Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-16 / 86. szám
'XIII. BVF. 86. SZÁM. $dér>xzZésedpe. máp zs zíí a /eJeJeí tfJz'Selni csclK J7desoo-/íapzsmjdíí Vr HARISNYA A NŐK LEGNAGYOBB OROMÉ. MASSAL OSSZEHASONLITHATLAN. KELLEMES- ELEGÁNS, MOSHATÓ és TARTÓS ABB, MINT BÁRMELY MAS SELYEMHARíSNYA ■g ■. ■=> ^1 Heimatm Leo tragédiája és az erdélyi faipar válsága (Kolozsvár, április 14.) Vasárnapi számunkban röviden beszámoltunk arról, hogy Heimann Leo, Románia egyik legtekintélyesebb faexportőrje Egyiptomban öngyilkosságot követett el. Az első híradás alkalmával még nem láttuk tisztán, hogy a tragikus- végű öngyilkosság mögött nemcsak egy hatalmas karrier összeroppanása, hanem az erdélyi faipar válsága húzódik meg. Ma már nyilvánvaló, hogy Heimann Leó az utolsó években a külföldi piacokon óriási veszteségeket szenvedett és különösen az orosz-szovjet gyorsan előtörő konkurrenciája okozta katasztrófális anyagi válságát. Ma még nem lehet biztosan tudni, hogy a Heimann Leo differenciái milyen, méretűek, de valószínűnek Sátszik, hogy negyven-ötvenmillióra rúg az az összeg, amivel csak a Caram Fréres cégnél volt érdekelve, de a veszteségek állítólag többszázmillió lejre ragnak. Heimann Leót nemcsak Kolozsváron, hanem egész Romániában közgazdasági körökben mindenki ismerte. Tekintélyes régi szászrégeni kereskedő család gyermeke, aki hosszú éveken át a Eoresta igazgatója volt. Innen a Caram Fréres cég romániai megbízottja lett és mint ilyen csaknem az egész romániai faexportot éveken át irányította. Mindössze harmincnyolcéves volt, felesége dr. Weber Stefi orvosnő. Házasságukból két gyerekük született. Heimann üzleti zseniálitása és vasszorgalma már fiatal korában feltűnt. A székelyföldi havasokból és hatalmas erdőtelepekről szállította a fát Egyiptomba és ott értékesítette. Saját fűrészein kívül ţjîii «ifiji;í jijiji p *i ji S jí! évenként összevásárolta a marosmeufi fatermelőle minden árufölöslegét és nagy összeköttetéseivel még akkor is el tudta helyezni áruját a külföldi piacokon, amikor mások nem tudtak üzleteket csinálni. Egy évtized alatt nemcsak óriási tekintélyt, nagy nemzetközi összeköttetéseket és hatalmas vagyont gyűjtött, hanem valósággal ő irányította az egész romániai fa-exportot. Egy évvel ezelőtt érezte meg először a súlyos gazdasági válságot. Hatalmas energiája és törhetetlen munkakészsége hosszú ideig megakadályozta az anyagi katasztrófát. Ebben az időben jelent meg a piacon az orosz fa, amelynek az olcsóságával nem lehetett a versenyt felvenni. A romániai fatermelés dekonjunktúrája egyre hatalmasabb méreteket öltött és az orosz konkurrencia miatt a romániai fa egyre jobban kiszorult a nemzetközi piacról. Meg Heimann Leo hatalmas vagyona, üzleti zsenialitása sem bírt az orosz kon- kurrenssel, amely nemcsak Heimann Leót, hanem az egész romániai fa-exportot valósággal elgázolta. Heimann Lco, midőn látta, hogy a gazdasági válság hullámai feje fölött összecsapnak, nem talált más megoldást, csak az öngyilkosságot. Karakteres ember létére nem tudott megfutamodni, nem akart egy tekintélyes vagyon megmentésével csődbe jutni, levonta a konzekvenciákat és öngyilkos lett. Halála, illetve öngyilkossága mindenütt mély megdöbbenést és részvétet váltott ki. A romániai faexport válsága az egész Székelyföldön nagy gazdasági derout idéz fel, valószínűleg több erdélyi