Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-27 / 94. szám
4 XIII. UVF. 92. SZÁM. Wexjtvsl •Jtlűs A Zsilvölgyében még 1928-ban halálra ítéltek mindent, ami magyar Bizalmas körrendelet az elbocsátási arányszámot a kisebbségeknél 75, a románoknál 25 százalékban jelölte meg (Déva, április 25.) A Zsilvölgye szomorúság völgyé. A halál valósággal ráült a bányavidékre, ahol a boldogság s a szerencse csalóka álomképe tükrözött délibábot még csak néhány év eló'tt is. Az utolsó négy év ehelyett csak pusztulást hozott, a társulatok egyre nagyobb arányt öltő elbocsátási politikája a hatalmas néptümeget befogadó bányatelepeket valósággal kihalással fenyegeti. Megirtuk már, hogy Petrozsény városnak 1926-ban 20 ezer lakosa volt s ma, 1930-ban . mintegy 14, maximum 15 ezer lakosa van, ami legalább is 30%-os csökkenést jelent. Még szomorúbb azonban, hogy ez a csökkenés legnagyobbrészt a kisebbségek köréből kerül ki. Egy bizalmas körrendelet még 1928-ban elrendelte, hogy a bányáknál az elbocsátási arányssám: 75% kisebbségi és 25% román legyen, inig a felvételnél éppen ennek az ellenkezője: 25% kisebbségi és 75% román. Ennek a bizalmas körrendeletnek volt köszönhető ■— amely a kisebbségit a már jólismert „STREIN” kifejezéssel jelölte meg — hogy a kisebbségek és különösen a magyarság száma a Zsilvölgyében egyre “fogyott. Pontos statisztikát még nem készítettek erről, azonban álljon itt néhány egyházi adat, amely a legpregnánsabban mutatja ennek az 1928-ban ‘kiadott „SÉRELMI RENDE- LE^’ynek borzasztó hatását. A vulkáni református egyháznak 1928-ban 800 adófizető polgára helyett ma csak 500 van. Az apa- dás több mint 35%. A petrozsényi református egyháziét évvel ezelőtt több mint 16.000 lej egyházi adót! iszedett be s ma csak 600 lejt tud inkasszálni. A csökkenés itt is 60% körül van. Pedig ez az egyház egy 4 tanerős elemi' iskolát tart fenn s igy jelentős munkát fejt ki. A lupényi református egyház 35.000 lej helyett ma csak 25.000 lejt bevételez, pedig itt a hivek keresetüknek kétszázalékát adják egyházi adóba. A csökkenés itt is legalább 30%. A lupényi katolikus egyháznál ugyancsak 20% a csökkenés s a petrozsényi katolikus egyház sem tudja inkasszálni azokat az összegeket, amikre valóban szüksége van, miután ez az egyház is egy sok tan- erős, iskolát tart fenn. S még a többi adatokkal is szolgálhatnánk s egész pontosan ki lehetne mutatni a csökkenés pusztulást jelentő mérvét számadatokkal. Egyelőre azonban elégedjünk meg ezzel, amiből a legobjektivebben is meg lehet állapítani, hogy a Zsilvölgyében a magyarságot lassú, de biztos kiveszésre Ítélték. S a baj az, bogy ezt a rendeletet magánbányatársaságok adták ki, nem is a kormány. Jól tudjuk, hogy a bányatársaságok magyarfaló rendeleté ellen a kormánynak nem lesz szava, És az a feltevés sem valószínűtlen, hogy a liberális kormány keze volt benne a befolyásuk alátt álló bánya- társaság antiszociális és gyűlölködésre ■ nevelő rendelkezésében. Sajnos, ettől a kormánytól sem várhatjuk a sérelem orvoslását. Pedig meg kellene gondolnia, hogy a bányavidék tendenciózus megtisztítása a magyarságtól a virágzó bányavárosok s Románia egyik legjelentősebb iparosságának, elsorvasztását jelenti. Ez pedig minden, csak nem koncepciózus állampolitika. Uj gazdasági politikát