Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)

1930-04-19 / 89. szám

4 m Szovjet-író 1930-ban * Vladimir Majakovszkij, az nj orosz irodalomnak odaát legismertebb és legharcosabb költője, állítólag szerelmi bánatában, agyonlőtte magát. Majakovsz­kij 36 éves volt és ő benne látta a mai bolsevista rezsim legreprezientatirebb költőjét. Majakovszkij ugyanazt jelentette az orosz kommunista ifjúság­nak, amit más országban a „nemzeti“ költő, például amit nekünk Petőfi Sándor jelentett. Majakovszkij nem első öngyilkosa már az uj orosz irodalomnak. Egy másik nagy lírikus, Sergej Jeszenin, Izidora Duncan férje négy évvel ezelőtt moszkvai lakásának csillárjára akasztotta fel magát. A nem-orosz gondolkozástól annyira távol áll e két író, hogy csak igazán a beavatottak ismerték mun­kájukat. Pedig az uj orosz irodalom és az Oroszor­szágon túleső irodalom között megszűnt a határzár é~ ma már nem lehet azt mondani, hogy nem tud­juk, kik a világháború utáni orosz irodalomnak az alkotó szellemei. Bábeltől Ehrenburgig, Leonovtól kezdve Seiíulináig, Wladkovtól kezdve Konstantin Fcdinig, 30—áO Oroszországban élő írónak olvas­hatjuk írásait a legkülönbözőbb európai nyelveken. Ezeknek az Íróknak javarésze, ha mindjárt anga- zsálva is vau a lenini világnézettel szemben, úgy Ír­nak, hogy megérthetjük őket. Nem borították fel a nyelvet, a kifejezésnek az eszközeit, nem állították tótágasra a gondolatközlésnek megszokott formáit es a legkülönbözőbb „izmusok“ alkalmazásával nem igyekeztek a közérthetőség tekintetében alibit ke­resni maguknak. Majakovszkij azonban százszázalé­kos kommunista volt, drámákat irt, amelyeket „misztérium buffonak“ nevezett, a „földi paradi­csom“ nevében Istennel harcolt, Luciferrel kötött vidám egyezséget és ahol csak lehetett mindent el­követett, hogy mondanivalója és annak külső ér­vényre juttatása tekintetében, elképessze az olva­sóit. Nem vitás, hogy ez a futurista forma forradal­már', aki Mavinettivel rokon módon, de tőié függetle­nül, 'teljesen széttörte a vers formáit, tehetséges volt, nem mindennapi értelemben, bizarrságaia is ke­resztültüzelt az egyéniség forrósága és noha verseit úgy irta alá, hogy a „százötvenmilliós nép“, min- denki tisztában volt az anonimitásával, nos Maja­kovszkij tudott rendesen, szabályosan is imi, egész finom irónia lebegte be írásait, amelyet azonban sohasem alkalmazott a „hazai“ állapotokkal szem ­ben, mert ő ultra-kommunista volt, az a megalku­vást nem ismerő furadalmi dalnok, aki uj Tirteus- ként lovon vágtatott végig a vörös katonaság arc- vonala előtt és bömbölő hangon szavalta az, ftgátá- ciÓ3 verseket az uj emberről. (E sorok írója például éppen néhány nappal halálának hirvétele előtt ol­vasgatott Majakovszkijnak Amerikáról irt rendkí­vül szellemes könyvéből, amelyben brilliáns módon közölte impresszióit a mai amerikai társadalmi élet különleges tempójáról és különleges viszonyairól, úgy ár, ahogyan nálunk szoktak — állapította meg.) Neki azonban az ,,nj ember“ kellett. Az idéző­jelbe rakott ember, a lombikban előállított kísérleti példány, aki levetkőzi a „polgári“ ember minden ideológiáját, leszereli azt az érzelemvilágot, amely kommunista