Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-14 / 85. szám
2 TUI. BVF. 83. VEiI.1 I 'I I ...... TH '' 1,11p II között a béke éa a megértés magvait hintse el, a tartományi igazgató ezzel szemben a mi legnagyobb meglepetésünkre olyan magatartást tanúsít, hogy kénytelen vagyok a német párt nevében a miniszterelnök úrhoz a következő kérdést intézni: •— Autentikus-e a tartományi igazgatónak ez a nyilatkozata és ha igen, akkor mi a kormány álláspontja exponensének ezzel a magatartásával szemben? Az adandó választól teszem függővé, hogy a kérdésben interpellálni fogok-e. Wilier József a Magyar Párt nevében Hans Otto Roth után a Magyar Párt nevében .Wilier József szólalt fel. — A miniszterelnök ur kijelentette, _mondotta — a magyar parlamenti csoport előtt, hogy a kérdéses nyelvrendeletet nem adták ki. Ez annyit jeleni, hogy a kormány nem vállal felelősséget Dobrescu állásfoglalásáért ás a kisebbségi nyelvhasználat megtiltására irányuló törekvéseket csirájában el akarja fojtani. A tartományi igazgató azonban összehívta a sajtó reprezentánsait, előttük olyan súlyos kijelentéseket tett, amilyeneket még a kormány sem tehet meg- nemtörténtekké. Kérdem: mi a véleménye a miniszterelnök urnák ezekről a kijelentésekről? Helyesli-e, vagy elitéli azokat? A kormány mindezideig nyitva Ezután a tojásexportról szóló törvény kerül napirendre, amelyhez a Magyar Párt nevében Abrudbányai Ede szólott hozzá. Beszédében rámutatott a tojástermelés nagy közgazdasági fontosságára. — A háború alatt — mondotta -— Erdély és Bánság egymagában évente kétezer vagon tojást exportált, ma az egész ország kivitele alig éri el az ezer vagont. A kiviteli törvény indokolása a gazdatársadalom ilyen óriási vér- veszteségét a termelés és a kereskedelem szervezetlenségének tulajdonítja és úgy képzeli, hogy a tojás standardizálása az a varázsvessző, amelynek érintésére a közgazdasági élet nyomorúsága el fog tűnni. Vizsgáljuk meg. hogy mi okozta Erdély virágzó tojásexportjának leromlását. — A tojástermelés mennyiségi és minőségi leromlásának első oka a közegészségügyi szolgálat hiányos volta. A majorság egészségügyével hatóságaink nem törődnek, egész vidékek meg vannak fertőzve. A járvánnyal szemben nagyobb ellenálló képességgel bírnak a belföldi fajok és az sokkal nagyobb pusztítást végez az importált nemesebb fajokban, amiből az következik, hogy ez a rossz egészségügyi állapot nemcsak €£dum szappan teljesen semleges, nem izgatja a bort, Elkészítése után hosszú ideig száritják, hogy a nedvesség minden nyoma eltűnik belőle, teljesen száraz s igy kétszer annyit tart, mint bármely szappan. Nincs a világon jobb toalettszappag ímiflt_».eadum szappan^ - - - ' hagyta a nyelvhasználat kérdésének elintézését és annak szabályozását a kisebbségi törvényben óhajtja megvalósítani. A törvény azonban késik és addig is ismernünk kell a kormány álláspontját. — Elvégre van már kialakult gyakorlat, amelyet az előző kormányok is respektáltak. Meg vágynánk győződve arról, hogy a kormány a kérdés generális rendezéséig rábízza az autonóm testületekre a nyelvhasználat szabályozását. Furcsa lenne, ha éppen ez a kormány tagadná meg az autonómia elvét, amely eddig azzal tetszelgett, hogy ő fogja teljes érvényesüléshez juttatni a népjogokat és a tiszta autonómiát. Hóiban tábornok: A magyrnr időben is igyr beszéltek az urak? Wilier József: Akkor törvénnyel voltak ezek szabályozva és a törvény megengedte a nyelvhasználatot. A szociáldemokraták nevében A szociáldemokraták nevében Rădâceanu képviselő beszélt. Tiltakozik Dobrescu igazságtalan, fellázító és reakciós íiyelvrendelete