Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-04 / 76. szám
4 nTTjTii'7!1 9S® ■ XtoBWOSBafe >i?Tg^g?r~cv -,-g-rrgMja^^^Baş. XIII. ÉVF. 76. SZÁM. ag~~y-» ' >.7!T*r.i rjegăaâasfl Az esett emberek uj típusa az „erdélyi csavargó4i Soós László szatmári fiú tragédiája, apja eltűnt a govlieei áttörésnél, anyja fe jhez ment az orosz fogolyhoz, a gyermek kikerült az országúira (Kolozsvár, április, 2.) Éjszaka van. A kolozsvári vasúti állomás harmadosztályú várótermének f"yik sarkában gyanús kinézésű, rongyos csavargó alszik. A rendőr felrázza. — Igazolja magát! A fiatal gyerekember megrándul, ijedtség tükröződik arcán, hebeg valamit. A rendőr,nem sokat', teketóriázik, a szánalmas kinézésű emberroncsot előállítja a kerületi kapitányságon. Az inspekciós tiszt megkezdi a kihallgatást és az ijedt vallomásból lassan kialakul a tragédia. — Hogy hívják 1 — Soós László. — Hová való? — Szatmári. — Hány éves? — Huszonnégy. Lassan belebátorodik a beszédbe. Elmondja, hogy négy gimnáziumot végzett. Jó családból való fiú, szép jövő állott előtte. Az otthon melegségében nőtt fel. Gondtalan, derült gyermek életét azonban megölte a háború. Apja bevonult, katonának és a gorlicei áttörésnél eltűnt. Beköltözött a gyász a házukba. A férfikéz hiánya megérzett. Anyja orosz foglyot kért, aki dolgozzék. Az érek teltek, az anya bánata nnpról-napra fakult. A ruszki szemrevaló legény volt, aki jól érezte magát a Soós-portán. Az asszony csinos és kedves volt. A két fiatal szeme -egymásra villant. Egy izgató tavaszi estén egymásra találtak. Az orosz lemondott a régi hazáról, az asszony ura emlékéről. A sok gyötrődés, küzdelmek, nélkülözések után annál forróbb volt az aj szenvedély. A nő mámorában megfeledkezett Mindenről, családjáról, gyermekeiről. Egy szép napon a csinos asszony és az orosz fogoly házasságot kötöttek. A szép szál legény ettől kezdve ur lett a háznál. Mindennel jneg volt elégedve, csak a gyermekeket nem nézhette. Az apróságok remegtek előtte és — hiába mentek védelemért az édesanyjukhoz. A nőnek fontosabb volt a férfi,.mint a gyermekek, akiknek pusztulniok kellett a háztól. Az apró lelkek világa összeomlott. Kibuggyant a könny, jött a szenvedés. Csakhamar tarthatatlanná vált otthon a helyzetük. A rokonok megszánták. Egyik magával vitte Soós Lászlót. Az ólot nehéz. A fiút tartották egyideig, aztán ráuntak. Mit kezdjenek vole? Egyik rokontól a másikhoz került. A könyörület első melegsége elmúlt. Kern tudták, mit kezdjenek vele. Munkára nem tudták használni. — Csak élősködtem a nyakukon, — vallja Soós László a rendőrtisztének. — És aztán kikerültem az uccára. Erdélyi csavargó lettem. Különös hangsúllyal mondja az „erdélyi csavargó” kifejezést. Van is sok igaza ennek a külön erdélyi kihsngsuly ozásnak. Külön tragédiát jelent az erdélyi jelző, amint kiderül a továbbiakból. Nagyuátlaiat keres román, német, francia és magyar Ajánlatokat négy nyelven .Állandó“ je. lige alatt Rudolf Mosse Cluj továbbit. Tizennyolc esztendős volt, amikor az országúira került Soils László. Nem akart elzülleni. Még élénken élt lelkében az a szellem, amit, az iskolában szívott magába. Megpróbálta dolgozni. Volt kocsis, rongyszedő, rikkancs, miuden. Hol evett, hol nem evett. A sois azonban erősebb volt, mint a fiú jó- szándéka. Rendőrkézre került. — Pedig nem loptam. Soha életemben nem loptam, — emeli fel a fejét önérzetesen. — Nem is akarok lopni ezután sem. Egyik dolgozóiméból a másikba került. A környezet, a szenvedések, a rongyosság megőrülték ] idegrendszerét, a fizikai fájdalmak, éhezés össze- ronesolták testét. Ha egyik városból kikopott, ment a másikba, hol újra kezdődött nyomorúsága. Mesterséget nem tanult, intellektuális kiképzése abbamaradt, rendes exisztcnciát sehol sem tudott magának teremteni. így lett négy esztendő óta erdélyi csavargó. Legutóbb Brassóban próbálkozott kenyérhez jutni. Nem sikerült. Erre nekivágott az útnak, pénze nem Volt, tehát gyalog jött Kolozsvárra. Az útközbe eső falvakban koldult. Többször elűzték az emberek és sok faluból kellett éhesen menekülnie. ,— A legközelebbiben mégis lopni fogok — határozta cl magát, de az utolsó pillanatban visszariadt a bűntől. Olyan furcsán hangzik, amikor szinte lelkesen szavalja, hogy: — Egyedüli kincsem a szegénységem, amit nem akartam elveszíteni. Tessék beírni a jegyzőkönyvbe azt is, kapitány ur, hogy a sorsom iránt ebben az országban soha senki sem érdeklődött, pedig érzem, hogy én is képes volnék sok szép ét jó munkára. De ha nincs segítség, mit csináljak? Az utolsó szavaknál