Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-31 / 73. szám

IUL »FF. 73. SZÁM.

Ebédlő szőnyeg 2Q0/300 smirna

utánzaíu— — — — —------Lói 1800

Ebédlő Velour szőnyeg----------Lei 2700

Ottoman tan aró Torontáli------Lei 820

Asztalterítő 150/150 — — — — Lei 530 Futószőnyeg La minőség, méterje Lei 80 Futószőnyeg, jó strapa minőség Lei 90 Schezlongteritő plüsch, legszebb

perzsa mintájú — —----------Lei 1350

Ágyelő, príma ---------------------Lei 145

Linoleum í-a minőség, méterje Lei 85 Linoleum szőnyeg 200/800 — — Lei 870 Linóleum fuíószőnyeg, 90cm. széles - — ------—------------— Lei 120

Viaszosvászon terítő 60/100 ----Lei 60

Viaszosvászon asztalbevonásra — Lei 78

áfiapsSóasn «assy ra&íér KoteesszU- pyegban, liaiöRtsosä ssîn&fâia és szélességben. Gumiállatod a, *»6iyctose^t, ágybetét ás minden fajta gummiárubél nagy választék.

hogy szőnyeg és linóleum szükségletét legjobban és legolcsóbban csak a

linóleum- £s szőnyegáruházában vásárolhatja TIMIŞOARA CLUJ ORADEA

BULV. REGELE CALEA REGELE CALEA REGELE FERDINAND No. 7. FERDINAND No. 6. FERDINAND No. 5.

mmm

Kommercializáiták a nagybányai állami bányákat

Janen vezérigazgató kijelentése szerint egyetlen munkást sem

bocsátottak el az állami bányák —- Az International Selection Trust Lld. Cectrrál London nem hajlandó százmillió lejt invesztálni a nagybányai bányákba — liolovay mérnök francia tőkecsoport nevében tárgyal a magánbányák megvételéről

(Nagybánya, március 29. Saját tud.) Köztudomása, hogy a kormány, tekintettel a nagy deficitre, amellyel a nagybányai állami bányák már évek óta dolgoznak és miután az eddig kipróbált módszerek egyike sem vált be, elhatározta, hogy kommerciális alapokra fekteti a nagybányai bányakerületet. A nagybányai bányaüzemek az impériumváltozás előtt is passzívával dolgoztak, de azért a magyar kormány fokozatosan, fejlesztette ez üzemeket, mert számított arra, hogy a befektetések idővel meghozzák a gyümölcsöt,

A kereskedelem- és iparügyi minisztériumnak legutóbbi jelentése szerint az 1927. évben a nagybányai állami bányakerület, amely magában foglalja a nagybányai két nagy központi bányán: a kereszthegyi és veresvizi bányán kivül a kapniki, felsőbányái, erzsébetbányai, valamint a Besztercenaszód- megyében levő óradnai bányamüveket és a ferneze- lyi kohózuzó müveket is, 8Ó millió 997.000 lej deficittel, az 1928. évben pedig 41 millió 381.000 lej passsivával zárta az évet.

Áz arany- és ezüstércben gazdag bányák deficitjét növelte az is, hogy ez impériumváltozás óta sem technikai, sem uj gazdasági beruházásokat nem eszközöltek, az üzemeket központosították és a legegyszerűbb intézkedésre is Bukarestből kellett jóváhagyást kérnie az igazgatóságnak. A bányaüzemek legcsekélyebb szükségleteinek beszerzésénél is az igaagat óságnak nem volt jogában dönteni az árajánlatok felett. Ilyen körülmények között megtörtént, hogy az árajánlatoknak Bukarestbe való felküldése után hónapokig kellett várai a minisztérium döntésére, amelynek késedelmes megérkezése után az ajánlatot tevő cégek már nem tudták a felajánlott árban szállítani a szükséges anyagokat.

