Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-06 / 52. szám
XIII. trr. sa. szám. ÓVAKODJATOK A HIDEG, A NEDVESSÉG ÉS POR -VESZEDELMEITŐL VÉDJ ETEK. TORKOTOKAT, MELLETEKET E5 A TÜDŐKET A MEGHŰLÉS,TOROKFÁJÁS, ASTMA,BR.ONSITA,INFLUEN2A ELLEN,* mimpmíiimk ÁLTAL; ELTÁVOLÍTJA ás LEGYŐZI A VI *• L5&1G S2fRVW ELLEM! BETEGES MEGTÁMADÁSOKAT KMMNMMMNaHNMaaMiMsnMifMMMMMM&UKMMcn A DOBOZ PA C-SIMILJE-***—£ *v.-í Franciaországban olyan hatalmas áradások vannak, amilyenre 50 év óta nem volt példa Alagutak omlanak össze, sok ember életét vesztette, sok ház összeomlott (Pária, március (.) Touionse-ban a Garonne ás « várostól északra és keletre eső területeken a Garonne mellékfolyói, a Tarp, Lot és Aveyron olyan hatalmas áradást okoztak, amilyenre az utóbbi ötven év alatt Franciaországban nem volt példa. Toulouseban a Vülemur városnegyedben sok helyütt méter magasságban áll az áradat vize. Számos ház összeomlott. Carcassone közelében a Berriace-i alagút bedőlt s a vasúti «ineket a leomló sziklák eltorlaszolták. A viz a töltés magasságában áll. Castresben, Tarn- departementben busz ember az árviz következtében életét vesztette. Montauban-ban a hajléktalanokat a kórházakban és iskolákban helyezik el. A mentó'ak(Kolozsvdr, február 28.) A gyalul református magyarság nagy áldozatok árán annak idején a modern pedagógia és hygénia szabályainak megfelelő, kitűnő iskolát épített, amelyben a legjobb szakerők tanítottak és terjesztették a kultúrát. Az Anglieleseu hírhedtté váit iskola-politikája és tűzön-vizán keresztül államosító erőszakossága nem kímélte a gyalui ref. iskolát sem. Különösebb kifogást ellene emelni nem tudtak, hanem hosszas hajsza után megvonták a nyilvánossági jogát. Az állami iskolát beállították és minden eszközzel idekónyszeritették a nmgyar növendékeket. Úgynevezett magyar szekciót állítottak fel, A törvény szerint heti két órában magyarul is oktatni kellett volna a gyermekeket. Ez azonban Írott malaszt maradt. Az állami iskolának ugyanis van egy Gostea Vasile nevű igazgatója, ki egyszerűen a „mó- cok királyának“ neveli magát. A liberális párt lelkes embere ez a Costea Vasile, aki inkább törődik a párt érdekeivel, mint a gondjaira bizott iskolával. A tanítást mellékfoglalkozásnak tekinti. Helyette egyik négy polgárit végzett leánya és fia tanítanak, akit ugyan eltávolítottak az egyik líceum ötödik osztályából, de az apja jóvoltából mégis szellemi pályán működik Gyaluban. Különben ugylátszik van érzéke a kulturális dolgokhoz, mert az ő nevéhez fűződik, az a nem mindennapi tény, hogy a ref. iskolát megszabadította drága, modern vetítő gépétől és porondos szekeret ké- aiitett belőle. ciók során egy csónak két katonával az áradatban elmerült. Saint Antóniában szintén két katona vesztette mentőcsónakon életét. A városba vezető ösz- szes utak hasznavehetetlenekké váltak s az áradás a gáz- és vizmü munkáját teljesen megbénította. Az Echo de Paris tudósítójának közlése szerint, as óriási árvizterületeu huszonhét a teljesen körülzárt falvak szálaik Az árviz hidakat sodor magával, vasúti töltéseket rongált meg és országutakat öntött el. A mentés egész éjszakán át is folyt. Újabb katonai osztagok vannak útban az elöntött terület felé, hogy a veszélyeztetett lakosságnak segitséget nyújthassanak. Ilyen körülmények között nem nehéz elképzelni, hogy milyen állapotok uralkodnak a gyalui állami iskolában. Erről különben személyesen győződött meg annak idején egyik angol látogató is, aki a népoktatást jött tanulmányozni, de megdöbbenve fordult vissza az egyik osztály ajtajából az onnan kiáradó bűz miatt. Ez az egy eset mutatja, hogy milyen kitűnő karban van az iskola. A szülőknek természetesen nem közömbös, hogy mi történik gyermekeikkel az iskolában és szeretnék, ha valamit tanulhatnának is. Ez azonban a jelek szerint kilátástalan kívánság, amíg Gostea ur igazgatja a gyalui állami iskolát. A szülők el vannak keseredve és meg vannak döbbenve az állami iskolánál uralkodó állapotoktól. Mindegy ISO kisebbségi tanköteles van Gyaluban, akiket a kultúrától fosztott meg az Anghe- lescu szellem. A gyalui magyarság gondoskodott róla, hogy a gyermekeik megfelelő oktatásban részesüljenek és méltán követelhetik meg, hogy iskolájukat visz- szaadják, ahol legalább kitűnő nevelést kapnak a tanulók. Mozgalom is indult meg a községben ebben az irányban. Lehetetlennek tartjuk, hogy a közoktatásügyi kormány elzárkózzék jogos