Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-16 / 86. szám
4 ■IQBusragpBSgfe XZ/L »FF. 86. SZÁM. t inrg Meghalt az utolsó negyvennyolcas honvéd (Kolozsvár, április 14.) Rövid betegeskedés után elhunyt kilencvenöt éves korában Melegföldváron Salak Imre, 48-as honvéd. Vele az utolsó 48-as honvéd, a magyar szabadságharc nagy időének végső tanúja hullott a sirba. Salak Imre a kis kolozsmegyei községben élte le csöndesen napjait és szerető családi kör vette körül. Anyagi gondjai nem voltak, családja minden szükségletéről gondoskodott, ő azonban szívesen dolgozgatott és még az utolsó években is tettvett maga körül. Nagy bizakodással emlegette, hogy biztosan megéri a száz esztendőt, de ez a nagy bizakodása nem teljesült. Salak Imre alig egy héttel ezelőtt lett ágybanfekvő beteg, az aggkór végleg leverte és többet már nem tudott fölkelni. Munkatársunk még nemrégiben felkereste őt, a megtarkult üstökü hegyek között, egy napsugaras őszi napon. Salak Imre frissen, élénken, korát megcáfoló rugalmassággal mesélte el nekünk életefolyását, tisztán és precízen emlékezve, ami vele azokban a szomorúan szép időkben történt. __Kossuth Lajos katonája voltam — mondotta nagy büszkeséggel, —• majd elcsendesedve igy számolt be nekünk ama felejthetetlen történeti napokról: — Tizenhat esztendős voltam, mikor jöttek a verbunkkal és önkéntesnek állottam be 1849 tavaszán. ÍUgy adjuk a Salak Imre szavát, ahogy elmondotta. Benne hagyjuk egynéhány tévedését is, hogy az öreg szónak eredetiségét, szinességét ne rontsa semmi. Csak a pipán fordított cgyet-egyet és mintha csak tegnapról volna szó, oly elevenen látja a történelem nagy dolgait. — Velem jöttek Földvárról Bota Józsi, Koncz Gyuri és Kis Dani. Pénzt nem kaptunk, de volt sült tyuk, szalonna és fehér kenyér. Bor, amennyi kellett. így állottunk be a táncba,' önkéntesnek. Besztercéig végig táncoltuk a vidéket, cifra ruhát és csákót kaptunk. Majd Kolozsvárról Bánffyhunyadon, Nagyváradon át a Dunáig mentünk és üldöztük a szerbeket. Az osztrák katonákat elfogtuk és a fedezéseknél dolgoztattuk őket. A fedezéseknek azonban semmi hasznát sem vettük, mert az orosz Besztercénél és Brassónál bejött. _ Én végig Kossuthtal voltam, Bota Bemnél szolgált. Hallottuk, hogy Görgey Pisidnél van. Az orosz mind jött és hozzánk érkezett a Bánátba. Mi Lippánál átmentünk a Marokon. Az orosz ágyúit odafordította s a lippai hidat lőtte, csak ötven-hatvan szekeret fogott el. Mi Világoshoz értünk és gúlába raktuk a fegyvert. Görgey elárulta a magyart... Itt egy kis szünetet tartott és haragosan ráncolta össze szemeit. De mintha arra gondolt volna, hogy voltak ezután a magyarnak nagyobb bajai is, keményen intett a pipaszárral-és ’ igy folytatta tovább: _ Kossuth észrevette és azt mondotta - a kormányzó: „Most vége a magyarnak, meneküljetek. Velem is jöhettek!“ — Kossuth Orsováná! r ment át a Dunán és itt rejtette el a magyar koronát. Törökországba ment. Fajin ember volt; Tőlünk megkérdezte, hogy hova valók vagyunk és jegyzőkönyvbe irta. — Az önkéntes és fizetett katonákat nem tudták megtizedelni, mert mind úgy voltak bevezetve, mint sorozott katonák. Én közlegény voltam végig. — Kossuth két évig élt Törökországban és mert üldözte az osztrák, Amerikába ment. Északamerikában nem szerették, ezért Dél- amerikába ment. — Volt két fia. Az egyik volt az országházában is, a másikról nem hallottam. — Világoson keresték a kormányzó urat, de nem kapták meg. Ezért Aradon tizenhárom tisztet kivégeztek és Batthyányi Pesten fejezték le. Azt beszélték, hogy kegyelmet kapott volna, de nem fogadta el. ' _ Mi Világosról megszöktünk. Szökés közben a földiekre gondoltam s 'eljártam a tábort, mert tudtam, melyik században szolgáltak. Mi tizenötön jöttünk el. Tizenhárom szépkenyerü- szentmártoni és egy magyarói legény velőmmel. A magyarói román volt. Az oroszok felfódozták (London, április 14.) A Daily Mai! beavatott helyről úgy értesült, hogy az angol—egyiptomi szerződés tárgyalásai megszakadtak. A tárgyalások megszakítását a szudáni kérdés okozta. Nahes pasa egyiptomi miniszterelnök ugyanis Szudánra vonatkozólag messzemenő követelésc(London, április 14.) Az angolok között igen sok a gazdag ember. Vannak olyan gazdagok is, hogy sokan, pár vagyonukkal sem törődnek. Az angol bank aZyelhrult napokban adott lei egy igen érdekes publikációt, amelybó'I megtudjuk, hogy 12 millió fontnyi hatalmas összeget, tehát több mint 29 milliárd lejt részben az angol bank, részben pedig az angol kincstár úgy kezel, mint amely összegnek tulajdonosai ismeretlenek. Ennek az elfelejtett