Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-19 / 89. szám
Till. wrr. 89. SZÁM. 1 íít-LiJ Legegyszerűbb kezelés finom beállítással, hangtiszta vétel az Arcophon hangszóróval. Gramafonlemezek visszaadására alkalmas. Valódi TELEFUNKEN. Kérje a készülék kötelezettség nélküli bemutatását a legközelebbi rádió szaküzletben ! a vezető világmárka! Az ember tragédiája a bécsi rádióban (Béos, Április 12.) A bécsi rádlő stúdiójában ülünk, úgy éjfélfelé jár u Idő s több-kevesebb türelemmel várakozunk arra, hogy a kábelzavar megszűnjön s a nagy lendülettel megkezdett előadás folytatódhassák. A rádió műsorán Aa ember tragédiája szerepel; a magyar kultúrának ünnepe a mai nap. A bécsi rádió elismerésremöltó és hálát érdemlő előzékenységgel avatta ünneppé Madách drámai költeményének bécsi rádiópremierjét, a legfényesebb színpadi nevek viselőit állítva az ügy szolgálatába. Már azzal.a ténnyel, hogy az egyes szerepeket a legkiválóbb bécsi színészekre bizta, sikerült itt, a színházi és szinészi kultusz városában, az általános érdeklődést felkelteni a nagy magyar költő alkotása iránt s amennyire mi az itteni viszonyokat ismerjük, teljes határozottsággal állíthatjuk, hogy a bécsi rádiótulajdonosok tulnyo- mórésze valóban végighallgatta Az ember tragédlá“- ját s Így megszámlálhatatlan ezrek ismerték meg Madách drámai költeményét. A szereplő színészek népszerűsége nagy szolgálatot tett a magyar drámairodalom eme chef d’oeuvre-jének a magának a magyar kultúrának. Egy színpadi mü, amelyben a főszerepeket Leopoldlne Konstantin, Raoul Asian és Franz Herteiich játsszák, a kisebb szerepeket Kari Götz és Franger, mindig esemény Bécsben. Ami pedig ezt az eseményt magyar szempontból Jelentőssé teszi, ez különösen az, hogy a bécsi rádlóelóadás megteremtette a konkrét lehetőségét annak, hogy Az ember tragédiája eljusson a német színpadra is. Hogy ez eddig nem történt meg, ennek nem utolsósorban az az oka, hogy a mü eddigi fordítói csupán kőnyvdrámát nyújtottak, ami, persze, nem számol, nem is számolhatott a modem színpad követelményeivel. Mohácsi Jenő, Madách müvének legújabb fordítója, egyenesen a színpad számára dolgozta át a darabot s mi, akiknek a bécsi rádió stúdiójában alkalmunk volt Mohácsi átdolgozását megismerni, bátran állíthatjuk, hogy a maga elé tűzött nehéz feladatot kiválóan oldotta meg. így Mohácsi megteremtette a drámai költemény német előadásának egyik legfontosabb előfeltételét. Egy másik momentum is segítségére jön a klasz- szikus darab remélhető külföldi karrierjének: Leo- poldine Konstantin, Éva megszemélyesítője, rendkívüli érdeklődést tanúsít a darab iránt 8 miután célul tűzte ki maga elé, hogy Évát a színpadon is eljátsz- aza, Így tőle, energiájától sokat várhatunk. Leopol- dine Konstantin ma kétségtelenül a legnagyobb színésznők egyike, egyben a legintelligensebbek egyike is, akinek a véleménye színigazgatók és dramaturgok előtt sokat jelent. Konstantin belemélyedt Madách drámai költeményébe — itt mindjárt megjegyezhetjük, hogy nem csupán a kínálkozó jó szerep miatt — ás egyenesen amblciónálja, hogy Az ember tragédiája bejusson a német színpadok műsorába. A rádiópremier bizonyára előmozdítja ezt. Hans Nüchtern dr., a bécsi rádió művészeti vezetője, aki Bolgár Imrének, a Bécsben élő kiváló magyar rádiószakembernek az ajánlatára Az ember tra- gédlá-ját a rádióban való bemutatásra elfogadta, saját maga rendezte a darabot s a stúdióban próbák alatt egy rendkívül értékes rendezőt ismertünk meg benne. A dráma minden egyes alakját alaposan kidolgozta, még a jelentéktelenebbeket is; az órákig tartó próbák keserves munkájában egy olyan együttessé olvasztotta őket össze, amely teljes mértékben képes volt a költő müvét a rádióban is érvényre juttatni. S a bécsi színészek, valamennyien elkényeztetett sztárok, imponáló fegyelmezettséggel tettek eleget a rendező utasításának és vitás esetekben alárendelték a saját felfogásukat a rendezőének. A rendező utasításait itt olyanoknak kellett követniük, akik maguk is rendezők és mint ilyenek, kiváló szakemberek. Ez éppúgy áll Herterichre, a Burg- színház ezidőszerintl igazgatójára, mint Raoul As- landra nézve. Nüchtern dr., aki a stúdióval szomszédos kamarájában úgy hallja az előadókat, mintha többszáz kilométernyi távolságban rádiókészülékkel hallaná azt, többizben kinyitja az ablakot és megszakítja Lucifer monológját: Udvari tanácsos ur, — ez persze Herterioh — én ezt nem igy gondolnám... Kérném ezt jobban aláhúzni 1.. Es Herterich, a legelső német színpad igazgatója, az udvari tanácsos ur, visszamegy a helyére és mégegyszer újra kezdi mondanivalóját. Ez többször megismétlődik vele, éppúgy Aslannal is, a bécsiek elkényeztetett kedvencével, maga Leopoldine Konstantin is utasításokat kap és ezt maguk a művészek tartják a legtermészetesebbnek. Valamennyien tudatában vannak annak, hogy Madách drámai költeménye nagy elmélyülést kiván, az egyes szerepek alapos kidolgozását követeli meg és erre jellemző, hogy főpróba közben Aslan odasiet Nüchtern dr.