Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-29 / 71. szám
4 XIII, ÉVF. 71, 8ZAM. •ZVÎ ÜVEGKULTURA g -•'««<*..0 o-. «C- o»*fc> o**■&■ o • o ■ —<• o •: —<-• o I * Egy IŞcsi kiadó képeskönyvét nézegettem a napokban a inai Németország, Franciaország, Hollandia és Amerika építészetéről. Csodálatos dolgok. Gyárak, kertiházak, középületek, rakodók, munkatermek, bérliázak tervei és fotográfiái. Egy egész különös, még sohase létezett épület- világ. Csupa geometriai forrna, egyszerű monumentalitás, óriási síkok, dísztelen célszerűség. Tényleg a mi agyonracionalizált esupa-tervszerü- ség világunk épületei. A legkisebb részletekben is a technika százszázalékos jelenléte s mindenütt egész u,j építőanyagok. Y'as, beton és acél s ami a legkülönösebb: mindenütt minden épületben, a szem tovamozgásának minden pontján üveg és üveg. Épületek, melyeknek már, fala sincs, csak könnyed és kemény váza s e vázakat betöltő roppant felületek mindenütt üveg. lía alaposabban szemügyre veszi az ember, úgy ezekre az épületekre már nem is a felhőkarcoló, vagy geometriai stilus a jellemző, hanem az üveg szerepe. Szinte olyan kizárólagos • ezekben a célszerű épületekben az üveg jelenléte, mint a gótikában a lendületé, a Barockban a telieré és a cikornyáé. Az üveg adja a lényeget, dísze és szintézise ezeknek az uj épületeknek. Ahol csak lehetséges, — dominál. Al i lehet e mögött a jelenség mögött ? Miért lép egyszerre ilyen erősen előtérbe az az anyag, ami idáig csak mellékesen szerepelt? Köztudomású, hogy a modern építőművészet egyik alapvető követelménye a környező természethez való simulás s az üveg' épp ennek az alapelvnek a folytán nyer, mint építőanyag jelentőséget. Az üveganyag technikai tökéletessége ugyanekkor uj alakítási lehetőségeket is nyújt. Az átlátszó üveganyag lehetőségeiből uj stilus- akarat kívánkozik elő, mely egész uj téri eh (‘tőségeket, teremt. Az üveg révén megszűnnek a sötét falak által határolt terek s napfénytől átitatott térközösségek lépnek a helyükre. A tolható és forgatható üvegfalak által olyan térkombinációk lehetségesek, melyekről eddig az építészet nem is álmodott. Mit jelentenek ezek a lehetőségek? Jelentik, hogy a jövő lakóházaiból eltűnnek a naptalan, levegőtlen és áporodott szobák s helyükön fénytől sugárzó terek ragyogó tisztasága jelenik meg. Egy uj higiéniai kultúra felvonulását jelenti ez az ember számára. Valami uj fényt és tisztaságkultuszt, mely megváltoztathatja az embert... A német Paul Scherbart jut az eszembe, a tiz évvel ezelőtt sokat szereplő, fantasztikus költő, aki művészetfilozófiái előadásokat is tartott. Egy il yen előadásán hallottam egy csomó évvel ezelőtt beszélni az üvegről. Azokban a napokban az üvegnek erről az előbb jelzett előtérbekerül őséről a köztudat még nem tudott semmit. Az üvegnek azok a palotái, melyeket a képeskönyv mutogat, még mindenütt hiányoztak. Az a Scherbart-előadás is egy régi stilusu iromba helyiségben volt tenyérnyi ablakokkal. Lemérhetetlen ellentét volt a környezet és Seherbart szavai közt. Szinte mosolyogni kellett, Paul Scherbart különben is úgy hatott, mint valami őrült, aki egész lehetetlen dolgokról beszél. Ilyeneket mondott: — Csak egy tiszta anyag van: az üveg. Építkezzetek üvegből, mert az üveg nem zár el a világosságtól