kérésük elől. Viszont felhívjuk a figyelmet a gyalui tarthatatlan állapot okra. Nem lehet tovább elnézni, hegy nemcsak a nép kárára, de az állam tekintélyének rovására is igy képviseljék a kultúrát egy állami iskolában. Halál a papagájokra Nehány hónap óta nap-nap után olvashatunk a papagáj kór pusztításairól. A járvány legelőször Hamburgban ütötte fel fejét, majd Németország több városában konstatáltak a hamburgi esetekhez hasonló megbetegedéseket. A súlyos járvány azonban nem szigetelődött el Németországban, hanem rövidesen Csehországban és szórványosan az egész világon jelentkeztek megbetegedések. A mostani papagájbetegséget Afrikából Európába importált papagáiyokkal hurcolták bo. A szállítmány Hamburgba való megérkezésekor kétségtelenül már fertőzve volt a betegség csiráival, mert a kihajózás után nehány napra a madarak szepszises tüdőgyulladás következtében elhullottak. A betegség a beteg madarakról átragadt ápolóikra és igy a fertőzés további útja pa- pagályok nélkül is biztosítva volt. A jelenlegi járványhoz hasonló eset 1892- ben volt Párisban. A betegséget a 92-ös járvány alkalmával is Afrikából és Amerikából hozott papagáiyokkal hurcolták be. A párisi járvány is sok áldozatot követelt, azonban sikerült elszigetelni. A mostani járvány, annyiban rosszabb indulatu, hogy szórványosan csaknem az egész világon pusziit. A betegségről újabban megállapították, hogy más szobamadarakra — különösen kanárikra — és háziszárnyasokra is átragad, így kiszámíthatatlan, hogy a járványt mikor fogják megfékezni. Egyelőre kimondották, hogy: „Halál a papagájokra!“ — de kérdés, ezzel sikerülni fog-e a járványt megszüntetni? A betegséget, mint említettük, az ember papagájoktól kapja meg. A papagájok betegségének lefolyása a következő: A madarak kezdetben étvágytalanok, bágyadtak. Majd fokozott elgyengülés áll be. A halál állandó hasmenés közben már 18—20 óra alatt bekövetkezik. A boncolások az elhullott állatok belső szerveiben, májban, tüdőben clhalásos gócokat mutatnak ki. Ezekből a gócokból és a beteg állatok ürülékeiből sikerült a papagáj betegség kórokozóját, az úgynevezett papagájbacilhist kitenyészteni. Egyes kutatók szerint ez a baktérium azonos a paratifusz B-ba- cütussal. Az embert a beteg állatok váladéka, vagy ürüléke fertőzi meg. Az embernél a fertőzés rendesen 8—12 napi lappangási idő után influenza- szerü tüneteket vált ki. Ezért sokszor össze is tévesztik az influenzával, különösen azért is, mert az influenzához kapcsolódó tüdőgyuladás kórképe mindenben hasonlít a papagájbetegség tüneteihez. A papagájbetegség jellemző tünete ugyanis, hogy gócszerü tüdőgyulladás lép fel s ez 8—10 nap alatt rendszerint végez a beteggel. A tüdőn j kívül kóros elváltozásokat mutat a lép és máj is. I A betegségből felgyógyult emberek nagyon ne- ! hezen állanak lábra és sokszor utóbajok áldoza- I taivá lesznek. A tudomány ezt a súlyos lefolyású betegséget papagájkórnak — psittacosis-nak nevezi. Egyetlen védekezés ellene a beteg, sőt egészséges papagájok kiirtása és a kínos tisztaság. Gyógykezelésénél pedig azok a kezelési módok jöhetnek számításba, amelyeket hasonló betegségek esetében sikerrel szoktak alkalmazni. Szegény papagájokra tehát rossz idők következtek el! Bármennyire is ártatlanok abban, hogy a betegség csiráit magukban hordozzák, más mód nem igen áll a betegség elleni védekezésben járvány esetén rendelkezésre, mint a madarak kíméletlen elpusztítása. Az importált szállítmányoknál pedig a fokozottabb figyelem és bizonyos vesztegzár alkalmazása annál is inkább kívánatos, mert a járvány esetleges elhatalmasodása és ismétlődése számtalan emberáklozatot követelhet. A papagájbetegség különben újabb hirek szerint szünőben van, de alig csillapodott le a papagáj-láz, Mexikóból újabb titokzatos betegség fellépését jelentik. Az egyelőre ellenőrizhetetlen híradások szerint Mexikó Sonora nevű kerületében járványos bélcsavarodás szedi áldozatait. A jelentések szerint a betegség néhány óra alatt végez áldozatával. A halottak száma eddig harmincnégy. Sonora kormányzója elrendelt© a nyilvános előadások beszüntetését, a színházakat és mozikat bezárták. , A hirt egyelőre fentartással kell fogadnunk» Â „mócok király áeakéá nevezi magát a gyalul állami Iskola igazgatója,aki tanítás helyett a liberális pártnak agitál A kisebbségi Iskola nyilvánossági jogát megvonták, az állami iskolában pedig az Igazgató nsr gyermekes tanítanak
