyák. A korcsmáros nem tehetett mást, engedett a banditák felhívásának s leült velük az itóka mellé. Közben feleségének sikerült kiszöknie az épületből s lélekszakadva rohant a falu csendőrségére segítség után. A csendőrség azonnal megjelent a korcsmánál s azt teljesen körülzárta. A banditák észrevéve, hogy nincs menekülés, előkapták revolvereiket s tüzelni kezdtek a csendőrökre. Percekig tartó tűzharc keletkezett a csendőrök és a rablók között, amelynek ered menyeképpen két csendó'r s az egyik bandita súlyosan megsebesült s mindkét rablót sikerült- láncra verni. Gyulafehérvárra szállították őket s a törvényszék ekkor többrendbeli rablógyilkosságért Jón Beligat tízévi, Avramut Iliét pedig tizeinütévi fegyházra ítélte. Újabb rémtettük most megint széjjelvitte hírüket a megyében s remegéssel gondol mindenki arra, hogy netán meglátogatják a kegyetlen rablógyilkosok. A gyulafehérvári ügyészség különben az egész megye közbiztonsági közegeit felszólította, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel próbálják kézre- keriteni a két elvetemült gyilkost,
