Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-29 / 71. szám

Chj-Kclczcvár, 1930. márcws 29 SzOBîBât ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12/títdaías szám ára 5 lej* mmrnm Hellascentennáriuma Hellas földjén nagy ünnepségek zajlanak le. Athén főterén fölállítják a Heroont, a hősök mauzóleumát, amelyhez minden görög község egy követ ad, összesen ezer darabot. Ez a nagysza­bású emlékmű azt hirdeti, hogy pontosan száz éve szerezte meg Görögország függetlenségét. Görögország, amelynek Imi túrája a legősibb Eu­rópában, amelynek Nagy Sándora volt és Thermophiléje, Európa egyik legfiatalabb or­szága — szabadság dolgában. A száz évvel ezelőtti görög függetlenségi harc azért érdekes, mert tulajdonképpen Euró­pának a szabadságharca volt. A hajdani keresz­tes háború hangulata izzott a kontinensünkön. Lajos bajor király, az antik világ nagy tisztelője Görögországért svermolta magát, a csodálatos Byron elment Görögországba harcolni, hogy ott elessen, a füheUének pénzt, embert küldöttek a félszigetre, hogy támogassák a „szent csapatot“ Törökország ellen, Európa kereszténységének szi­ve megdobbant a vízió felkeltésére, hogy az Aia Sopfia csúcsára félhold helyett ismét a kereszt kerül. Persze voltak C megmíiziln 1 ásnak ftUansé- gei is.Alig pár évvel ezelőtt ült össze a szent szö­vetség, hogy véglegesen megrajzolja Európa tér­képét. Elég volt a jakobinusokból! — ez volt a jelszó. És a görög szabadságharcnak volt bizo­nyos mellékize, amely a forradalomra emlékezte­tett. Ez a forradalom, amelynek enciklopédistái a füomuzák és filikek titkos társaságaiban készí­tették elő nemcsak egy nemzet, de az ember meg­váltásának uj tanát, szembe találta magát a reak- cionárius körökkel, Ausztriával, még Oroszor­szággal is, amelynek pedig mindig fájt a foga Konstantinápolyra. A klasszikus görög szellem fölélesztésének egyik úttörője Yspilanti herceg menekült saját hazájából Magyarország terüle­tére, ahol azután Metternich hét évre becsukatta a munkácsi várba, hogy „kijózanodjék.“ Görögország szabadságharca Törökország ellen tulajdonképpen négy évszázadig tartott és csak 1821-ben mondhatta magáról e kis ország, hogy lezárta a mohamedán kolosszus igáját. Mégis miért ünnepli meg Görögország 1930-ban és nem 1921-ben szabadsága kivívásának centen- náriumát? Először azért, mert 1921-ben még mindig a törökkel harcolt és nem éppen előnyös hadi helyzetében, nem is gondolhatott ünneplé­sekre. Másrészt pedig az 1830-iki esztendő volt az, amikor Görögország szabadságát három euró­pai nagy hatalom, Anglia, Oroszország és Fran­ciaország jegyzőkönyvileg garantálták. 1830 óta, sőt az utolsó tiz év óta is sok minden történt Gö­rögországban és Görögországon kivül. Hol van már a malasKtteljes padisah, hol van már a min­den oroszok cárja? ÉS hol van már a hajdani hellénforradalomnak tiszta humanizmusa... Hol van már az 1830. évi „konstitucionális monar­chia“, amelyet akkoriban nem csak modern, de egyben forradalmi államformának is telt intettek? Az 1930. évi Görögország még mindig nem talál­ta meg a maga nyugvópontját. Az utóbbi eszten­dőben is volt királya és elüldözte. Volt diktá­tora, bíróság elé állította. Voltak és vannak szo­ciális forradalmai, amelyek még ma sem csen­desedtek el. Nyugtalan „aranykorszaknélküli“ volt Gö­rögország, önálló alkotmányának 'utolsó de- cenniumaiban is és jellemző tünet, hogy egyetlen görög király sem tudta párnák között befejezni életét. György gyilkos kéztől esett el, Konstan­tint intették, a fiatal Sándor halálos szerencsét­OHSZÁGQS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztősig és kiadóhivatal:Fiaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5—08, 6—04 és S—64. XIII. évfolyam 71-lk szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: I érre 56 pengő, félévre 29 pengő negyedévre 15 pengő. Egyes száma ága 20 fillér. it n-matJumim ' lMaa0R8B. 3. £ " k|* lg Pali ímBISwsí 1 EJIjgs II lls feisa P*** •WJ iiiwSlB sw vf Iái IM & (Ml fee W fi s fi fc® »fi ns 3» a ► 8 *»S wlhB (Bukarest, március 27 ) A kamarában a csü­törtöki ülésen Pamfil Seicaru képviselő, a Cu­rentul igazgatója tudomására hozza a belügymi­niszternek, hogy a vidéken még mindig tartanak a lapelkobzások. A Curentult Jasiban és Nagy­váradon is elkobozták. Kéri a kormányt, hogy ha már erre az útra lépett, úgy inkább léptesse éleibe a cenzúrát, mivel az elkobzások rendszere rendkivül nagy károkat okoz a lapoknak. Maniu beszéde Maniu miniszterelnök emelkedik ezután szólásra és kétórás expozét tart a politikai hely­zetről. A lapok cenzúrájáról szó sem lehet, — mondja. A nemzeti parasztpárt a cenzúrát és az ostromállapotot, mint alkotmányellenest, meg­szüntette. A fővárosi lapok elkobzása törvényes volt és csak azokra a példányokra vonatkozott, amelyek az Averescu-kongresszuson elhangzott