Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-04 / 76. szám
’XIII. ÉVF. 76. SZÁM. Kihalt a Nalácz A napokban hunyt el az utolsó Naláczy (Koiossvár, április 2.) Alig pár nap alatt, szinte egyszerre hunytak el naláczi Naláczy Géza és Naláczy András. Az előbbi családja ősi református ágának, ez utóbbi egy katolizált ágnak s végeredményben az egész Naláczy nemzetségnek legutolsó férfi sarja. Mióta őseink ide telepedtek, már nem a legeltetés ügyesség«, az ősz fürtök adták a legfőbb érdemet, hanem a harc mezeje. A családok kiemelkedése megkezdődött. Az Apaffy, Báthory, iktári Bethlen, Bocskay, Hunyadi, Rákóezy, Rhédey, siménfaívi Székely családok trónra emelkedve, a kihalásban enyésztek el. De a természetes halálon kiviil volt a családoknak egy erkölcsi halála is: a nótázás. Az adományozás és hűbéri íendszer behozása izgalomba hozta a becsvágyakat, kezdődött az áskálódás, páv- toskodás, mely szomorú nótán: a jószágvesztésen végződött. A XVn. század végéig Erdélyben a grófi és bárói cimeket legfeljebb hirből ismerik. A XVIII, században ismeretlen cimvágy lepte el a hazát. A családok egy része cim nélkül boldogtalannak érezte magát s az udvarnak tett szolgálatokkal, katolizá- 1 ássál a császári kegyet kiérdemelve, a gazdagabb családok nagy része grófságért, báróságért folyamodott, mig más kérlelhetetlen magatartással szegült ellen és tért ki a labanc vesztegetés ez ujdivatu eszközének. Az erdélyi országgyűlés szervezete nem ismer más felsőbtáblát, mint a követek házába meghívott regalistákat. Erdélyben a nagy nemesi családokat is mágnásoknak tekintették, mert erdélyi szempontból a főrangúnkhoz a nagy nemesi családokat is hozzá számítják. E családok voltak hazánk alapitói, megtartói, — elvesztői. Tagjai voltak tisztviselőink, hadvezéreink. ők képviselték az akkor még kiskora nemzetet. Az ő dicsőségük, gyalázatuk a nemzet dicsősége, gyalázata. Tagjai akár grófok, bárók voltak, akár nem, királyi meghivóievéilel, regalissal 1848-ig Erdély országg3TÍlésének, mint született fő- rendüek, személyi jogon, 1848 után pedig e címen az Erdéllyel egyesült Magyarország mágnástáblájának, később főrendiházának tagjai lettek. így a főnemesi cimet nem' viselő regalista családok fő- rendü voltát ép a főrendiházi tagsági jog megadásával a magyw közjog is elismerte. Birtokaik őseikről maradt családi ereklye. Egy darab haza, mely őket kötelezi. Legkedvesebb színük a zöld szin, a park, a mező, az erdő színe! Szállóigévé vált gróf Teleki Miklósnak hires mondása, hogy csak az aszfalt szint szereti. Mikor gróf Kendeffy Ádám arisztokrata társaival a kolozsvári Casinot 'és vivóiskolát megalapította, a kardforgatás mellett a lovagiasság szabályait és követelményeit hangsúlyozta. A férfi és női becsület érinthetetlenségét. Nem is volt akkor mindennapi a párbaj. Mert az összes, talán három, mint akkor nevezték duellum Naláczy György és Biró Pál, gróf Teleki Lajos és gróf Bethlen Gergely, báró Weselénvi Miklós és gróf Wurmbrandt Ottó között vérrel, halállal végződött. A naláczi Naláczy nemzetség az érdekszaggatta Erdélyt híven képviselte, lévén benne nemes és báró, református és katolikus. Tagjai 1500 előtt „de Vád” azóta „de Nalácz” praedikátummal fordulnak