Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-06 / 52. szám
Till. tVF. Bi. SZÁM. Moszkva hadüzenete Megszoktuk már, hogy ne vegyünk készpénznek mindent, ami a zavaros Oroszországból hozzánk érkezik. Egyes távirati ügynökségek nem egyszer eltúlozva adják vissza az ottani híreket, amint — a tapasztalat tényei szerint — az Európában titokban működő kommunista leadóállomások is kapitalista-államok ellon irányuló rendszeres hazugságokkal traktálják a rádióközönséget. De egyes jelenségeket nagy átalvetőben meg lehet állapítani. így például azt, hogy a kommunizmus világforradalmi törekvései ez év kezdő tavaszára uj erőre kaptak. Máreius 6-ára az egész világon a moszkvai interna- cionalé tüntetésekbe akarja kergetni a munkásságot. Az ilyen dátumra történő bejelentések sohasem komolyak. Az ellenintézkedések megtörténtek, a bujtogatás nagy napja alighanem vér nélkül fog lezajlani. Nálunk is, meg Amerikában is. Ám ez a nap csak elbarrikádozására szolgál annak az intenzív, földalatti munkának, amely hónapok óta ismét megerősödött lendülettel aknázza alá az európai civilizációt fenntartó oszlopokat. A kommunisták nyilvánvalóan akarnak valamit. Külömbül, energikusakban akarják — ez a látszat. Európának résen kell lennie. * Franciaországban a kommunista propaganda egyre merészebb. Németországban az uCcai harcok egyre szenvedélyesebb formát öltenek. Angliában a munkáspárt balszárnya egyre radikálizálódik. Azokban az országokban, ahol a kormány erős keze, Vagy a meztelen diktatúra elnyom minden tömegmegnyilatkozást, a kommunizmus aknamunkája nem verődik úgy észre, csak a hamu alatt parázslik. Ott azonban, ahol a kormányzatok demokratikus polgári alapon állanak és ahol a szociáldemokrácia együttműködik a kormányzattal, ez a propaganda nyílt lángokban csap fel. Különösen nyugtalanító, hogy Észak-Amerikában, ahol eddig még az enyhe kiadású szoeiálista mozgalomnak sem volt gyökere, most egyszeri-e a kommunizmusnak réme teszi át hadiszállását az uccára. A keletázsiai országok helyzetképét nem ismerjük eléggé, csak azt látjuk, hogy bárhol -a népek nacionalista szabadságharca jelentkezik, ott hivatalán prókátorként Moszkva is a mozgalomhoz áll. A bensztilött országok szabadsághősei éjien úgy tudják, mint a civilizált államok ipari kapitányai és intelloktuelljei, hogy a kommunizmus egyike a legnagyobb betegségeknek, amelyek az emberiséget veszélyeztetik. Két részre szakadt szocialisták táborában a józan elemek is egyformán hangoztatják, hogy a nyers és az erőszak elvén kiépült kommunista ideológiai rendszer nem előre, hanem hátra szorítja a nagy tömegek életszínvonalát. Az Oroszországból elmenekült humanista irók, határokon átszökött paraszt és mumkáslakosság ezrei egyaránt tesznek tanúbizonyságot amellett, hogy még Oroszországban sem váltotta be Európának ez a legmerészebb, de egyben legvéresebb forradalmi kísérete a hozzáfűzött reményeket. Egy pillanatig sem vagyunk hívei a kaiasztréfa politikának és oktalanul nem huzzuk félre a haran- ■ rókát. De meg kell állapítani, hogy az utóbbi évek nem hogy visszaszorították volna a kommunizmust medrébe, de valahogyan épen a kommunisták malmára hajtják a vizet. » A kommunizmusnak egyetlen, komoly és hathatós orvossága: feleslegessé tenni, kiverni az emberek agyából ezt a hagvmázos álmot, olyan anyagi körülmények közé juttatni őket, hogy ne kacérkodhassanak a ,.minden mindegy” sötetbeugrás fantomjával. Az európai államoknak Össze kellett volna fogniok, hogy konszolidáltabb gazdasági állapotokat teremtsenek, enyhítsék a tömegnyomorokat és előbbre vigyék a békének, a gazdasági együttműködésnek a nagy ügyiét. Valljuk be, édes köves történt e téren. Európának nagy kérdései: a leszerelés, kisebbségi kérdés, észszerű