Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-31 / 73. szám

A történelem forsgifótükrep a női test Abel Hcmani Ifáníkns regénye a francia és minden más forradalomról Paul Bonrget megállapítása szerint a konzerva­tivizmusnak a bomlasztó erőkkel szemben három erős védbástyája van e világon: az angol pairek ka­marája, a német nagyvezérkar és a negyven francia halhatatlanok gyülekezete. Ez «. mondás igen szelle­mesen hangzik; de aki elolvassa Abel Hermant nagy regényét, amely Egy dédanya vallomásai címen most jelenik meg magyar nyelven, — s aztán hozzáveszi, hogy Hermant immár három éve tagja ennek a tisz­tes testületnek, alighanem csodálkozva csóválja majd a fejét. Első pillantásra nőm is igen lehetne nyugtalanítóbb, lazább moralitása könyvet elgon­dolnunk, mint ez a mélységesen ironikus, mindent a feje tetejére állító, a francia forradalmi hagyomá­nyokat és tekintélyeket pellengérre cipelő könyvet. Csak amikor r.z ember végigolvasta a könyvet és csendes órán végigmeditál rajta, akkor veszi ész­re, hogy az egész egy fantasztikus misztifikáció volt: világhistóriai grimasz, erkölcstelenség dominó-, jába öltözött morál. Emilia' — a dédanya — ennen testén éli végig a francia históriát a Capetingek végső éveitől kezd­ve egészen a második császárságig. Ezt a végigélést a szó legszorosabb értelmében tessék vepni. Abel Hermant-t Francéhoz, de vannak sokan, akik Balzachoz hasonlítják. És aki végiggondolja hátaim s társadalomerkölcsi regénysorozatait, való­ban nem igen térhet ki ez elől a hasonlat elől. Négy nagy ciklusa „az udvari lélet jeleneteit”, „társadal­munk történetét szolgáló memoárokat”, „a kozmo­polita élet jelenségeit” ■ végül a Harmadik Köz­társaság korát öleli fel. Ezekem a kereteken belül vagy nyolcvan regénye és színmüve beszél ennek a ma hatvannyolc esztendős embernek irtózatos mun­kabírásáról — ne feledjük el: még ma is naponta legalább egy órát boxol Párizs leghíresebb borrmies- teitével —, de egyúttal emberi élményeinek örök és kiapadhatatlan forrásáról is; hiszen, maga Hermant vallotta be égjük intervenciójának, hogy munkái nagy tömegében nincs egyetlen jelenet sem, ame­lyet a „kiaujjából szopott volna”: minden mondata igazi élményen alapszik. Amikor most három éve felvették a Quai Vol­taire halhatatlanjai közé, nyugodt lélekkel bevallot­ta, emit különben mindenki tudott róla, hogy kis- elemista kora óta nem volt egyéb célja, mint hogy akadémikussá legyen; de közben hatvan életévén keresztül pontosam olyan dolgokat irt és cseleke­dett, amik minden másra, mint akadémikusságra al­kalmasabbá tették. Ma persze már mcgfelebbezhetetlenül ott áll a francia forradalom élvonalán; rendjelektől terhes marssllok oldalán ül az az ember, kinek egykor pár­bajt kellett vivnia, mert kikezdte a francia ármá­dia dicsőségét; zöld frakkba bugyolált akadémikus miniszterek oldalán ül az az ember, aki véres gúny­nál egyéb szót nem talált a Harmadik Köztársaság pantin-figurái, a. miniszterek ellen. Hermant, aki egykor véresen gúnyolta a polgári rendet, ironizál­ta az emhírics illúziókat, keményszivü volt a nagy „Nép” iránt és kegyetlenül üldözte ennek a három­szor szent Népnek mindenfajta elitjét; ma maga is „halhatatlan”, maga is szűk frakkban feszeng és a