vagyonnak nagysága még állandóan növekszik is. Azonkívül az angol bankban legalább még kétszer ekkora összeget kitevő elfelejtett betéteket kezelnek, amelyekről a bank egyelőre még hallgat. Csupán az olyan összegeket sorolja fel jelentésében, amelyeket már igen régi idő óta nem követelnek, amelyek tehát a törvény értelmében mint elfelejtett betétek szerepelnek. Az olyan milliókat, amelyekről csak néhány éve feledkeztek meg betevőik, a bank jelentése egyelőre meg sem említi. Az elmúlt év folyamán az angol batjk G8.000 levelet intézett olyan klienseihez, akik a bankban hevertetik értékpapírjaikat, az esedékes kamatok felvételéről azonban megfeledkeztek. Ebből a 68.000 levélből nem kevesebb, mint 12.700 jött vissza kéz- besithetetlenkérit a feladóhoz. Gondos utánnyomo- zás után csupán 1200 „késedelmeskedő vagyontulaj- donos” címét sikerült a banknak kinyomoznia. Tizenegyezren azonban, akik semmit sem törődnek heverő vagyonukkal, teljesen íelku- tathatatlanok. Hogyan lehet megmagyarázni ezt a több. mint különös jelenséget? Elsősorban azzal magyarázható, hogy az átlag-angol — a köznapi felfogás ellenére — általában gondtalan és igen gyakran rendetlen a lippai hidat és az ott alvókat a némettel elfogták s mind egy akolba hajtották. __A havas felé indultunk s átjöttünk azon. A többi legénység elszéledt a havason. Bem a Királyhágó alatt harcolt az orosszal és Törökországba menekült. Zsibó felé is volt egy tábor, de nem tudom ki vezette. Bemet Konstantinápolyban, temették el a piacon. Lengyel volt, jártam is az osztrák idejében az udvaraiban Galíciában. — Kossuth-bankóm ma is van. _ Aztán az osztráknál ötvennégytől öt évig voltam katona, mert ’besoroztak. Galíciában szolgáltam. ötvenkilencben Itáliában voltam s csak nem hótam meg, pedig a Villafrankai placcon megsebesültem kardtól és golyótól. A tizenegyes Würtenberg huszárezredben szolgáltam s onnan hatvanban jöttem urlábra. Obsitot hamarább kaptam, mint a kusztozzai háború, ezért ott már nem voltam. Salak Imre temetése szerdán délután lesz Melegföldváron. , két támasztott. Követelte többek között, hogy Szudánt Anglia és Egyiptom közösen kormányozzák és az egyiptomi kormánynak is joga legyen arra, hogy kormányzóhelyettest nevezzen ki és a közigazgatási állásokat Szudánban egyiptomiakkal akarja betöltetni. lény is. Sok angol gyakran tényleg megfeledkezik róla, hogy ebben vagy abban a bankban még egy pár rongyos milliója hever . . . Azután az is gyakran megtörténik, hogy sokan, akik évekkel ezelőtt elhagyták Angliát, idegen országokban egyszerűen eltűnnek s emlékükkel egyúttal az Angliában hagyott vagyonukra való emlékezés is a feledés homályába merül. Vannak azután olyanok is, akik békében és nyugalomban élik le otthonukban életüket, de elhalálozásuk előtt egyszerűen megfeledkeznek a végrendelkezésről és senkinek sem tesznek említést a bankban heverő Vagyonukról. így például nemrégiben az alábbi igazán valódi angol-izü eset derült ki: Mintegy öt évvel ezelőtt Marseilleben meghalt egy öreg angol hölgy, anélkül, hogy végrendeletet hagyott volna hátra- Teljes szegénységben élt. semmi pénzt nem találtak a hagytékábau s a város költségén kellett eltemetni. Életének utolsó éveiben állandóan azokból a kis összegekből tengődött, amelyeket jószivii ismerősei kölcsönöztek vagy ajándékoztak neki. Nehány év múltával teljesen véletlenül derült ki, hogy ennek a koldusszegény angol nőnek az angol bankban több mint kétmillió shillinget kitevő betétje volt. Ággkori gyöngeségében a szó szoros értelmében megfeledkezett erről a vagyonról s ez a feledékenysége természetesen a nevető örökösök javára vált. Az angol bankok természetesen nagyon fukarkodnak az ilyen elfelejtett vagyonokra vonatkozó felvilágosításokkal. Ennek ellenére az illetékes tényezők minden évben közzéteszik az elfelejtett vagyonok bosszú jegyzékét és jelentkezésre szólítják fel a jogos igénylőket. Sokszor az örökösök Anglián kívül élnek s nem is angol polgárok, igy a iegtöbb esetben nem jelentkezik jogos igénylő. Hasznos szórakozás S taes szórakozás ! Szép szórakozás 1 ■a fényképezés — Az összes gépeket és fotó-cikkeket legelőnyösebben szerezheti be: fényképészeti szakwzletfecn llOííCIfS r. 6b ifOI Cluj, Piaţa Unirii (Főtér) 8. Árjegyzéket kívánatra díjtalanul küldünk 1 Dr. Szász Ferenc------------asensas«-”---------------Megszakadtak az angol-egypíomi tárgyalások Huszcnkilencmiííiárdértékű elfelejtett vág font a londoni Bank of England-ban A bt tét esek egy része egyszerűen m gfeledkezik a vagyonáról Tízezernél több értékpapír tulajdonés nem veszi fel a kamatokat