termelés ma is még mind utópia. Az államok jobban föl vannak fegyverkezve, mint a világháború első évében. A vámhatárok kiszélesedtek és minden uj állam a gazdasági nacionalizmus mámorában még inkább el akarja szigetelni magát, mint eddig. A fogyasztópiao nem emelkedett. A munkabérek mindenütt leromlottak. A pauporizmus hullámai az ipari munkásság és a szellemi középosztály frontjáról végigrezegnek a mezőgazdasági munkásásg, a föld megműveléséből élő társadalom óriási tömegein is. Barátkozások népek között a felszínen történnek, de nem a gyökerekben. A latens háborús összekoccanások _ száma íölszaporodott. Újabb hatalmi blokkok kiépitése egyj-e tart. A vállalatok bukásainak ezrei, a hihetetlen munkanélküliség számtengere mutatják, hogy Európa nem akar tanulni. A kommunista intemacionálé a munkanélküliségben találja legjobb segítőtársát. A muukauélkL lick száma megduplázódott Németországban, egyta fokozódó tendenciát árul el Európa többi államai- ‘ ban és hangos válsággal fenyeget a termelés eldorádójábán, Északamerikában is. Hiába plántálták át onnan a racionalizálás bűvös szólamát, egyelőre a racionalizálás is megbukott Európában. A racionális termelésnek, a technika eszközeinek fölhasználása szédületes eredményekkel kecsegtet, de csak papíron. Mert a racionalizálásnak csak úgy volna meg a jelentősége, ha egyes iparágakból kiszorult munkástömegek más iparágakban találnának elhelyezést. Ha például ogy textilgy ár racionális termelése következtében fölszabadult munkásezrek autóiparban, országút javításánál, vagy nem tudjuk hol, kapnának elhelyezkedést. A racionalizálásnak csak úgy van létjogosultsága, ha egyrészt tényleg olcsóbbá teszi a termelvcnyrk árát, másrészt uj ipari ágak születnek meg, amelyek kereteibe beilleszkedik az emberi munkaerő. De hiába olcsóbb egy pár cipő, ha a szegény munkás azt sem tudja megfizetni. És lilába minden akarat, ha azok az uj iparágak csak nem akarnak megszületni. A világ ijesztő munkanélkülisége önkénytelenül is a kommunizmus balprófétáinak segítőtársává válik és nem véletlen, hogy a moszkvai intemacionálé épen akkor kísérletezik a kapitalista államok begyújtásával, amikor érzelmileg maga mellett tudja a munkától megfosztottak éhes és lerongyolt millióit. • Nincs rettenetesebb dolog a világon, mint amikor csapatostól jelentkeznek egészséges, épkézláb, dolgozni akaró emberek, hogy munkájuk után egy falut kenyérhez jussanak és nem dolgozhatnak. Mas volt az ókorban, amikor a henyélők és a lusták sütkéreztek az agarán. Most lélekben tiszta generációval állunk szemben, amelyik boldogan nyúlna pö(Kolozsvdr, március 4.) Néhány nappal ezelőtt megírtuk, hogy a kolozsvári nemzeti parasztpárt vezetősége a választások megtartásáig uj interimar bi- j aottság kinevezéseit kérte a belügyminisztertől. Ma ! délelőtt megérkezett a kinevezésekről szóló távirat, j amely szerint a belügyim nistzer a tanáé* ideiglenes j vezetésével Mihali Tivadar polgármestert, Tuffli j Richard tanácsest, dr. Elaviu Laurentiu ügyvédet, dr. Ujvárosn Miklós táblabirót, dr. Kovács Gyula volt műszaki tanácsost és Devecsíri Emil mérnököt bízta meg, mint az interimar bizottság tagjait. Mihelyt a városházára a távirati rendelkezés megérkezett, Mihali primár azonnal értesítette a tanács régi és újonnan kinevezett tagjait a kormány elhatározásáról cs fölszólította, hogy a déli órákban jelenjen ok meg a pri- márián eskütételre. Dr. Kovács Gyula az értesítés vétető után udvarias hangú levélben értesítette Mihali polgármestert, ltogj’’ a kormány kinevezését másnemű elfoglaltsága miatt pem fogadhatja el. Délután egy órakor megjelent a városházán dr. Popa Ádám prefektus, akit Dobreseu Aurél tartományi igazgató azzal bízott rölyhöz, hogy családjának