követel az Ugir a kormánytól A nagyiparosok vasárnapi közgyűlésén újólag leszögezik az Ugir kolozsvári kerületének snunkaprogrammját— Állítsák lel az Orszá- ■ Ih gos Gazdasági Tanácsot! , . (Kolozsvár, április 25.) A Romániai Gyár- ipqrgsok Országos Szövetsége, az TJgir kolozsvári keîinete április 27-én, vasárnap délelőtt 10 órakor tartja meg Diamant Izsó vezérigazgató elnökiötével rendes évi közgyűlését, amelyen a szövetség adminisztratív természetű kérdésein kívül a vezetőség részletes jelentést ad az Ugir kolozsvári kerületének működéséről és összefogó képet nyújt a romániai gazdasági krízisről és ennek keretében a romániai nagyipar napról- napra nyomasztóbb helyzetéről is. Az igazgatóság jelentése kiemeli azokat az okokat, amelyek __ véleménye szerint — az általános krízist és a nagyipari termelés válságát előidézték és annak leszögezése után, hogy a krízis okai a világgazdasági, főleg az európai válságban gyökereznek, kritikát mond a kormány iparpolitikájáról is, amely lényegében éppen olyan fogyatékos és méltánytalan az ipari termeléssel szemben, mint amilyen a megelőző években volt. A jelentés konklúzióiban igyekszik a romániai krízis, illetve közelebbről a romániai ipari termelés válságának megoldási módozatait keresni és megállapítja, hogy a kormány az Ugir kolozsvári kerületének a mult év augusztusában tartott rendkívüli közgyűlésén lefektetett iparü í ti i 3},Íz/ün. C UNiVER. SÄL )-A..r :.J?AsPíVw-TMt 'E.jiííí* • SLc&m/ho£V politikai irányelvei közül egyetlen egyet sem vett át és ezért az. augusztusi közgyűlésen lefektetett munkaprogramját és kívánságait teljes egészében íentartja, a közvéleményt felvilágosítja azok helyességéről; a kormányt pedig meggyőzni Igyekszik a : lefektetett munkaprogram és irányelvek átvételének és megvalósításának szükségességéről. Az Ugir kolozsvári kerülete szükségesnek tartja a szorosabb kollaboráció megvalósítását a többi gazdasági érdekképviseletekkel, igy a kisipari, kereskedelmi és mezőgazdasági szerveikkel, valamint a munkásszervezetekkel is, mert megállapitása szerint ezek a gazdasági érdek- képviseletek sem tudtak önállóan és elszigetelt akciókkal megfelelő befolyást gyakorolni a gazdasági kormányzatra. Fenntartás nélkül követeli az Ugir kölozs- vári kerülete annak a régi programjának megvalósítását, hogy a legsürgősebben megalakítandó az Országos Gazdasági Tanács, amelynek működését és véleményező tevékenységét tovább már nem nélkülözheti Románia gazdasági élete sem és amely szerv az összes külföldi államokban évek óta komoly információkkal és tanácsokkal szolgál gazdasági vonatkozású intézkedéseknél a kormányhatalom gyakorlói részére. Az Ugir reorganizációjának kérdése is tárgyalás alá’ kerül a közgyűlésen, mert az átszervezés feltétlenül szükséges azoknak a közérdekű akcióknak a sikerében, amelyeket a szövetség már beindított és a jövőben beindítani készül. Az Ugir kerületi közgyűlése iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg és a kolozsvári kerülethez tartozó ipari gócpontokból számos delegáció érkezik a vasárnapi közgyűlésre, amelyen részt vesz Mircea szenátor is, az Ugir bukaresti vezérigazgatója. UnicuMÍ CYOhűn cnosito-------- ..