s a világosság a lélek. Nagyon sok prófétának szokása, hogy egy ugyanazon fogalmat több értelemben használ. Használja, mint realitást s használja,^ mint absztrakciót. Paul Scherbart is a világosság szót ilyen zsonglőrködéssel dobta fel .százszor és százszor az előadása folyamán. — A világosság az élet... — mondotta. — A világosság megvált és megváltoztat. Különbek lesztek, tiszták, egyenesebbek, őszinték!... S valami egész különös fantáziával arról az eljövendő korról beszélt, amikor az építkezésnek kizárólagos anyaga lesz az üveg. í'vegfalvak és üvegvárosok sorakoznak majd a térben. Minden ház üvegből lesz, minden oldala felé. S ezért az ember minden felől-a fényben mozog s mindig és mindenkor látható cs ellenőrizhető lesz. Nem bujhát el! Ez majd — mondotta Scherbart —■ megjavítja még a lelki erkölcseinket is. Nemesebbek leszünk... Ennek a gondolatnak a mentén Scherbart ezután egére, különös fantáziákba tévedt, \ alami olya® életet vázolt fel az üveg előtérbekerülése rétén, mely megoldja az egyéni lelki bajokat s ezáltal a szociális bajokon is segít. Az ember nem BOLDOG MP! Minden vevőmnek, éld. ezen napokon legalább 4 pár harisnyát vásárol nálam!'Ingyen adok egy pár ugyanolyan értékű, a vevőm által szabadon választható női, férfi, vagy gyermek harisnyát. — Ezen kedvezményben kizárólag a készpénzzel fizető közönség részesedik, a női selyem harisnya cikk teljes kizárásával. _ Vidékre is sáállitok! — Meg nem felelőért a pénzt visszaadom. Az árak nincsenek emelve! Győződjön meg! harisnya, keztyü, kötött mellény, pullover, csipke, szal- lag, férfi gallér, nyakkendő stb., stb. és rövidáru üzlete. Teleff. 720 sz. SÍPON . Ferdinand 8. •ros»»o •>. '«fdLjB-gkl •3TJET ehet, majd az üveg révén magábazárkózott, titkolódzó és félénk. Az életfélelem, melyet a bezárt szobák neveltek belénk, -—• eltűnik. Mindig minden látható lesz. Minden pillanatban á nagy környezet áll majd az ember körül, minden oldalról láthatóan. Az elszigeteltség megszűnik. A magánynak nem lesz lehetősége. Erősebb és biztosabb emberek leszünk. A látható ember különb, mint az, aki elbújt... Nagyon különös és nagyon váratlan gondolatok veltak ezek. Hisz akkoriban még elképzelhetetlen volt az üveg mai szerepe. Ma azonban Paul Scherbart fantasztikus álmaiból valami már is valóra vált. Az üveg uj nyersanyaga betört hóditóan az építészetbe s már állnak a csupa üvegpaloták. Üvegmennyezetek. falak és padlók, üveg lépcsőházak, üveg gyárépületek és áruházak épülnek mindenfele. Lassan talán felépülnek az uj üveg városok is s mindenütt az üveg között megyünk és lakunk. Mindig láthatóak leszünk! Lehet. Ma az álom is gyorsabban jár. (G. G.) A nyugdíj előlegeket nem a nyugdíjasoknak, hanem a külföldnek és közvélemény* nek szánták Ellentétes Intézkedések tömege, amelyeken a pénziigy- ígazgatóságok sem tudnak eligazodni (Kolozsvár, március 27.) A múlt év végén tömegesen nyugdíjazták a tisztviselőket. A pénzügy- miniszter igézetet tett annakidején, hogy addig is, mig a tisztviselők nyugdijait kiutalják, előlegeket fognak folyósítani. Ezt az Ígéretet a hivatalos lap 24—930. számában megjelent 85. számú minisztertanácsi határozat is megerősítette, illetve ezeknek a nyugdíj-előlegeknek folyósítását elrendelte. Azóta már két hónap is eltelt