-hoz és igy szól hozzá: nem volna-e helyesebb ennél a szónál a föltételes mód? Eszmecsere indul meg, amely végül Aslan álláspontját honorálja. Es itt ülnek órákhosszat, újra és újra kezdik a próbát, néha a hajnali órákig is eltartottak azok. Szünet közben Aslan ingujjra vetkőzve sétált és gondolataiban van elmélyedve. A rádióhallgatók talán nem is sejtik, hogy a színész nemcsak elmondja, illetve felovassa szerepét a mikrofon előtt, hanem valóban meg is játsza azt. Mi, akik bent ülünk a stúdióban és igy a szereplők mimikáját és minden gesztusát figyelhetjük, látjuk, hogy a legapróbb részletekig lejátsszák kidolgozott szerepüket, látjuk, hogy Herterich nemcsak jól játssza szerepét, hanem nagyyszerü Lucifer-aro is. A rádió-premiert egy kis irodalomtörténeti előadás előzte meg, amelyet L&bón Antal dr., a bécsi Collegium Hungaricum Igazgatója, tartott. Találóan Jellemezte Madách költői egyéniségét és jellemzésével nagyban elősegítette a drámai költemény megértését. Egyébként ugyanezen a napon a bécsi rá. . . Érdemes találomra feljegyezni: a Berliner Tageblatt március 30-i számába csomagolták be a tisztító-intézetben a szmokking-ingeimet. A hirdetési oldalakba. Intelligens tisztitóintézet lehet, Berliner Tagoblattba csomagol. Az itigek tulajdonosa: magyar, az ingek párizsiak, a lap berlini. Kész Pán- európa, egy percre. Egy perc elég, hogy megnézzem: mit hirdet a ’Berliner Tageblatt? (Nr. 152, 10. Beiblatt, Sonntag, d. 30 März, 1930). Az ember talán kap egy kis lehelletet, ide Délre, a német kultúrából. Csakugyan: itt a lehellet. Az „Universum” nevű filmszínház a „Wien, du Stadt der Lieder” cimü filmet hirdeti. Bejárat a "Lehniner-Platz felől. Az egyik szerepben: Ambrus Irén. A Titania-Palast egy másik hangos-filmet propagál. A cime: „Hajsza a milliók után.” A főszerepben: Ernest Verebes. Viszont április ötödikére reklámozza be a berlini „Komische Oper” Waller Kollo nj operettjét. Jó cime van: „Kéreti Önt a Felség . . ” Női főszerep : Kürthy Hella. A Metropol-szinház négycentiméteres nevekkel nyomatja uj szinlapját. Millöcker pompás zcnéjü, régi operettjét újítják fel, „A koldusdiák ”-ot. Főszerepben: Alpár Gitta. A Kurfürstendammon van a „Komikusok kabaréja”. Délutáni előadásról van szó. Az még nem baj, ha ilyen jó német nevekkel találkozom, mint amilyen: Szőke Szakáll Vagy, ugyanebben a műsorban: Szendi Lajos. dió a fiatal magyar Urát is szóhoz Jutatta, Horváth Henrik, a kiváló német műfordító, egy jói összeválogatott kis antológia keretében éB saját fordításában bemutatta az uj magyar Ura legkiválóbb termékeit. Horváth Henrik a rádióban is pompás előadónak bizonyult. J. J, A Kamaraszínház Antoine-darabol: játszik. X szinlapi névsor ezzel az egyszorü névvel kezdődik S Darvas. A Lilit már oda se írják. Érdekes, hogy Zürichből is kér kultúrát Berlin Legalább égy koncertestére valót. Ennélfogva ai berlini „Hochschule für Musik” április elsejére koncertet hirdet, a zürichi „Häusermann’scher Chor” dalestélyét. Kik énekelnek és játszanak a zürichi összeállításban? Az első név: Hona K. Dnrigó. (Alt énekesnő.) És a második név: Stefi Geyer (violon). Most már nem lephet meg senkit, hogy április másodikára a berlini szimfonikus orcheszter uj műsorának a szólistája: Arányi Ferenc. Vagy, éppen, hogy április 3-án a Beethoven-teremben Bartók Béla ül a zongoránál, amig Szigeti József hegedül, s az estének az a cime, hogy: „Eégi olasz mesterek zenemüvei. ’ ’ Nem lehet azt sem különös csodának tekinteni, hogy a Berliner Tageblatt a március 30-i berlini rádió műsorban este 21 órára bizonyos Molnár Ferenc „Eins, zwei, drei!” cimü darabját hirdeti. Ugyanezen az oldalon: megjelent Polgár Alfréd uj kritikai füzete. „Auswahl-Band”. Kóbert Jenő a Tribün-szinházban rendezi az „Ő” cimü darabot. És Moholy-Nagy László uj rajzaiból is megjelent egy kötetre való, nem tudom, van-e olyan sikere, mint Andreas Laczkó uj könyvének? Sajnos, a lapból több oldal nem állt rendelkezésemre, a német kultúra március 30-i ellenőrzésére, akár régi olasz mesterekről, akár zürichi énekkarról van szó. Talán legközelebb. F. T, Berlini magyar jegyzet, amiért nem is kell a német fővárosba utazni Tizenhét világhírű név: két hirdetési oldalon