fa- . vállalat is be fogja szüntetni az üzemét és ma még beláthatatlan számú munkástömegek fognak munka nélkül maradni. A Heimann Leo tragédiája egyben az erdélyi faipar válságát is magával vonja. Súlyos erdélyi válság egyéni tragédiája Ez a szomorú tragédia gyászbaboritott egy tisztes erdélyi családot, de minden figyelemre méltó tünete annak a tragikus gazdasági krízisnek, aminek széles zsákuccájában. ténfereg az egész erdélyi élet. A marosmenti fatermelésnek, a romániai fake- reskedeilemnek egy erős energiájú, sok nehéz akadályokon átgázolt kiváló szakembere elérkezett ahhoz a sziklafalhoz, amelynél már érezte az emberi tehetetlenségét és a maga számára nem talált más megoldást, mint a halált. Saját életének a kioltásával azonban ráirányítja a gondolkozóknak a figyelmét arra a problémára, ami már nem az övé volt, hanem valamennyiünké, A romániai, erdélyi fakereskedelem megbukott Egyiptom felé is, ez azt jelenti többek között, hogy a faüzemeknek a kilátásai ismét összeomlottak, de mindazoké is, akik a faüzemeken és a faüzemek körül éltek. A marosmenti vidékek, a csiki székely nép és nagy havasi területek lakosai már régóta várják a tönkrement í'akonjunktura feléledését. Most a reménységekbe belelő az a hir, hogy az orosz fatermelés elzárta az utat előlünk a külföldi piacon«. Az orosz-szovjet tüntetésképpen is kidobott a nyugati piacokra gabonát, tojást, fát és tüntetés céljából is a lehető legolcsóbbra szabta a külföldi piacokon az árát. Mi a nehézkes szállítási eszközeinkkel, drága vasúttal, kiviteli illetékekkel nem tudjuk állani a versenyt. Akár reális az orosz-szovjetnek az exportja, akár nem, akár reálisak az olcsó árai, vagy akár csak tüntetésként akarjon hatást elérni az alacsony árakkal, mi ezt a versenyt nem tudjuk állani. Nem Erdély és nem Románia ellen irányul ez a szovjet-export, hanem mások között, ellenünk is. Mások, másult talán könnyebben megtalálják a védekezés módjait az árak lemérsék- lésével és a várakozás lehetővé tételével. A világ az üzletben rideg és nem helyezi előtérbe a politikát, hanem attól vásárol, aki olcsóbban ad. Viszont egyes nyugati államok Oroszországban akarnak piacot találni a saját áruik számára s a kereskedés cscrejelicgében hasznot keresnek. Mi eddig tehetetlenül állottunk a gazdasági válságnak e veszedelmével szemben s a védekezési módon nem gondolkoztunk eleget. A tojás-export törvényét megszavazta a parlament a napokban, de a törvényes pecsét nem fogja előbbre segíteni a «nagymérvű orosz lojás-export versenycbeu a romániai szállítmányokat. A faüzemeket tönkretett« a B.ratianu-féle gazdasági béklyó-politika. Most amikor a földhözvert erdőipar és fakereskedelem a inég megmaradt energiamaradvány erő feszítésével lábra akart állani, a külső piacokon az időközben elhelyezkedett orosz árunak a b e ve z e t fi t ts égé ve 1 találta magát szemben. Csak egy mód volna a probléma megoldására, olcsóvá tenni a külföldön az itteni árut. Olcsóvá éa megbízhatóvá tenni a szállítási lehetőségeket, megkönnyíteni a kivitelt. Hogy ne öijön és ne pusztítson ez a kereskedelmi krízis. A Heimann Leo tragédiája nem egyéni tragédia csak, hanem meggondolkoztató figyelmeztetés. Tünet arról a betegségről, amiben ezrek és ezrek pusztulnak s amiben sorvad az ország. 3ütaaSBrillBtü«»l MK locsolok, kölnivizek óriási választékban R&zsa M. Rnyef tíregócáa rt. Főtér 26