elméletek szerint csak a burzsoázia kö­rében képzelhető el, tehát az Istenbe vetett hitnek, az egyéniségbe vetett meggyőződésnek, a raagántu- lajdonjoghoz való ragaszkodásnak, az otthon azere- tetének és végül magának a szerelemnek az érzéseit is. Az uj embernek kacagnia kell a szerelmen, a szentimentalizmusnak ezen az ócska rekvizitumán. Oroszországban a szerelem nem játszhatja azt a sze­repet, amit Európa másik részében, mert minden szerelem csak mellékfoglalkozás a kollektivitás nagy ösztönképlete mellett. És lám Majakovszkij, aki még másik két társával hivatalos tisztet is betöltött: telj­hatalmú irányítója volt az egész orosz birodalmi életnek, az ő kezén keresztül futottak az írók kezé­hez a kény éradagol ások és a cipőkiosztások boldo­gító aktái, aki szinte ukázszerüen kényszeritette rá az egész irónemzedékre a marxizmusból leszűrt in- dividumellenes teóriákat, szökevénye lett az eszmé­nek, mert szerelmes talált lenn/i és szerelmében egé­szen polgári végkövetkeztetésre jutott: revolverével főBelőtte magát. Igenis gondolkozhatunk egész nyugodtan az orosz kommunisták e túlzó gondolkodásmódjával, mert Majakovszkij ezzel a tettével ott, ahol ilyen tetteket különös mérlegelések szerint Ítélnek meg, a szökevénységnek azt a deliktumát követte el, amelyért őt bíróság elé kellett volna állítani és sza­bályosan kivégezni. És szökevénye volt az eszmé­nek azért is, mert az az „uj ember“, aki egész éle­tével a kommunizmus ügyét kivan,ja szolgálni, nem vonhatja ki magát a munkából egy revolverlövéssel ée nem szabotálhatja a propagandát egy ilyen el­lenforradalmi akcióval. Szigorúan kommunista mér­tékkel mérve, Majakovszkij elhagyta a posztot, amelyre állították, cserbenhagyta a zászlót. Egy másik verzió szerint Majakovszkij nemcsak JUL ßVF. 69. SZÁM. *r» _ --------L!!=. Boszorkánysz urás i (Hexenschuss) A fájdalom nyomtalanul eltűnik, ha a fájós testrészt SLOAN'S LINIMENT-tol bedörzsöl. Csak gyengéden kell a fájó ízületeket, vagy izmokat vele bekenni, mert magától felszívódik. A vértóduúís megszűnik, áz ideg és szövetek lecsillapodnak és meggyógyulnak, úgy hogy az egész** séges állapot rövidesen helyreáll. Reuma, boszorkangásattásref isiász, keresztcsonllá'dalműk és minden más hasonló íájdaá‘>Uí-: meggyógyul a SLOAN’S LINIMENT a tal e M f>3 Sloan s liniment “ Megszűntei minden fájdalmat A közönség részére i üveg ára ?5.— Lei. niinrwmr ma azért lett öngyilkos, mert egy moszkvai színésznő viszonzatlan,ul hagyta, érzéseit, de hogy irodalmi irányzatait a legutóbbi időben viszonzatlannl hagy­ták a tömegek is. Majakovszkij élre állított retori­kai fogásai, mondatainak tulbömbölő és egyben ígl- homályos volta már nem kellettek. Majakovszkij nem volt már a „nép énekese“. Szóval a sértett hiú­ság is közbe,játszott. A sémák közé beszoritort egyéniség mégis csak kitört a láncaiból. Szóval a forradalmár maszkja mögött vérzett ós kínlódott a* „ellenforiadalmár“ árnyékba borult arca... Szóval annak az indivédiumnak, amelyet tiz év óta Írásban és szóban, kenetesen és erőszakkal, szüntelenül meg akarnak fojtani egy uj világrendnek a nevében, meg vannak ma is a maga gyökerei, a mély és szerte­ágazó külön élete a föld