tekintély bohócsapkáját viseli az akadémikusok pofouesapott kalapja formájában a fejebubján. Abel Hermant Iiítcs arról, hogy hihetetlenül vakmerő dolgokat tud egy illetlen szó nélkül el­mondani; a szép marquise vallomásai módot adnak neki, hogy remekeljen ebben a tekintetben. Könnyebb és kellemesebb formában még soha nem foglalták össze száz esztendő érzelmi, társadal­mi és politikai történetét, mint Abel Hermant eb­ben a könj>vben. Még az olyan olvasó is, aki csak a szerelmi pikantériákon kapkod, kénytelen észre­venni, hogy itt egy — tudós iró játszik vele; hogy a merész jeleneteknek komoly kultúrtörténeti alap­ja van, s akarva, nem akarva, többet tanul a Déd­anya vallomásai-ból, mint akárhány hosszuszakállu értekezésből. Nemcsak olyasmit, hogy mikor vált divatossá a valcer és mikor ceületetrt meg a sikk szó . . . hanem például megtanulja a nagy forrada­lom, a császárság és a többi viharos idők emberei­nek természetrajzát s meglátja an örök embert (meg iaz örök asszonyt) a színpadi rekvizitummá vált jel­mezek alatt. A Dédanya vallomásai a Halhatatlan könyvek sorozatában jelent meg. Abel Henwaat finom és diszkrét prózáját Benedek iíareel ültette át ma­gyarra Xlll. WFF. fi. SZÁM. 1 jHSgBggBgfcj SELECT MOmÓ KÉITP®! KEZDETTEL MUTATJA SE: ÉíaekSÜ bolond csodás éneklő és beszélő Ilimet, JOSSSÜ KjL világsikert ara- W8m tott drámáját. Előjáték: GEO, a világ leghíresebb tenoristája énekli: Giacanda nagy áriáját és Ade Lymann szenzációs jazz-zenekara. — Monopol Concordiafilm. De Ualera, az ir emigráns vezér vissza akar térni flmerikdbói, hogs köztársasági alapon kormányt aía&ifson hazájában (London, március &9.) Az ir szabad állam kormánya beadta lemondását. A lemondott Coegvave-kormány Európa legrégibb kormánya volt, amennyiben 1923 óta vezette az ir szabad állam ügyeit. Az ir parlament szerdán választja meg az uj kormányelnököt. A republikánus párt a jelenleg Ame­rikában tartózkodó De Valerat akarja miniszterelnöknek választani, aki az amerikai újságírók előtt tett nyilatkoza­tában kijelentette, hogy megválasztása esetén elfogadja a miniszterelnöki méltóságot és tisztán republikánusokból álló kormányt alakit. Ir po­litikai körökben nem tartják valószínűnek, hogy a republikánusok terve sikerüljön. A munkás­párt ugyanis O’Cormelt, az eddigi kormány pártja pedig a lemondott Cosgravet jelölik mi­niszterelnöknek s igy a republikánusok je­löltje többségre nem számíthat. A csehek magatartása miatt nem tud haladni az opíáns kérdés gyakorlati megvalósítása Parisban (London, március 29.) Tegnapi számunkban jelentettük, hogy a keleti jóvátételi konferenciát néhány nappal megint elhalasztották. A lapok a párizsi szakértekezlet tanácskozásainak elhúzó­dásával kapcsolatban beavatott helyről származó információk alapján azt írják, hogy a nehézségek a csehek magatartása miatt keletkeztek. A eseh delegáció leszögezte, hogy a cseh kor­mány csak annyit fog befizetni az optánsok ki­elégítésére szolgáló kasszába, amennyit a cseh földreform kisajátítási árként megállapított. A cseh kormány nem hajlandó a még ki nem osztott kétszázezer holdat szá­doddá tenni és azt is követeli, hogy az optánsok részére léte­sítendő kassza terhére elégítsék ki a jövőben je­lentkező optánsokat is. Ma búcsúzott Papp Danila tábor­nok a VI.