ellen, követeli, hogy a kormány haladéktalanul vonja vissza a rendeletét és biztosítsa a kisebbségeket, hogy a közigazgatási testületben anyanyelvűket szabadon használhassák. A három pártnak, a magyar, a német párt és a szocialisták együttes föllépése nagy hatást keltett a kamarában. mennyiségileg, hanem minőségileg is rontja a majorságállományt. De ha a termelés csökkenése természetszerűleg csökkentette az exportot, éppen úgy visszahatott a termelésre az export is. a maga változatlanul megújuló bajaival. Még élénk emlékezetemben van az a lelkiismeretlen játék, amely ma megengedte és másnap eltiltotta a tojásexportot. Égy-egy váratlanul életbelépett kiviteli tilalom következtében vagonszámra romlott meg a kereskedők raktáraiban összegyűjtött tojás és a tojás ára a belföldi piacon egyik napról a másikra, felére, vagy negyedére esett. Emlékszem arra az esetre is. amikor a tojásexport illetékét egy kormányrendelet a következő hónap elsejétől kezdődőleg háromszorosára emelte fel és a bevásárolt készleteket a vasút nem továbbította. * — A modern politikai felfogás szerint az állam feladta a termelt munka produktivitásának biztosítása, a termelés és az értékesítés akadályainak elhárítása lenne. Tessék a jövőben a járványt elfojtani és a kereskedelem sza- bodságát biztosítani s a tojástermelés cs export újból fölvirágzik. Merem állítani, hogy Erdély virágzó közgazdasági életét a meggondolatlan kapkodás s az igen gyakran kevés jóindulattal eljáró kormánybeavatkozás tette tönkre. Szervezzük újjá tehetetlennek bizonyult mezőgazdasági kamaráinkat, állítsuk sorompóba nemzetiségi különbség nélkül legjobb szakértőinket és ha majd embertársainkat munkájuk eredménye és nem nemzetiségük szerint fogjuk megbecsülni, akkor meg lesznek ennek szemmel látható eredménnyel. Akkor standardizálhatunk, hogy a kultúra gyümölcsét meg- védjük a kontár munka diszkreditáló versenyével szemben. A mi termelésünk nem áll azon a megfelelő nívón, hogy a standardiza- lás jó intézkedés lenne. Mihalache földmivelésügyi miniszter válaszában kijelenti, hogy figyelemreméltóal'.nak tartja Abrudbányai észrevételeit s kéri. hogy ezeket külön beszédben fejtse ki részletesen a kamara előtt. Mirto ipar- és kereskedelemügyi miniszte. védi a törvényt, amelyet azután a kamara megszavaz. Negyvenöt éve alakúit meg az EMKE Április 12-én negyvenöt esztendeje, hogy Erdély magyarságának a kolozsvári Redutban összegyűlt képviselői kimondották u Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület megalakítását. A mozgalom erre már régebben megindult. Először főleg gazdasági alapon indult argumentációval Salamon Antal hirlapiró, később Kolozsvár tanácsosa hívta föl az erdélyi magyarság figyelmét a tömörülés szükségességére, de a Föld címen írott cikke nem keltett mélyebb érdeklődést. Nehány hónapra rá Bartha Miklós lapja hasábjain visszatért & Salamon által fölvetett gondolathoz és annak közművelődési vonatkozásait is föltárva, szélesebb alapú, program« szerű kidolgozásban tárta a kérdést a közvélemény elé. Ennek már volt némi visszhangja. 1884 karácsonyán jutott odáig a kérdés, hogy egy bizalmasabb jellegű értekezlet foglalkozzék azzal a nyilvánosság előtt is. Az értekezletet dr. Hauer Károly polgármester hivta össze, s a város társadalmának minden rétegét összefogó értekezlet kebeléből indult ki a tulajdonképpeni mozgalom, mely 1885-ben odáig fejlődött, hogy április 12-én az alakulás szükségessége prokla- málható volt. Ezen a napon folyt le nagy lelkesedés mellett a nevezetes gyűlés, melyet dr. Hauer Károly vezetett. A felvetett kérdéshez hárman szóltak hozzá. Hegedűs