a megélhetést biztosítsa. A dolgozó embernek nincsenek destruktiv hajláádó- ságai. Nem barrikádokat akar emelni, hanem otthont. Nem ablakot akar beverni, hanem saját ablaka fölé igyekszik fehér és barátságos függönyt huzni. Milliók és milliók vágynak a tiszta építő életre, de mesterségesen rontják el őket. Nincs meg- alázóbb dolog, mint az a tény, hogy a huszadik században, a technikai kibontakozás gyönyörű esztendeiben, a találmányoknak korszakalkotó idején a gigantikus felhőkarcolók aljában óhenhal a teremtés koronája, az ember. A munkanélküliség problémájának meg vannak a maga azon természetű okai, amelyek függetlenek a politika baklövéseitől. A világháborúban, amikor a férfiak emberöléssel voltak elfoglalva, rengeteg asszony és leány helyezkedett ei irodákban és üzémekbea. A vísszaözöniő hadsereg most el akart helyezkedni ismét a régi posztján, de a nagy háború elpusztította a termelés piacait. Közben népesednek ií az államok. Tíz év alatt jelentékeny számmal nőtt minden európai állam lakossága. De ahogyan senki sem gondoskodik a termeléshez szükséges nyersanyagok észszerű elosztásáról, épen úgy senki sem gondoskodik arról, hogy a növekvő munkaerőt a munka helyére eljuttassa, szétossza. Hovatovább a kolóniák mind zárva lesznek. A munkanélküliek, ha a kisujjaikat sem mozgatják meg, már akkor is automatikusan, létezésük puszta tényével rcprsztik maguk korul a konszolidáció falait. Erre a lehetetlen helyzetre, erre a háborgó nagy veszedelemre figyelmeztet minden jóérzésü embert Moszkva hadüzenete. Ma még vissza lehet tartani Európát az összeomlástól, de kérdéses, hogyha ez igy fog tartani évről-évre, minden remény nélkül, minden javulás nélkül, az emberi életjognak minden figyelembevétele nélkül, vájjon akkor nem a moszkvai antikrisztus fújja majd meg győzedelmes fanfárjait? J meg, hogy az újonnan kinevezett interimár bizottság tagjaitól vegye be az esküt. Mihali primár már felrendelte a hivatalába a városi ügyosztály összes főnökeit is. Popa Ádám prefektus üdvözölte az interi- imár bizottság tagjait és rámutatott arra, hogy Erdély fővárosában meg kell őrizni a hagyományokat és a törvényesség, igazságosság és méltányosság szellemében kell vezetni a város ügyeit. , Röviden vázolta, hogy Kolozsvár milyen súlyos anyagi válsággal küzd, tehát az interimár bizottság rövid uralma alatt Ls védje a város és polgárság érdekeit. Azután felolvasta előttük az esküt, amit az újonnan kinevezett interimár bizottság tagjai hangosan mondottak utána. Az eskü után az ügyosztály-vezetőket bemutatták az interimár bizottság tagjainak. Délután 3 órakor újból összeültek, hogy a primár a bizottsági tagok ügybeosztását jelölje ki. Reméljük, hogy a választásokig az interimáir bizottság tagjai politikamentesen, vezetik a város ügyeit és mindent elkövetnek, hogy a szavazások simán, minden zavaró incidens nélkül történjenek meg. F3^¥Ej.gMi Húzás i ASzanatörium Sorsjáték húzása visszavonhatatlanul folyó évi március 9—12-én, a Belügyminisztérium 1410 A. számit, február.hó 28-án kelt engedélye alapján. A húzás főbb nyereményei: 1 lususautomobil 350.000 lej értékben. Fejős fujtehenek 30.000 lej értékben. Pénznyeremények 10.000 és 5.000 lejjel. Egy sorozat ennél kisebb pénznyeremény. összesen: 1514 nyeremény. A még megmaradt sorsjegyek elárusitása naponként a húzás ideje alatt is Cluj, Strada Regina Maria 84. A ki nem húzott sorsjegyek tovább játszanak. „Erdély fővárosában, Kolozsváron meg kell őrizni a hagyományokat és a törvényesség, igazságosság és méltányosság szellemében kell vezetni a város ügyelt“. Popa Adam prefektus beszéde az inferimár b’zoüság eskületételénél Kovács Gyula, a műszaki osztály volt tanácsosa, nem fogadta el inkiímár bízoiisági kinevezését I