Súlyosbította a helyzetet, hogy a régi bányászati főiskolát végzett magyar mérnököket és technikai személyzetet rohamosan leépítettek, bizalmi állásukból kiszorították és helyettük nem bányaszakiskolát. végzett fiatal mérnököket alkalmaztak, okik a kellő gyakorlat és szaktudás hiányában nem tudták a hatalmas üzemet megfelelően vezetni. Nyugdíjazták többek között lieber Elek bányafőtauá- csost, a kereszthegyi bányaüzem vezetőjét is, aki pedig munkaképes szakember és hogy mennyire nélkülözhetetlen az ő szaktudása, bizonyítja az, hogy nyugdíjazása után, mint napidijast újólag alkalmazták,

Az évről-évre emelkedő deficit megszüntetését célozza a nagybányai bányáknál életbeléptetett uj rendszer, amely szerint a kormány autonóm joggal ruházta fel a bányaigazgatéságot és öttagú israzga- tótauácaot nevezett ki, amely most már teljesen önállóan intézi a bányaüzemeket érintő összes technikai és gazdasági kérdéseket. Az igazgatótanács beruházásodat eszközöllíet, költségvetését maga állapítja meg és csak az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium közvetlen ellenőrzése alatti áll. A nagybányai bányaüzemeknél foglalkoztatott munkásig, töbfecsáz hivatalnok és tekintélyes segédszemélyzet tKgyes érzelmekkel ás érthető aggodalommal fogadta

az uj rendszert és a bányaterület kourmercializálá- sát, mert az a hir terjedt el, hogy azokat a munkásokat, akiknek 30 évi szolgálatuk van, nyugdíjazzák. Miután a munkások már 14 éves koruktól, mint bányafiuk dolgoznak, könnyen megtörténhetett volna, hogy a munkásokat már 45 éves korukban nyugdíjazzák, viszont a megmaradó munkások ak- korclmuinkát lettek volna kénytelenek végezni, hogy pótolják az elbocsátottak, illetve nyugdíjazottak munkáját is.

Janen vezérigazgató nyilatkozata

Munkatársunk felkereste Jancu Sándor kerületi vezérigazgatót, a kommercializált bányaüzem igazgatótanácsának tagját és információt kért tőle az uj rendszerről, valamint a bányamunkások állítólagos elbocsátásáról, illetve nyugdíjazásáról. Jancu vezérigazgató a következő nyilatkozattál világította meg a helyzetet és az igazgatótanács álláspontját, amely alkalmas arra, hogy a munkásokat is megnyugtassa :

— A nagybányai bányaüzemek eddigi hatalmas veszteségeinek a tulságbavitt centralizáció volt az oka. Másik ok az üzemi berendezések tökéletlensége. A helyzetre jellemző, hogy a kereszt-hegyi bányaüzem évi 1500 kiló tiszta aranytettuést mutat fel, holott a valóságban 3000 kilót termel, de 1500 kiló a patakokban szétfolyik, mert hiányoznak a legújabb speciális szétválasztó gépek. Az eredmény

Menekül a I

Ez a kijelentés és intézkedés annál megnyugtatóbb, mert nemcsak a nagybányai állami bányák autonóm igazgatótanácsának szociális érzékét bizonyltja, hanem ellensúlyozza a magánbányák részéről kényszerhelyzetben végrehajtott munkáselbocsátásokat is. A magánbányák tulajdonosai a megfelelő olcsó tőke hiányában nem tudták üzemeiket fenntartani és számos jnunkásosalád maradt kenyér és foglalkoztatás nélkiiL A munkanélküliség ijesztő arányokat öltött a -bánya-kerületben és már majdnem megismétlődött a zsilvölgyi szomorú tragédia, amikor megváltóként jelentkezett Jamrnos Hoíovay, angol mérnök vezetésével egy hatalmas angol-amerikai tőkecsoport, amely hajlandónak nyilatkozott a bányavidék földalatti kincseinek kiaknázására. Mihelyt a Maniu-kormány elhárította a külföldi tőke romániai tevékenységének a liberális kormány által felállított akadályait, ez a tőkecsoport jelentkezett elsőnek, hogy részt kíván venni a romániai ipari termelésben.