elő, Hunyadmegye Naláczvád községéről. Hol máig áll két Naláczy-kastély, egyik hajdan a szürke barátok kolostora. Felvonóhidja előtt nem Igen álltak ostromló hadak, faltörőkosok és ágyuk. Még a török, majd a kuruc világ is nagyobb említésre méltó kalandok nélkül suhant el Hátszeg festői völgye felett. Akad a Naláczyak között államférfi, katona, udvaronc, poéta, talán még rablólovag is, de magyartalan érzésű sohasem. Ott áll a két testvér: István Apaffy főudvarmestere, tanácsos ur, mint ma mondják: miniszter, hunyadi főispán. Gyermekeivel a Naláczyak bárói ágának megalapítója; — és András, kitől a szintén főrendü, de főnemesi cimet nem szerző ég származik. A Naláczyak a legbefolyásosabb méltóságokat, hunyadi ós zarándi főispánságot, fejedelmi és gu- berniumi tanácsosságot, táblai ülnökséget nemzedékeken át viselik, miközben a gróf Bethlen, báró Barcsay, gróf és báró Bánffv, gróf Csáky, Cserei, Desewffy, báró Józsika, gróf Kendeffy,, Makray, gróf Mi'kó, Mózsa, báró Nopcsa, Szilvássy, báró Szentkereszthy, Sombory, gróf Teleki, gróf Tholda- iaghy, gróf. báró és nemes Thoroczkay, Zeyk családokkal házasodtak össze. A Kendeffyek mellett Huny,sd legnagyobb birtokosai. Báró Naláczy József előbb Mária Therézia kedvelt testőre, majd Zaránd megye főispánja, táblai elnök és császári, királyi kamarás. Bessenvey, Barcsay, Báróczy mellett franciás irányú irodalmunknak kimagasló alakja. Dédunokája annak a Naláczy Györgynek, ki ellentétben Erdély patrióta családai- nak hagyományaival, 172G-ban báróságot kap, Több önálló müve mellett lefordítja Young „Éjszakái”-t franciából. Mert Erdélyben a fejedelmi udvar előkelő hagyománya a nemzeti nyelven még a XVIII, században is megérzett. Hol a nagy nemesi házak az irodalom szereteteben és mivelésében szellemi fényűzést és hazafiui érdemeket kerestek. Az erdélyi mágnáscsaládokban évszázadok óta otthonos, nagy, európai látókör és a felszín mögé rejtőző biy zalmas összefüggéseknek mélységes felérzése és helyes értékelése jellemzi a bécsi nemesi testőr Írásait is. Naláczy Borbála báró Nopcsa Elek erdélyi kancellárnak hitvese Szaesalon, Hátszeg mellett valóságos udvartartást, fényes palotájának őrzésére jobbágynőiből testőrséget tartott. Naláczy István, bárói ágában az utolsó. Különc. Nagy ész, végletekig űzött cinizmussal. Eppigram- mokat, gunyverseket ir. Udvari papja sirja fölött mondott beszédjének végszavaiban c geniális fő valhistalanságáért elégtételt vesz: „Utolsó legyen kezeidben a tégely, ó Természet, melyben őtet készítetted!” Kik most halálukkal a pusztulás szellőztetését fölidézték a másik ághoz tartoztak. Van a Naláczyak történetében egy korszak, mely sajátlag hazánk leggyászosabb szakával esik ősze. 1848 november I7-én Wardener tábornok elfoglalja Kolozsl várt, 200.000 forint «arcot vetve ki, elsőnek gróf Kemény Samu és Mózsa József regalistákat fogatja ei. Rövidesen az üldözések és elfogafásak égést Erdélyre kiterjednek. Megtelnek a tömlöcökí Mintegy kétszáz tehetősebb magyar ur ül logságban. Az elkobzott vagyonok ériekét sok millió forintra becsülik. Az udvar kezébe roppant összegek jutnak, melyekből dúsan fedezheti a Magyarországra küldött hadak költségeit. A szörnyű események, a tömeges