két karját széttárja, piszkos kezedre rálógnak a rongyok. Sovány, aszott teste úgy feszül, mintha madárijesztő volna, aki vándor útjában megmerevedett az erdélyi országúton. — Mi volt a dolgozóházban? — “kérdi a kapitány. — Jobb erről nem beszélni — felel a fiú. Sokan vasinak úgy, mint én, akik dolgozni szeretnének, becsületes emberek akarnak lenni, de nem tudnak. Csak oda ne... Valósággal összerázkódik a dolgozóház neve hallatára is. Pedig újból ez lesz a sorsa. A gyakran megismétlődő csavargó-történetben a legszomorubb mégis az, hogy exiaztenciák százai kényszerülnek bűnre, pusztulnak el, hányódnak a toloncuton, akiket meg lehetne menteni a társadalomnak állandó felügyelettel, támogatással. Az la az erdélyi életút kilátástalanságáboz tartozik, hogy nincs, aki kinyújtsa a kezét értük. Messzi vagyunk még attól, hogy a társadalom ebben az irányban is megtegye kötelességét. A patronázs gondolat», már régi és évtizedek óta megbecsülhetetlen munkát végeznek a különböző jótékony egyesületek. A Soós László tragédiája révén újból ezekre az egyesületekre gondolunk. Már az is nagy segítség volna a szegény elesett emberek számára, hogyha sorsukat fóztositani nem tudják, legalább megvigasztalnák. Néhány jó szó megfizethetetlen jótétemény a sok „erdélyi csavargó“ számára. Uj választások Sesznek Lengyelországban Varsóból jelentik: Slavek miniszterelnök kedd este összehívta a kormányblokkot s közölte ennek tagjaival, hogy egyelőre a sejmet nem hívja össze, mert lehetetlennek tartja az együttműködést. a kormány és a sejm között. A kormány haladéktalanul megkezdi az uj választások előkészítését. A miniszterelnök ilyen szándékaival szemben az ellenzéki pártok elhatározták, hogy a sejm elnökének átadott memorandumban követelni fogják a parlament azonnali összehívását. A házszabályok értelmében a rendkívüli ülésszak összehívásához száznyolcvan képviselő aláírása szükséges. Abban az esetben, ha az aláírásokat sikerülne összehozni és igy a sejm összeülne, Slavek miniszterelnök az első ülésen ki fogja hirdetni a parlament feloszlatását. Nyilatkozat A kolozsvári városi járásbíróság 2668/1930. ss. határozata alapján közöljük a következő nyilatkozatot : Nem felel meg a valóságnak, hogy a kolozsvári magyar zenekonzervatórium vezetősége és köztem felmerült konfliktus egész Erdély magyarsága előtt minden részletében ismeretes volna. Két éven keresztül követeltem az ellenem emelt vádak tisztázását s a fegyelmi eljárás lejáratását, de eredmény 'nélkül, mert elleném soha vizsgálatot senki neun folytatott, vádak soka beigazolást nem nyertek. Légből kapott vádakat és rágalmakat terjesztettek ellenein, de azokat bizonyítani meg sem kísérelték. Valótlan Koleszár László dr.-nak a Keleti Újság cikkében közölt az az állítása, hogy én nap-nap után feljelentéseket küldözgettem volna a konzervatórium ellen a kultuszminiszterhez és az ügyészséghez. Tény azonban, hogy a konzervatórium vezetősége írásban kérte a kultuszminisztertől, hogy engem állásomból mozdítson el és a magánórák adásától is tiltson el. Tény, hogy én igazoló jelentést adtam és rámutattam, hogy nem én követtem el sza- bálytalnnságokat, hanem a konzervatórium vezetősége. Tény az, hogy ezeket a szabálytalanságokat a kiküldött miniszteri biztos megállapította. Az ügyészséghez sem én jelentettem fel a konzervatóriumot, hanem ép fordítva. Tény az, hogy az ügyészség az eljárást ellenem bizonyítékok hiányában megszüntette és én dr. Veress Ferenc ellen hatóság előtti rágalmazásért'és hamis vádért feljelentést tettem. Engem a konzervatórium igazgatói és tanári állásából osak fegyelmi utón lehetett volna elmozdítani, mert én nem próbaidős tanár, hanem életfogytiglan választott igazgatója voltam intézetnek, ép azért a legutóbbi közgyűlésen elhangzott, de semmivel sem igazolt és valótlan állítások miatt dr. Koleszár László ellen rágalmazás és becsületsértés címén bűnvádi feljelentést teszek, a Magyar Ze- nekonzeTv.atáiiumot pedig polgári perrel kényszeri- tem, hogy eddigi és ezután! fizetésemet életem fogytáig utalja ki. Elszenvedett erkölcsi és anyagi káromért pedig az intézet vezetősége ellen kártérítési perrel lépek fel. Rezik Károly, s. k. Kész ruhák, valamint saját szabóságom állal, saját szöveteimből készült íérfi- és !in>raháliai, tremciieot és kabátokat legújabb divat szerint készitve, legelőnyösebben szerezheti be MSmü, LftíOS-mél CLUJ Szabott árak ! Cal. Reg. Férd. (Wesselényi u.) 2-A. Szolid kiszolgálás! § Uj férfi- és j fíu-ruha | üzlet!! Uj férfi- éJ] ik-ruba I J üzlet!! I