-ik hadtest tisztikarától A îîyssgaîomba vonult tábornok szombaton a hatóságok vezetőinél tett imcsuíáfogafásokai és délben a tisztikar bncsnbankettfén vett részt — A kormány kláfáuloita a 4dboraokr.ak a besszarábiai tartományi igazgatóságot, de nem fogadta el. a magas méltóságot ('Kolozsvár, március 29.) Röviden megem­lékeztünk róla, hogy április 1-vel Papp Danik altábornagy, a kolozsvári hatodik hadtest érde­mes parancsnoka nyugalomba vonul. Papp tá­bornok hosszú idő óta a kolozsvári hadtestpa­rancsnokság vezetője és mint ilyen, nemcsak a hadsereg tisztikarának, hanem Kolozsvár pol­gárságának, ideértve természetesen a magyarsá­got is, a szeretetét és megbecsülését érdemelte ki. Papp Danik megtestesülése a szigorú, de igazságos katonának. A világháborúban mint a hires Papp-dandár és az alatta működő Rusz- különitmény parancsnoka szinte legendás nevet szerzett magának. Papp Danila altábornagy a hadapródi is­kolát nem is számitva, negyvenkétévi szolgálat tot töltött el katonai szolgálatban. Szeben kör­nyékéről való, katonai iskoláit Becsben végezte, már fiatal korában mint kiváló katonai mórnoív illetve műszaki tiszt tűnt fel. Az osztrák-magyar hadseregben gyorsan lépett elő. Még fiatal ko­rában szerepet kapott Przemysl erődítéseinek építésében. Később a trienti erődítések felépíté­sénél teljesített szolgálatot, mint tervező mű­szaki tiszt, majd a nagyszebeni tisztiiskolában tanitott. A háborús összeomlás után Becsben élt, amikor a román hadsereg főparancsnoksága Erdélybe hívta. Ebben az időben felsőbb hely­ről szelíd figyelmeztetést kapott, hogy magyar H Régi ezüstöt, valódi perjsa szőnyeget, régi képeket és || Sít más régiségeket veszek készpénzfizetés mellett. § Grátz sEalIkereskedése Cluj, Piaţa Unirii No. 8, ^ hangzású nevét változtassa meg. Papp Danila tábornok azt válaszolta erre, hogy a román hadseregnek jó katonákra van szüksége és nem arra, hogy egy nagy katonai múlttal bíró tábor­nok a nevét megváltoztassa. Továbbra is ragasz­kodott magyar hangzású nevéhez és többé nem is kísérleteztek ilyesmivel. A krajovai hadtest éléről került a kolozs­vári hatodik hadtestparanesnokságra. A tiszti­kar rajongásig szerette, pedig Papp tábornok hires volt szigorúságáról, de igazságosságáról is. A polgári hatóságok vezetőivel mindig szoros kontaktust tartott fenn. Nem tűrte a hatalmas- kodást, az inkorrektséget. Legutóbb, amikor nyugdíjaztatása már kü­szöbön állott, a besszarábiai tartományi igaz­gatóság vezetését akarták rábízni. Papp Danila generális azonban ezt a magas megbízatást sem vállalta. Zavartalanul akarja élvezni a nyug­díjasoknak kijáró nyugalmat, de családi kö­rülményei is visszatartották ettől. Felesége egy szebeni szanatóriumban súlyos betegen fekszik és Papp Danila, a jó férj, nem akarja magára hagyni a feleségét. Ma délelőtt búcsúzott el Papp Danila ai kolozsvári polgári hatóságok vezetőitől. Délben a hadtestparancsnokság tisztikarának buesuban- kettjén vett részt, amelyen az egész tisztikar dísz­ben jelent meg. Este 6 órakor már el is utazott S tehénbe és a hatodik hadtestparanesnokság ve­zetését már át is adta helyettesének, SaoniDrf: YűMís Slice fűzve 84 Lei Szállítja Lepage Gl«!

Next

/
Thumbnails
Contents