elfogatások, jószágelkobzásAs, ülijií^égfk s a katonaság fékteleukedése a ni a gy a r t á reaua 1 obi minden rétegében kétségbeesett és gyilkos elkeseredést keltettek. A pörök merő torzképei minden igazságszolgáltatásnak. A bosszú és gyűlölet bizonyos alakiságok mögé rejtőzködik ugyan, melyek azonban nem avatták pörré az eljárást. A parancsnokló főgenerális Erdély számára börtönt, vérpadot, hóhért állittat, ki teheti, menekül. Grófok közül nem egy cipőt pucol Amerikában. A nemrég még dúsgazdag Józsika báróné csipkevérésből tengeti életét Belgiumban. Mégis az, akkori újságok korszakalkotóként hozsannával üdvüzlik Erdély konzervatív rendjének két úttörőjét, Naláczy Farkast és Mózsa Józsefet, az Árpádházba nősült Mózes Nádor révén IV. Béla király tizenkilencedfoku, kései unokáit, kik kereskedelemmel kísérlik meg visszaszerezni a latifundiumokat. Félszázaddal előzve meg Rohonczy Gidát, Windischgraetz herceget, Kúllay Tamást és Jankovics gTÓfot. Tizenöt év demokrácia a Naláczyak félezrednél hosszabb történetében, melyet most a puji földesur örökre lezárt. br. M. Öngyilkos lett egf régi erdélyi cssfdd utolsó féri: şarjei Édesanyja hálószobájában lő'te mellbe magát Ajlay Ödön banktisztviselő -- Katonának kellett bevon «Inna és ideges lelkiállapotában követto el végzetes iéltét (Kolozsvár, április 2.) A szerdára virradó éjszaka revolverlövés hangzott el égy előkelő kolozsvári magánlakásban. Egy fiatal, alig 24 éves banktisztviselő, Ajtay Ödön dobta el magától az életét megrázó körülmények között, édesanyja hálószobájában, miután gyöngéden elbúcsúzott a tiszteletreméltó úrnőtől. Hogy miért választotta a halált, amikor még előtte állott minden örömével, sok reményt Ígérve az élet, a karrier, alig lehet megmagyarázni. Levelet, amelyben megindokolta volna öngyilkosságát, nem hagyott hátra és az a pillanatnyi elkedvetlene- dés, amely közvetlenül a tragédia bekövetkezése előtt édesanyjával folytatott beszélgetésében nyilvánult meg, nem látszik logikus indokolásául végzetes tettének. Minden jel szerint apró sikertelenségeknek, apró kellemetlenségeknek összetétele volt az a lelki diszharmónia, amely öngjúlkosságba hajszolta. Egy kicsit szerelmes is volt, egy kicsit attól is félt, hogy kéthetes berukkolása a katonasághoz nem fog simán lezajlani, futó természetű anyagi bajai is voltak és az érzékeny-, gyöngéd! elkü fiú a végén nem birta ki a vállaira nehezedő gondokat, amelyeket más talán föl sem vett volna. Ajtay Ödön régi nemesi famíliából származott. Édesapjának Gyulatelkén volt egy 240 holdas birtoka, amely a gondos gazda vezetése alatt megfelelő létalapot biztosított a családnak. Az agrárre- form aztán az utolsó holdig kisajátította az Ajtay— földeket. 1918-ban édesapja, Ajtay Gyula is meghalt. A család erre pénzzé tette rnindeu kis értékét, beköltözött Kolozsvárra és megvásárolta a Kenyér uccu 1. szám alatt levő egykori Kossuthány-kázat. Ajtay Ödön volt az özvegyen maradt édesanya sze- mefónye. Á csinos, jótemetü fiú kereskedelmi iskolákat végzett és utána a Kolozsvári Takarékpénztárhoz lépett be tisztviselőnek. Innen később átment a Transsylvaiaia-bankhoz, ahol a vfiltóosztály- ban végzett tisztviselői teendőket. Csöndes, szelid fiatalember volt Ajtay Ödön, akit mindenki szeretett, aki csak ismerte. Mint földbirtokos-család sarja, nem lehet csodálkozni rajta, hogy a városban sehogy sem tudott meggyökeresedni. Mindig a faluról ábrándozott, gazda szeretett volna lenni, ami persze az ősi birtok elkobzása után csak ábránd maradt. Néha-néha nekibusulta magát, vidám társaságban, vendéglőkben, bárokban töltötte el az éjszakákat, de melankóliája itt is nehezen melegedett fel. • Szerelem, berukkolás«.