és csak a napokban érkezett meg a pénzügyminiszternek ezirányu rendeleté, amely két részből áll s a következőket tartalmazza: A nyugdíjazott tisztviselők attól a hatóságtól, amely nyugdíjazta, egy bont kapnak, csak az első hont állíthatja ki az említett hatóság, a következő hónapokra már az illető község elöljáróságának teszi kötelességévé a rendelet a bonok kiállítását. Ugyancsak ez a rendelet intézkedik arról is, hogy a nvug- dijelőlege.ket, a szolgálati évek alapján állítsák ki. A kétségtelenül kedvező rendelkezéshez végrehajtási utasítás is érkezett, amely azonban sok tekintetben ellentétes a rendelettel magával. így többek között kimondja, hogy a nyugdijelőlegek kiutalásánál csak azokat a szolgálati éveket kell alapul venni, amelyikért a nyugdíj illetményt annakidején levonták. Az ellentmondó rendelkezések ellenére is a nyugdíjazott tisztviselők felettes hatóságai kiállították a kérdéses bont. A nyugdíjas tehát szabályszerűen megjelent az adóhviatalnál, itt azonban azt a választ kapta, hogy az ügy a pénzügyigazgatósághoz tartozik. A szerencsétlen nyugdjias erre elment a pénzügyigazgatósághoz, ahol ezt a választ kapta: — Kérését nem teljesíthetjük, mert éppen ma érkezett meg pótlólag egy újabb miniszteri rendelet, amely kimondja, hogy csak azokra az évekre szabiid folyósítani a nyugdijelőleget, amely idő alatt a nyugdíjazott tisztviselő fizetéséből 10 százalékot nyugdijilletmény cimén levontak. Erdélyben, mint ismeretes, csak 9 évvel ezelőtt vezetnék be a 10 százalékos levonásokat és igy a tisztviselők csak kilenc szolgálati év után kaphatnak előleget, amely havi 4—500 lejt jelentene mindössze. — Hogyha az Ön bonja — folytatta a kedvezőtlen felvilágosítást a pénzügyi adminisztrátor, nem 4000 lejről, hanem csak 4—500 lejről szólana, mint ahogyan ezt a rendelet előírja, akkor sem tehetünk eleget az Ön kérésének és nem hajthatjuk végre még a miniszteri rendeletet se, mert a pénzügyminisztérium nem nyújtott hitelt az előlegek folyósítására. Egy konkrét üggyel kapcsolatosan módunkban volt az egyik pénzügyigazgatóság vezetőjével ‘ beszélgetést folytatni, aki az alábbi lesújtó véleményének adott kifejezést. — A nyugdijelőleget a külföld és a közvélemény, nőm pedig a nyugdíjas kapja. Az a fontos, hogy a külföld tudomást szerezzen a szociális kormányintézkedésről. Tessék elhinni, — fejezte bo az őszinte beszédet a pénzügyi adminisztrátor, — magunk sem tudjuk, mi a teendőnk. Én már táviratilag kértem felvilágosítást a minisztériumtól, de választ mai napig sem kaptam. Ez a helyzet tehát a nyugdijelőlegek ügyében. Szójátékkal azt lehetne mondani rá, hogy lia már adják a nyugdijelőlegeket, miért nem adják. És ha néni adják, akkor , miért adják — csak papíron. Mindenesetre a kormánynak sürgősen kellene intézkednie ebben az ominózus ügyben, hogy a szerencsétlen nyugdíjasok a mai nehéz viszonyok között’legalább azt a keveset kapják meg, amihez joguk van, amiért évtizedeken keresztül fizettek és megdolgoztak. Eine billige, moderne ganz neue Ine-EitiPiciUuiig m't erstklassigen Maschinen auch zur Lichterzeugung, sofort zu verkaufen. (Wurde wegen Erkrankung aufgegeben.) Adresse zu erI fragen bei der firma Gustav Zikéli, Buchhand- J lung, Bistriţa, jud. Năsăud. C Y o'h Ok fn öUrr o ■ ,*L ’-r < *’■