Mr. Holovay mérnök az International Selection Trust Ltd. Centra! London megbízásából opciót szerzett a magánbányák tulajdonosaitól több borpataki bányára, köztük a híres.Pokol-féle aranybányára is, ahonnan Mária királyné koronájának aranyát is szállították. Az angol mérnök, akihez később E. Hoffmann és W. Wilkorp kaliforniai vállalkozók is csatlakoztak, nagyszámú munkást i”1- tottak munkába és lényegesen enyhítettek a műn- '

fokozás-ára rendkívül fontos gépeket a centralizálás miatt nem tudták megszerezni.

— Az állandó ráfizetéseik csökkentése céljából a kormány elhatározta, hogy a nagybányai kerületben a bányaüzemeknél életbelépteti aa önkormányzatot éa szakbizottságokat nevezett ki, amelynek vezetője Lazar Vasilie bányainspektoT, tagjai pedig a mindenkori bányaigazgató, aki a technikai ügyeket intézi, a kereskedelmi megbízott dr. Papp Ottó, a kereskedelmi ős iparkamara elnöke, jogi tanácsadója dr. Urdea János, kápolnokmonostori ügyvéd, Petrovan János magánbánya tulajdonos és Cerchez Joan, a kereskedelemügyi minisztérium vezérigazgatója.

— Véleményem »serint az uj rondeze® a bizottság munkáját feltétlenül sikerrel fogja koronázni és sokkal hatásosabb «redményektat fog felmutatni, mintha az állam bérbe adta volna a nagybányai bányákat. Felmerült az a terv, hogy francia, vagy angol tőkecsoport busz évre kibórli a bányákat, a külföldi mérnökök meg iá tartották a helyszíni szemlét, de komoly megfontolások után a kormány elejtette ezt a tervet, amely sem az állam, aem pedig a munkásság réstere nem lett volna előnyös. A külföldi társaság húsz év alatt annyira kihasználta volna a bányákat, hogy a koncesszió lejárta után, amikor a bányák újólag állami kezelésbe mentek volna át, gondolni sem lehetett volna a termelés folytatására...

— Jobb a sűrű krajcár, mint a ritka garas! — jegyezte meg mosolyogva Janen vezérigazgató.

A munkáseibocsátásokról szóló híreket Janca vezérigazgató a legkategórikusabban megcáfolta áe

közölte, hogy nemrég nagy számban vettek fel uj bányamunkásokat a nagybányai és felsőbányái bá- nyamüvekhez.

— Szó sem volt munkáseibocsátásokról és az igazgatótanács a jövőben sem fogja a munkáslétszámot indokolatlanul és komoly ok nélkül redukálni — hangsuylozta Jancu vezérigazgató.

k»nélküliségen. Külföldről hozott zpeéíália gépekkel, amelyeknek vámmentes behozatala sok időt és utánajárást igényelt, megkezdték a bányák kitisztítását és a gazdag aranyérctartalmu próbákat elküldték Londonba és kérték az utasításokat a bányák örökáron való megvételére És a véglege« tranzakció végrehajtására.

Az International Selection Trust Ltd. Central London válasza azonban villámcsapásként hatott a bányatulajdonosokra és a munkások nagy tömegére. A társaság lemondott az összes eddigi költségeiről, iíthasyta többmilliós befektetéseit, amelyet a bányáik kitisztítására költött, szakembereit visszahívta és megszüntette romániai kirendeltségét. Az angol- amerikai társaság nem volt hajlandó közel 100 millió lejt invesztálni a bányaüzemek kitermelésébe, mert megítélésük szerint Románia még nem eléggé konszolidált, hogy ilyen hatalmas ipari vállalkozást és tőkebefektetést megkockáztathattak volna...

J. Holovay mérnök Párizsban njabb tárgyalásokat kezdett francia tőkecsoporttal a nagybányai aranybányák megvétele és kitermelése céljából, vissza is jött Nagybányára, de nem kecsegteti vérmes reményekkel sem a magánbányák tulajdonosait, sem a munkásokat. A munkanélküliség pedig újólag hatalmas méreteket ölt, de eddig nem indult meg segélyakció a bányavidék nyomorgó munkássága sorsának enyhítésére... K. S.