*. Hétfőn este is baráti társaságban, hajnalig pezsgőzött a szentegybázuccai Palace-bárban. Egy fiatal újságíróval volt együtt, akinek eipanaszoRa, hogy, mivel nem jelentkezett pontosan a katonaságnál, fegyvergyakorlatra hívták be és büntetésből Apahidára akarják kirendelni, ahol földmunkát kell végeznie. Barátja azonban azzal oszlatta el aggodalmát, hogy nem nagy idő a két hét és valahogy csak eltelik. Az előző napokban viszont banktiszt- ■ viselő kollégáinak arról beszélt, hogy szerelmes, de semmi reménye sincs ahhoz, hogy rövidesen elve- hesse választottját. — A családom se egyezne bele a házasságba, a fizetésein sem elegendő ahhoz, hogy asszonyt vigyek a házhoz, — mondotta nekibusultan. Egyik kollégája -tréfásan azt válaszolta erre, bog}- elég ideje van a házasságra, hiszen inCg csak 24 éves. Ajtay látszólag megnyugodva hagyta abba a kényes témát, amelyet többé nem is hozott szóba. Hétfőn éjszaka le sem feküdt. Másnap is látták megfordulni kolozsvári kávéházakban és éttermekben és feszült idegállapotát azzal próbálta egyensúlyba hozni, hogy idegesen bort és szilvóriu- raot rendelt. Bizonyára az álmatlanul eltöltött éjszaka és a túlzott alkoholfogyasztás is erősen fokozták pesszimisztikus hangulatát, amely egy pillanatig sem hagyta el az utolsó 24 órában. Az öngyilkosság A szerdára virradó éjszaka fél egy órakor hazatért kenyéruccai lakásukba. Bement édesanyja szobájába és gyöngéd csókkal ébresztette fel anyját. Elmondta, hogy búcsúzni jött, be kell vonulnia, de attól tart, hogy rossz napok várnak rá. Édesanyja azzal vigasztalta, hogy feküdjék csak le nyugodtan, reggel ő maga fog eljárni a feletteseinél és nem lesz semmi kellemetlensége. Ajtay az ajtó felé indult, rátette a kezét a kilincsre, azonban egyszerre megállóit. — Holnap reggel? — kérdezte, de már nem is várt választ, előrántotta revolverét, kabátja szár- nyíít felhajtotta ós kétszer egymásután mellbelőtte magát. Édesanyja és a szomszédos szobában alvó nővére, akit felriasztott a lövés zaja, kétségbeesetten rohantak a véresen összeeső Ajtay Ödönhöz, lefektették és nyomban hevítették a Charité-szanatóriumba. Steiner dr. professzor megvizsgálta, de azt kellett megállapítania, hogy az orvosi segítség elkésett már. Ilyenformán operációra nem is került sor, körülbelül háromnegyed óra múlva, a kórházba való beszállítás után, meghalt. A tragikus öngyilkosság hire hamarosan szétfn- tott a városban és mindenütt nagy megdöbbenést keltett. Általános részvét fordul a sorsüldözött család tele, amely az anyagi összeroppanás után, amelyet a könyörtelen kisajátiíási eljárás idézett elő, most az egyetlen fiút is elvesztette. Ajtay Ödön halálát édesanyján kívül két nővére, akik közül az egyik Dózsa Andor földbirtokos felesége, gyászolja.