alatt, amint ' azt' a Majakovszkij szomorú példája is mutatja! (1. e.) Szana Zsigmond érdemeit méltatták a Temesvári Bank és Kereskedelmi Rt. közgyűlésén fiz intézet vezérigazgató-helyettese if], Szana Zsigmond lett Temesvári tudósítónk jelenti: A Temesvári Bank és Kereskedelmi Rt. szerdán tartotta meg évi rendes közgyűlését. A gyűlésen dr. Coste Gyula el­nökölt, aki megnyitójában méltatta Szana Zsig­mond, az elhunyt 'vezérigazgató érdemeit. Neubauer Gyula, a Léda vegyigyár vezérigazgatójának indít­ványára az igazgatói jelentés felolvasásától elállot- tak és elfogadták az osztalékra vonatkozó indít­ványt, amely szerint részvények után az 1929 évre 170 lej osztalékot fizetnek. Vermes Ernő részvényes, kalapgyári igazgató Szana Zsigmond emlékét méltatta. Szana az első volt azok között, akik idegen tőkét hoztak az or­szágba. Vermes beszéde után az igazgatóság és a fcliigyelóbizottság kiegészítését végezte el a köz­gyűlés. Az igazgatóságba 'beválasztották Dinermann dr.-t, a Banca Moldova vezérigazgatóját, Dán Imre dívt, a Salgótarjáni Kőszénbánya igazgatóját, Sza­na András dv.-t. Hajdú Figyes dr.-t cs Heller Lász­lót, az Angol Magyar Bank volt igazgatóját, aki Szana Zsigmond örökét vette át. A közgyűlést igaz­gatósági ülés követte, amelyen Fleisig Sándort, az Angol Magyar Bank vezérigazgatóját, Hajdú Fri­gyes dr.-t és Blank Aristidet alelnökökké választot­ták meg, mig vezérigazgató helyettessé ifj. Szana Zsigmondot nevezték ki. Â budapesti munkanélküliek a Dunakorzósi rendezlek tüntető felvonulást Kispesten véres kimenetele volt a munkanélküliek tüntetésének (Budapest, április 17.) A budapesti munkanél­küliek csütörtökön délelőtt tüntető felvonulást ren­dezlek a Dunakorzón. A felvonulás alkalmával sem­miféle incidens sem történt. Kispesten ugyanebben az időben volt tüntető felvonulás, amelyet Vállra Gyula polgármester szerelt le, bejelentve, hogy n város 16 ezer pengős segélytt szavazott meg. Dél­után két órakor újból megismétlődött a tüntetés és ez alkalommal már véres kimenetelű volt. A Rákó­czi téren magy tömeg verődött össze Ó3 a tömegben Tövis Lajos szobafestő rosszul lett. Egy Csergő István nevű rendőr az ájult embert egy padra fek­tette és elszaladt, hogy a mentőkért telefonáljon. Közben odaérkezett Pantja László közrendőr, aki a tömeget oszlásra szólította fel. Többen nekiestek a rendőrnek, ütlegelni kezdték és egy Hevesi Gyula nevű 26 éves kömiveslegény elvette a kardját. Pant­ja a fenyegető helyzetben a közeli füszeriizletbe me­nekült, s közben revolveréből háromszor a tömegre lőtt. Mind a három, lövés Hevesi Gyulát találta, kettő a nyakán és egy a gyomrán. A lövésok nagy izgal­mat keltettek, csakhamar nagy rendőri készenlét je­lent meg és a tömegeket rövid idő alatt szétoszlatta. Hevesit megoperálták, a golyókat sikerült eltávo­lítani, állapota azonban életveszélyes. Elegáns selyemruhák már 75© Beiért, különleges kötött tweed ruhák, selyem és flohr harisnyák minden divatszinbon Nagyszerű minőségű férfi és gyermekzoknik, a legmodernebb selyem-trico fehérnemüek nagy választékban, eredeţi gyári áron kaphatók. „HERCULES“ gyári lerakat Cluj, Cal. Regele Ferdinand 23.

Next

/
Thumbnails
Contents