----------------— Tizenöt év múlva nem lesz drágakő ? Nem kell megijedni! A tudomány folytonosan uj dolgok megfejtése felé törekszik s ezért sokszor meglehetősen hihetetlenül hangzó tételeket állít fel- ilyen furcsán hangzó elméleti tétel angol geológusoknak az a megállapitása, hogy a Föld. egész drágakő készlete 40 tonnára, tehát 4 vagonnyira tehető. Ebből a mennyiségből azonban a kapzsi és kincsvágyó emberiség már több mint 30 tonnányi drágakövet kibányászott a Föld méhéből. Legjobb esetben tehát 100-120 mázsa az a drágakő mennyiség, amit még az emberiség a modern bányászati technika segítségével napvilágra hozhat. Tekintetbe véve, hogy ■a világon évente 800 kiló drágakövet termelnek, továbbá, hogy ez a mennyiség a drágakövek ritkulásával csökkenni fog, 1945-re az összes drágakőbányák teljesen ki fognak merülni, sőt újakat sem fognak többé nyithatni. Tizenöt év! A most még bölcsőben gügyögő kisleánynak már nem lesz drágakő ékszere, sőt a bakfisok helyzete is reménytelen, különösen a mai rossz gazdasági és férjhezmeneteli viszonyok mellett... Bár igy volna! Az az elméleti megállapítás azonban, hogy 15 év múlva nem lesz drágakő és elkövetkezik a drágakőnélküli korszak, legfeljebb kegyes óhajtás, amit az erkölcsi és gazdasági élet neoreformátorai hirdetnek. Hiszen jó, hogy e geológusok megállapításai szerint a Föld drágakőkészlete .kimerül, de ma már annyiféle mesterséges drágakövet tudnak előállítani, hogy az emberiség szükségletét-teljesen fedezni tudják szintetikus kövekkel. Egy csillagász meg éppen azt hirdeti, hogy már csak azért sem lehet a drágakövek kiapadásáról beszélni, mert a Föld drágakőkészlete állandóan utánpótlást kap a Világegyetemből. A meteoritek, az ég szeszélyes vándorai, szabálytalan, fekete kövek alakjában érkeznek Földünkre. Ez igénytelen kövek belsejében sokszor gyémánt kristályokat lehet találni. Említett csillagász azt állítja, hogy az összes gyémántbányák a meteoritek becsapódási krátereiben vannak. A meteor ásványi anyaga az idők folyamán clmállik és a gyémánt, a kristályos szén megmarad-eredeti formájában és vegyi állapotában.. Miért ne érkezhetnék Földünkre olyan meteorit, amelyik a Világegyetem legnagyszerűbb ékszerüzletéből, a szikrázó csillagok birodalmából egyszerre óriási mennyiségű drágakövet hozna Földünkre ? Ezen gondolkozzanak az angolok és törjék ők a fejüket azon is, hogy mi lesz akkor, ha elfogy a Föld méhének minden drágaköve? A drágákőtermelés terén ugyanis ma Anglia vezet. Németország szerepe a világháború óta jelentéktelen, mert afrikai gyarmatait, ahol sok drágakövet bányászott, teljesen elveszítette. Ma csupán a borostyánkő révén tölt be némi szerepet a drágakőpiacon. Lehet, a számító amerikaiak készpénznek veszik az angol geológusok megállapításait. Annyi drágakövet vásároltak össze, hogy ma a Föld drágakőkészletének kétharmada Amerikában, sőt csaknem kizárólag az Északamerikai Egyesült Államokban van. Ékszerészeink azonban azt hiszem más véleményen vannak, mint a geológusok! Meglevő készleteiket sem tudják értékesíteni. Talán bizakodva várják, hogy végre apadjanak ki a drágakőbányák s a meteoritek se szállítsanak több drágakövet a Földre. Akkor talán lesz végre egy kis üzlet! Ismétlem tehát: nem kell a drágakőbányák kiapadásának hírétől nagyon megijedni! FIGYELEM DREHER-HAGGENMACHÉR Hon-sör óla Pilsen rövidesen forgalomba kerül . >ÍBtföí