Sándor, a város I. kerületének képviselője, Felméri Lajos egyetemi tanár és a ma is élő dr. Moldován Gergely egyetemi tanár, ki román nemzetiségének hangsúlyozása mellett jelentette ki, hogy csatlakozik a mozgalomhoz, melyet tisztán védelmi jellegűnek tart s mely a társadalmi egység érdekében szükséges. , Teljesen összhangzásban állott az előzményekkel az 1885. április 12-iki nagygyűlés ama nevezetes mozzanata, hogy Sándor József, mint ideiglenes titkár meghatottságtól remegő hangon első alapítóként jelentette be az alakulásban lévő egyletbe Kossuth Lajost. „Fogadják szívesen a hontalan magyar fivért“ — ezekkel a szavakkal jelentette be a turini remete az alakulóban lévő egyesületnél tett alapítványát. Leirhatatlan lelkesedés követte a bejelentést és Kossuth sürgönyét. Mindest negyvenöt esztendővel ezelőtt történt. „Azóta hosszú évsor született“ és sok minden megváltozott. A változás azonban talán sehol sem mutat olyan sajátszerü és egyben szomorú képet, mint az EMKE ügyében. Az alapszabályok módosításának hivatalos oldalról igen sajátos alakban erőszakolt kérdése tényleges működését évek óta megakasztotta. Téves volt az a fölfogás, mely támadó szándékot tulaj donit ott az erdélyi magyarság első és egyidőben legerősebb közművelődési egyesületének. Ma pedig éppen nem gondol senki az EMKE-vel kapcsolatban egyébre, minthogy az erdélyi magyarság változott helyzetében természetszerűleg különböző irányt vevő közművelődési törekvésekbe szükséges bevinni egy bizonyos egység egyensúlyozó gondolatát és erre múltjánál fogva az immár negyvenöt esztendős egyesület volna hivatott. (V. A.), tatomc A máramarosszígeti választás magyarellenes petícióját Is elutasították Máramarosszigetről jelentik, hogy a megyei delegáció szombaton tárgyalta a városi választás ellen beadott petíciót. A petíciót a kormánypárt és cionisták kartellje adta be, a Magyar Pártot és a nem cionista zsidókat vádolva azzal, hogy a közös kisebbségi listájuk érdekében törvényellenes akciót fejtettek volna ki. De formai hibákat is fölhozott a kormánypárt: hogy a bírák a zárórát nem hirdették ki idejében. Kifogásként hozták föl a felebbezésben azt, hogy a magyarzsidó kisebbségi listára csak egy románt vettek fel, Ciple Pál volt polgármestert és ezt a tényt Ulamellencanek minősitik. Azt hozták fel még 'Z épületes képtelenség után, hogy a Magyar Párt plakátjai árulóknak bélyegezték^ azt a magyart, aki nem szavaz a kisebbségi listára. Továbbá azt állították, bogy a magyarok és kisebbségi párti zsidók terrorral és pénzzel dolgoztak volna, hamis igazolványokkal is az ő listájukra szavaztak volna. Lupa a minis zí erfeez vág íaa költségvetés nagy aktáját A délutáni ülésen az állami hivatalnokok nyugdíjtörvényéhez elsőnek Lupu szólal fel. Pazarlással vádolja a kormányt. Azt mondja többek között, hogy a szenátus elnöke, aki eddig még azt sem tudta, hogy mi az autó, most díszes luxuskocsiban jár, ami természetesen az államháztartását terheli. A költségvetésben — mondja — Bulyos pazarlási tételek vannak. Madge-aru kezében a költségvetési törvénynyel odarohan Lupuhoz és azt ingerülten elébe teszi. Lupu kezébe kapja a vaskos füzetet és a már távozó Madgearu miniszternek a hátához csapja, majd utánarug. Nagy kavarodás támad erre. Az elnök Luput rendreutasitja és a többségi képviselők nem akarják engedni, hegy tovább beszéljen. A zaj nagynehezen lecsendesül, Lupu tovább beszél. Állandó közbekiáltásokkal zavarják, amire az egyik többségi képviselőnek odakiáltja: — Maga közönséges cigány. Ilyen jelenetek között fejezte beszédét Lupu. Abmdbányai a fofâsexport leromlásáról