beszédeket tartalmazták. Ha egyes végrehajtó közegek nem alkalmazták pontosan az utasításo­kat. úgy az illetőket szigorúan meg fogják bün­tetni. A nemzeti parasztpárt kormányraj utása a korona és az ország akaratából történt, — álla­pítja meg a miniszterelnök. Az ellenzék, amely nem volt. szokva ahhoz, hogy egy párt ilyen mó­don jusson kormányra, minden eszközt magra­gad arra, hogy a pártot a kormányról eltávolít­sa. A kormány azonban sikeresen vívta, meg a harcot különböző machinációk ellen és nem fog helyéről távozni addig, amig pr'ogrammját meg nem valósitotta. Az avereseánus kongresszusnak nem kell je­lentőséget tulajdonítani, hiszen a legutóbbi vá­lasztások tanúsága szerint a párt politikailag nem létezik. A kongresszuson tartott beszédében azonban Averescu tábornok valótlanságokat állí­tott, mikor következetlenséggel vádolta a régens- tanácsot. A tábornok azt mondotta, hogy a ré- gcnstanács már a koalíciós kormány megalakítá­sakor a nemzeti parasztpártra gondolt. A mi­niszterelnök hangoztatja, hogy a koalíciós, kor­mányban a nemzeti parasztpárt. is hajlandó lett volna résztvenni, de csak úgy, hogy ez vezesse le a választásokat s azután a választások eredmé­nye mutassa meg, hogy ki kerüljön kormányra. A tervet a liberálisok nem fogadták el és az igy hiúsult meg. Bratianu Vintila a liberálisok keddi végre­hajtóbizottsági ülésén a választások eredményeit lenségnek lett az áldozata. A béke nyugodt évadja még messze van a mai Görögországtól is Hát cso.da ez? Nemcsak Európában fekszik, de a Balkánon is. A Balkán ugylátszik örökös nyug­talanság helye marad, mint azok a földrajzi he­lyek, amelyek folytonosan ki vannak téve a sze­lek és az ellenszelek játékának. « De viszonylagosan mégis nyugalom van Görögországban és Zaimis, a jelenlegi kormányel- nök emelkedett hangon mondhatja el ünneplő beszédét. Az ősz krétai államférfiu,. Venizelos is elégedetten tekinthet vissza életművére, mert liberális győzelemnek állította be. Maniu kije­lenti, hogy elfogadja az ország ítélkezését, annál is inkább, mivel az 75—80 százalékban a kor­mány mellett nyilatkozott meg. A liberálisok a városok közül is csak kettőben kaptak többséget. Azokra az ellenzéki vádakra, amelyek választási visszaélésekről beszélnek, azt válaszolja, hogy a jelenlegi választások a liberálisok egész hamisító apparátusa nélkül, urnalopások, letartóztatások, más pártái! ásuak meghurcoiása nélkül folytak le. A liberálisok azt is vádként hangoztatják, hogy a kormány több helyen kartellt kötött a ki­sebbségekkel. Mánia hangoztatja, hogy vállalja a felelősséget ezekért a kaifellekcrt és a maga részéről nem vádolná a liberálisokat, ha a jövendő választásokon együtt haladnának a kisebb­ségekkel, akikkel a román pártoknak kola- borálniok kell. A liberálisok szívesen megismételnék a savanyú szőlő meséjét és nagyon is szeretnék megnyerni a kisebb­ségeket. A miniszterelnök ezután a besszarábiai kérdésre tért át. IndignálodTO tiltakozik az ellen az állítás ellen, hogy Besszarábiát a kommunisták szerveze­teikkel behálózták volna. A liberálisok annyira men­nek, hogy azokat, akik az egyesülést előkészítették, most kommunizmussal vádolják. Bessz a rabi a kő­szikla, amelyen megtörik minden ilyen defetista akció. Beszéde végén Maniu kijelentette, hogy a kor­mány birja a régenstanács bizalmát és tovább fog haladni azon az utó®, amelyet programja diktál szá­mára. A kamara ezután kisebb hiteleket szavazott meg. Nagy munkánelbocsáíások a Zsilvölgyében Bukarestből jelentik: A Zsil völgyében április 1-én járnak le a munkások kollektiv szerződései és a munkásság meglehetősen izgatott hangulatú, mi­vel úgy van informálva, hogy ez alkalommal nagy munkáselbocsátások lesznek. A bányaigazgatóság egyelőre 828 munkás elbocsátását jelentette be. A* óradnai piritbánya nemrégiben szüntette be műkö­désiét .és a napokban áll le a mehádiai bányaüzem is. A nagybányai állami bányáknál is munkáselbo­csátásokról van szó. A munkások vezetői távirat­ban kérték a kormánytól, hogy lépjen közbe, mert a maguk részéről mm tudják vállalni a felelősséget. A kormány Tzigereanu volt prefektus személyében kormánybiztost küld ki. úgy ahogy, Görögország megáll a maga lábán. A bombamerényletek- elcsendesedtek, a macedó­nok is.inkább ,a jugoszláv határt nyugtalanítják, a valuta elég szilárd, az olasz—görög barátság is emelte e kis .ország külpolitikai jelentőségét, a török—görög kicserélési akció is befejeződött és Politisnek, a nagy görög jogásznak van szabad ideje, hogy a Pan-európai álmot szője. Görögor­szág nem kedvezőtlenebb körülmények között ün­nepli a szabadság ünnepét, de azért valahogyan tanulsága ennek a centennáriumnak, hogy egy nép szabadságát majdnem nehezebb megtartani, mint megszerezni. (1.) Mai számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents